Fractals és aligátor indikátorok használata a tőzsdei kereskedésben

A támasz ellenállás stratégiákról már beszéltünk korábbi bejegyzésünkben, most megnézzük az egyik ismert támasz ellenállás stratégia elemeit, melyet egy legendás kereskedő Bill Williams fejlesztett ki, és a részvénypiacokon sikeresen alkalmazott. Bill Williams nevéhez köthető számos hasznos indikátor, mint például a Fractals, Aligátor indikátor. Többek között ezek alkalmazását nézzük meg a részvénypiacokon.

Mire jó a fractals?

A fractals indikátor gyakori eleme a támasz ellenállás stratégiáknak, ugyanis objektívvé teheti a támasz ellenállás szintek felderítését egy részvény grafikonján. Az eredeti, Bill Williams által megalkotott fractals indikátor öt egymást követő gyertyából áll, de automatizált kereskedésben gyakran találkozunk olyan beállításokkal, ahol nem öt, hanem több gyertya alapján számolják ki a fractal pontjait. A fractal alakzatoknak két fajtáját különíthetjük el. A bearish fractal esetében kialakul egy olyan 5 gyertyából álló formáció, melynek a középső gyertyája adja a legmagasabb árat. Bullish fractal esetében pedig 5 gyertyából álló formáció úgy alakul ki, hogy a középső gyertya adja a formáció mélypontját.

A fenti képen egy bullish fractalt láthatunk, azaz kialakult 5 gyertyából álló formáció, melynek a középső gyertyája adja a mélypontot. Amellett, hogy ez egy vételi jelzés lehet, támaszként is definiálhatjuk a kialakult mélypontot.

A fenti képen egy bearish fractalt láthatunk, azaz kialakult 5 gyertyából álló formáció, melynek a középső gyertyája adja a csúcsot. Ez egy eladási jelzés lehet, illetve ellenállásként definiálhatjuk. Önmagában a fractal indikátor jelzései nem elegendőek az eredményes kereskedési stratégiához, ugyanis számos jelzést kapunk, illetve a jelzések késnek. Tehát a grafikon alapján kihelyezett pontok, azaz mélypontok, csúcsok kialakulásához 2 gyertya zárásának el kell telnie, így alakulhat ki az 5 gyertyából álló formáció.

Célszerű a trend irányába alkalmazni a fractal indikátor jelzéseit, azaz egy emelkedő trendben a bullish fractal adhatja a vételi jelzést, míg a bearish fractal nem ad eladási jelzést, de például a célár szintünk lehet a bearish fractal, azaz kialakulásával zárjuk a pozíciót.  Szintén hasznos segítséget nyújt a fractals indikátor a stop elhelyezési pontok megválasztásában és a hozam/kockázat számításban. Stop elhelyezési pontként használható egy emelkedő trendben a bullish fractal mélypontja, míg az előző bearish fractal csúcspontja figyelembe vehető a hozam-kockázat számításnál.  A kereskedés során célszerű a magasabb időtávon kialakuló fractal jelzéseket figyelnünk, azaz ha a napos grafikon fractal szintjeit kereskedjük, akkor órás grafikonon kötjük a jeleket, és követjük az árfolyam mozgását.

Az alábbi képen jelöltem egy bullish fractal formációt, amely alapja lehet egy vételi pozíciónak. Ez a jelzés azonban csak 154 dolláros magasságban alakul ki, mivel 2 gyertya zárása szükséges a mélypont kialakulásához. A stop elhelyezési pont a fentiek szerint a mélypont, azaz a 150 dollár alatti szint lenne.

A fenti grafikonon is látható, hogy számos fractal pont kialakulhat a grafikon, különösen azért, mert oldalazásban is az 5 gyertyás sorozatoknak általában van egy mélypontja, vagy csúcspontja, így oldalazásban is lesznek fractal-ok.  Ezekben a helyzetekben pedig a fractal-ok sorozata mutatja, hogy hol alakul ki támasz, vagy ellenállás. Ahogy a fentiekből látható, önmagában a fractal indikátor használata kevés, Bill Williams éppen ezért használt a fractalok mellé különböző trendkövető indikátorokat, mint például a mozgóátlag keresztezésen alapuló aligátor indikátort.

