A forint leértékelődés után esés vagy csökkenés jön a tőzsdén?

Az elmúlt években több alkalommal lehettünk tanúi annak, hogy a forint hirtelen leértékelődött. Az ilyen események miatt a befektetők körében felmerül a kérdés, hogy mi történik egy ország részvénypiacán azokban az időszakokban, miután az ország devizája leértékelődik. Cikkünkben a témával kapcsolatos vizsgálatokat tekintjük át, és megpróbáljuk a fenti kérdést megválaszolni. Témáink:

• Mi történik a részvénypiacon, ha a forint leértékelődik?
• Devizaleértékelődés és a részvénypiaci reakciók

Mi történik a részvénypiacon, ha a forint leértékelődik?

Alapvetően két szélsőséges véleménnyel találkozunk a részvénypiac és a devizapiaci leértékelődés kapcsolatáról. Az egyik vélemény szerint, a devizaleértékelődés válságot, problémákat jelez, így a külföldi befektetők csökkentik a részvénypiaci kitettségüket, melyre a részvénypiac negatívan reagál. Eszerint tehát a devizaleértékelődés utáni időszakban alacsonyabb hozamokat mérhetünk az ország részvénypiacán.

A másik vélemény szerint, a devizaleértékelődéssel a külföldi befektetők számára olcsóbb lesz az ország részvénypiaca, így a tőke beáramlik és a következő időszakban magasabb részvénypiaci hozamokat tapasztalhatunk. Példaképpen képzeljük el azt az esetet, hogy az OTP részvényeket 12 ezer forintos részvényár és 300 Ft-os EUR/HUF árfolyam mellett 40 euróért vásárolhatja meg egy külföldi befektető, de ha a forint hirtelen 10 százalékot leértékelődik (330 Ft), akkor változatlan részvényárat feltételezve az OTP részvények ára 36,4 euróra csökken. Természetesen mindkét esetre találunk példákat a múltbeli adatokon. Az alábbi grafikon azt láthatjuk, hogy a forint a 335 forintos szintről egészen 365 forintig gyengül (piros színnel), majd a leértékelődést követő 3 hónapban a részvénypiac erősödik (sárga színnel).

A fentihez hasonló megfigyelésekkel az a probléma, hogy kiragadott eseteket mutatnak be, melyeket úgy készítünk, hogy közben látjuk a jövőt, azaz a visszatekintési torzítás sajátos szemüvegén keresztül értelmezzük az eseményeket. Ugyanakkor a témával kapcsolatban léteznek átfogóbb vizsgálatok, melyeket a következő bekezdésekben megbeszélünk.

Devizaleértékelődés és a részvénypiaci reakciók

A témában alapvetően kevés számú tanulmányt találunk, melyek közül az egyik, 1979-2011 közötti időszakon 41 országra kiterjedően vizsgálta meg a devizaleértékelődések részvénypiaci hatásait. A módszertan szempontjából fontos megjegyezni, hogy nem a devizaárfolyamot, hanem a jegybanki bejelentéseket (leértékelések) vizsgálták. A részvénypiaci tekintetében pedig abnormális hozamot mutattak ki, mely a globális részvénypiaci hozamokhoz mért eltérést fejezi ki. Az alábbi táblázatból is jól látható, hogy már a devizaleértékelődés előtti 30, 90, 255 napban is negatív a részvénypiac abnormális hozama, azaz a részvénypiaci szereplők árazzák a várható negatív eseményeket. A devizaleértékelődés előtti 255-dik naptól mérve átlagosan 17,29 százalékos részvénypiaci abnormális hozam mérhető, és az a vizsgált esetek 69 százalékában negatív hozamokat láthattunk. Ugyanakkor a devizaleértékelődés után már érdemben nem csökken az abnormális hozam, és 90 napos időtávon pozitív (átlagosan 3,23 százalék, az esetek 64 százalékéban pozitív).

Forrás: Patro, Wals, Wu

A fenti adatok dollárban mutatták a tőzsdei hozamok változását. Ettől némiképp eltérő átlaghozamokat látunk, ha a helyi devizában mutatjuk ki az abnormális hozamot.

Forrás: Patro, Wals, Wu

Az alábbi grafikon az abnormális hozam változását mutatja. Eszerint a vizsgált esetekben már a leértékelés előtt alulteljesített az ország részvénypiaca (a globális piacokhoz képest), majd a leértékelés után folytatódik a hozamcsökkenés, de végül az ország részvénypiaca felülteljesít.

Forrás: Patro, Wals, Wu

A fentiekhez tegyük hozzá, hogy bár 41 országra, több évtizedet felölelő adatkörre terjed ki a tanulmány, de mindössze 106 eseményt (3 hazai eset) tartalmaznak az adatok. Jó hír, hogy az eredmények statisztikailag szignifikánsak.

Egy másik tanulmányban 1996-2005 közötti időszakon, 25 ország deviza- és részvénypiaci adatait felhasználva, már a devizaárak napi kilengése alapján vizsgálták meg a devizapiacok és a részvénypiacok kapcsolatát (2500 eset). Ahogy az alábbi táblázat negyedik oszlopa is mutatja, az országok többségében az extrém részvénypiaci visszaesés valószínűsége és a devizapiacon megfigyelt előző napi extrém események (leértékelődés) között pozitív a kapcsolat. Eszerint tehát a devizapiaci leértékelődés növeli a következő napi részvénypiaci visszaesés valószínűségét.

forrás: Keijzer, Kouwenberg

Végül még egy vizsgálatot emelhetünk ki, melyet a CXO Advisory készített 2000-2022 közötti időszakon néhány deviza és tőzsdeindex vonatkozásában:

• Malajziai ringit/ USA dollár és iSahres MSCI Malaysia ETF
• Dél-koreai Won/ USA  dollár és iShares MSCI South Korea ETF
• Brazil Reál / USA dollár és iShares MSCI Brazil ETF
• Kínai Jüan / USA dollár és SPDR S&P China ETF
• Indiai rupia / USA dollár iShares India 50 ETF 

A szerzők azt feltételezték, hogy a devizapiaci árak változása és a részvénypiaci hozamok változása között nincs lineáris kapcsolat (magyarázat itt), azaz elsődlegesen csak jelentősebb deviza-leértékelődést követően lesz részvénypiaci hatása az eseményeknek. Emiatt az adatokból kizártál a 20 százaléknál kisebb devizaleértékelődéseket, és azt vizsgálták, hogy egy negyedéves időszakon történő devizaleértékelődés (20 százaléknál nagyobb) és a következő negyedév részvénypiaci hozama között van-e kapcsolat. Az alábbi képen a brazil reál leértékelődése (x-tengelyen) és a következő negyedévi részvénypiaci változások (y-tengelyen) közötti kapcsolatot láthatjuk. Sajnos az ábra azt mutatja, hogy nincs kapcsolat a két tényező között, a magyarázóereje (R²) a modellnek 0. Jól látszik, hogy egyes időszakokban nagy devizaleértékelődés után emelkedik, máskor csökken a részvénypiac. Eszerint tehát a részvénypiaci hozamok alakulására nem ad magyarázatot az előző negyedévi devizapiaci leértékelődés.

Forrás: CXO

A többi deviza-, részvénypiac vonatkozásában nem teszek be grafikont, de egyik esetben sem nagyobb a magyarázóerő 2 százaléknál (R² = 0,02).

Összegezve a fentieket, az átfogóbb vizsgálatok megerősítik (kivétel az utolsó), hogy van kapcsolat a devizapiac és a részvénypiac között, de nem egyértelműek a hatások, így a címbeli kérdésre is nehéz egyértelmű választ adni.