Az aligátor indikátor használata, jelzései

Az aligátor indikátor egy klasszikus mozgóátlag alapú jelzőrendszer (mozgóátlagok jelzéseit részletesen itt beszéltük meg), amely azon alapul, hogy ha a rövid távú mozgóátlag felfelé metszi a hosszú távút, akkor vételi jelet kapunk, míg ha a rövid távú lefelé haladva átmetszi a hosszú távú mozgóátlagot, akkor eladási jelzést kapunk.

Számos mozgóátlag jelzésre alapuló kereskedési technika létezik különböző hosszú és rövid mozgóátlag paraméterekkel, a módszerek előnye és hátránya is megegyezik. Előnyök közé sorolhat, hogy objektív vételi és eladási jelet kapunk, trendben mozgó árak esetén nagyon jó jelek érkeznek, de késve kapjuk a jelzést, mivel a mozgóátlag trend követő, tehát egy kialakult meglévő trend után megy. A késve érkező jelzések különösen nagy volatilitású helyzetekben lehetnek problémásak (példát lentebb nézünk erre). Hátrányai közé tartozik a mozgóátlag stratégiáknak, hogy oldalazásban jelentős veszteséget termelhet a mozgóátlag keresztezésre alapuló stratégia, mivel be- és kilépteti a kereskedőt számtalanszor.

Az aligátor indikátor három mozgóátlag keresztesését vizsgálja, és ez alapján ad jelzést. A három mozgóátlag az alábbi.

• Zöld színnel jelöljük az 5-ös periódusú simított mozgóátlagot, 3 nappal előre mutató, eltolva. Ez az aligátor ajka.
• Piros színnel jelöljük a 8-as periódusú simított mozgóátlagot, 5 gyertyával előre mutatóan, eltolva. Ez az aligátor foga.
• Kék színnel jelöljük a 13-as periódusú simított mozgóátlagot, 8 gyertyával előre mutatóan, eltolva. Ez pedig az aligátor állkapcsa.

A fenti három indikátor metszése adja a vételi és eladási jelzést. Vételi jelzést akkor kapunk, ha a három indikátor keresztezi egymást majd a rövid mozgó (zöld) alulról metszi a két hosszabb távú vonalat (8-as, 13-as periódus). Ez tehát egy klasszikus mozgóátlag vételi jelzés (alábbi ábrán sárga téglalappal jelölve). Minél jobban eltávolodik a rövid mozgó a hosszabb távú mozgóktól, annál erősebb a trend. Ez az amikor az aligátor kinyitja a száját. Ez egyúttal a trend irányt is jelzi, azaz a fenti helyzetben vételi jelzésekben gondolkodunk, a belépési pontokat a fractal indikátorral lehet tovább fejleszteni, azaz keressük a bullish fractalokat.

Az indikátor vizsgálata során ne kövessük el azt a hibát, hogy a mozgóátlag keresztezési pontokat figyeljük. Ugyanis belépni nem ott tudunk, hanem, ahol épp az árfolyam tartózkodik. Gyorsan mozgó piacok esetén az árfolyam és a mozgóátlag keresztezés pontja között jelentős eltérés alakulhat ki, ahogy a fenti képen is látjuk. Belépni az aligátor jelzései szerint már csak 6. emelkedő nap után tudunk. Ez egyébként minden mozgóátlag keresztezésen alapuló jelzés hátránya.

Hol kapunk eladási jelzést az aligátor indikátor alapján?

A fenti szituáció után előbb utóbb az árfolyam emelkedés megáll, a rövid távú mozgóátlagot utolérik a hosszú távú mozgóátlagok és lefelé mozgó metszés alakul ki. Az eladási jelzés tehát az, hogy a rövid távú mozgóátlag lefelé metszi a hosszú távú mozgókat (alábbi képen sárga téglalappal jelölve). Az aligátor indikátor esetében az 5-ös periódusú lefelé metszi a 8-as és 13-as periódusú mozgóátlagot. Itt is érvényes, hogy az 5-ös periódusú mozgóátlag minél jobban eltávolodik, annál erősebb a trend (de itt a lefelé mutató) és természetesen itt is az a vége a mozgásnak, hogy a hosszú mozgók utolérik a rövid mozgóátlagot.

Mi történik, ha oldalazás alakul ki?

A fenti példákból azt a következtetést vonhatnánk le (tévesen), hogy a tőzsdei, részvénypiaci trendek emelkedő és csökkenő trendek sorozatából áll, így az aligátor indikátor és a fractals alakzatok figyelésével minden körülmény között működő, eredményes jelzéseket kapunk. Azonban a részvények piacán az emelkedő vagy csökkenő szakaszokat gyakran oldalazás követi, ilyenkor pedig a mozgóátlagok folyamatosan jelzéseket adnak, és általában úgy, hogy az oldalazás tetején kapjuk a vételi jelet, majd az oldalazás alján kapjuk az eladási jelzést. Az alábbi képen az EUR/USD napos grafikonján látjuk a hetekig tartó oldalazást, egyben a számos fals jelzését az aligátor indikátornak.

Aligátor indikátor három szakasza

Williams három szakaszra osztotta az aligátor indikátor szerint a jelzéseket. Az első szakasz, amikor az aligátor felébred, ez az az időszak, amikor a mozgóátlag keresztezés megtörténik. Ezt követi az erős trend időszaka, amikor az aligátor eszik, azaz a rövid mozgó eltávolodik a hosszú távú mozgóktól. Ez az alkalmas időszak arra, hogy a piacon legyünk és profitot termeljünk, majd pedig a mozgók kisimulásával, kereszteződésével az aligátor pihen, azaz maradjunk távol a piactól az oldalazás időszakában.

Az alábbi képen egy példát láthatunk a fractal indikátor és az aligátor indikátor jelzéseinek kombinálására. A sárga téglalappal jelzett területen megkaptuk az aligátor indikátor jelzését, azaz a rövidtávú mozgó felfelé elmetszi a hosszú távú mozgókat. Ezzel együtt egy bullish fractal is kialakul, amit fel tudunk használni a megnyitásra kerülő vételi pozíció stop elhelyezési pontjának. A következő hetekben a rövid távú mozgóátlag folyamatosan a hosszú távú mozgóátlag felett van, így az újabb bullish fractal jelzések adhatnak támpontot a további belépési pontokra vonatkozóan, illetve stop elhelyezési pontként is használhatók.

Fractal és aligátor indikátorok összegzése

A fractal és aligátor indikátorok használata során legyünk tekintettel arra, hogy trendkövető indikátorokról van szó, azaz késve kapjuk a jelzést, másrészt pedig csak trendben mozgó árfolyam esetén fogjuk tudni használni a jelzéseket. Mivel a fractal jelzések (bearish és bullish fractal alakzatok) nagyon gyakoriak, így célszerű alacsonyabb időtávon követni a magasabb időtávon kialakuló jelzéseket, illetve trendkövető magatartás is javítja az eredményeket. Tehát például ha az aligátor indikátor szerint vételi jelet kapunk, akkor kereskedjük a bullish fractalokat, illetve ha az aligátor indikátor eladási jelet ad, akkor kereskedjük a bearish fractal jelzéseket. A fentiekhez hozzá tartozik a kockázat kezelés, azaz stop megbízás elhelyezésére, és hozam-kockázat becslésre is szükségünk lesz, részletek:

• Részvényvásárlás feltételei kezdőknek a kockázatkezelés szempontjából
• Hozam-kockázat arány számítás, hozam kockázati mutató és összefüggései

Bár azt láthattunk, hogy a fenti indikátorok objektív jeleket adnak a kereskedő számára, azonban nagy rutin és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy kiszűrjük azokat az időszakokat, amikor nem kereskedünk az indikátor jelzései alapján, tehát ezek az oldalazás időszakai.