Hogyan értékeld a kereskedésben elért eredményed?

Milyen eredményt értél el a kereskedés során? Gyakran felmerülő kérdés, és nem is igazán egyszerű rá válaszolni. Pár olyan egyszerű mutatót szedtem össze, amivel számszerűsíteni tudjuk az elért eredményeinket, és összehasonlíthatóvá tesszük az elmúlt időszakhoz képest.  A forex és tőzsdei eredményeink értékelése lesz a bejegyzés témája. Több egyszerű számolást mutatok be, melyekkel a saját eredményeinket értékelni tudjuk. Igen, két út lehetséges a forexen, tőzsdén elért eredményeink értékeléséhez:

• másokéval összevetni
• saját fejlődésünket kontrollálni.

Már sejthető, hogy a második lesz a fő szempont számunkra.  Miért kell folyamatosan kontroll alatt tartani a kereskedésünket a forexen, tőzsdén? A válaszok a kérdésre:

• Ellenőrizhetjük a fejlődésünket.

• A hibákra hamar fény derül.

• A javítandó momentumokra rávilágít.

• A romló eredményeket hamar kiszúrjuk.

Bár túl sok magyarázatra nem szorulnak a fentiek, én pár szóban motiválnék mindenkit, hogy vegye komolyan az ilyen statisztikázást. Kezdő korunkban naponta figyeltük az eredményeket, és örültünk, ha a nettó bevétel pluszos lett, vagy több lett, mint egy nappal előbb. Ez a szokásunk egy idő után már kikopott, és nem tudtunk örülni a fejlődésnek, pedig a folyamatos pozitív visszajelzés a számlánkról, motiváló tényező. Minél motiváltabbak vagyunk, annál jobban kereskedünk. Így mindenképp érdemes időnként áttekinteni a fejlődésünket. A fejlődéshez pedig hasznos, ha ki tudjuk szűrni, hogy milyen területen vannak hibáink, vagy romlott-e a teljesítményünk. Ez csak akkor tudjuk megtenni, ha számszakilag korrekt és összehasonlítható tényadatok állnak rendelkezésre. Ha nincs olyan a megbízható adatsorunk és módszerünk, amivel objektíven és összehasonlíthatóan tudjuk elemezni a tevékenységet, akkor csak vaktában találgatunk, hogy mi lehet a gond, és miből adódik a veszteség. 

Mi kell a eredményességünk ellenőrzéshez?

Két fontos tényező kell csak:

• Korrekt adatsor, amihez a naplózás kell kialakítani.
• Korrekt módszer amivel elemezzük a fejlődésünket

Az első egy több munkával járó tényező, hiszen az adatokat rögzíteni kell, és kialakítani azt a módszert, amivel ezt hatékonyan tudjuk megtenni. Ezt többféleképp meg lehet tenni, a kockás füzetben vezetettől a célprogramok vásárlásáig elég széles a skála. Mindenképp érdemes a tevékenység elemzéshez táblázatkezelőt használni, hiszen az automatikus számolásokat rá fogjuk bízni a gépre. 
Én a lehető legegyszerűbb módszert használom. Kereskedés közben rögzítem egy spirál „kockás” füzetbe az adatokat, majd azt nap végén a LibreOffice táblázatkezelőjébe. A rögzítés módja teljesen mindegy, de az adatokat rögzíteni kell, mert nélkülük csak találgatunk. Csak két fontos tényezőre kell figyelni: az adatokat kényelmesen, nekünk megfelelő módszerrel kell rögzíteni (magyarul: ahogy neked kényelmes és kézre áll) és minden adatot le kell írni.

Milyen gyakran elemezzük a kereskedési eredményeinket?

Havonta, vagy negyed évente összesítsük és az előző időszakhoz hasonlítsuk - ez is sok munka, de megéri. Lehetne hetente is, de az már (nekem) túl sok és érdektelen időráfordítással járna. Ne a naplózás és elemzés legyen a cél, az csak egy eszköz. Havi 100-200 kötést elemezni, ha valaki tudja, hogy mit akar nézni, és van kis gyakorlata, az nem több, mint egy óra. Ha az adatokat napi rendszerességgel beírjuk a táblázatkezelőbe - ha pedig "majd, egyszer, akkor ha...", az nagyon sok idő lesz! Ha már rászántuk magunkat, akkor már csak azt kell tudni, hogy mit akarunk elemezni, és azt hogyan alkalmazzuk, értékeljük. Az alábbiakban egy vázat írok le, ami a saját kereskedéseimhez megfelelő, és azt mutatja ki, ami nekem kell. Ezt kiegészíteni, vagy szűkíteni is lehet, a saját igénynek megfelelően. Nézzük sorban ezeket.

1. lépés: A bevétel értékelése

Ezt nem nehéz nyilvántartani, hiszen egy szám. Az előző hó zárója és a mostani záró közti eltérés. Ez az, amit nem kell túlelemezni, első látásra lehet tudni, hogy megfelelő-e vagy nem. Ha olyan a kereskedésünk, hogy többféle adózási mód, több adókulcs alá esik, akkor érdemes az összehasonlíthatóság miatt levonni az adót. Ha több devizanemben keletkezik, akkor azt már most forintosítani kell. Ezt érdemes szem előtt tartani, mert az adózáshoz az előírásoknak megfelelően kell majd forintosítani, ami nem kis munka, ha egy daytrader az év elejére hagyja. Érdemes elolvasni: A adóbevallás elkészítése metatrader alatt.

Bár az egyik legegyszerűbb mutató a bevétel, de ez nem túl informatív, ha pár egyéb dolgot nem tudunk hozzá:

• időráfordítás 
• tőke

2. lépés: Bevétel/időráfordítás értékelése

Ha nem egyforma időt fordítunk a hónapban a kereskedésre, akkor érdemes egy "órabért" is kiszámolni. Azaz már van egy olyan értékünk, amit naplózás nélkül nem lehet megkapni: időráfordítás.
A számolása egyszerű, hiszen csak a nyereséget el kell osztani a ráfordított idővel, azaz egy sima órabért számolunk. A bevétel/időráfordítás mutatónk értékelése sem túl nehéz, logikusan minél nagyobb, annál jobb. Ha drasztikusan csökken a mutató, akkor két területet vizsgálok meg:

• Valóban annyi időre van szükség a kereskedéshez, mint amennyit ott töltöttem? Mire is megy el az időm, ha nem termel hasznot? Azaz egy időgazdálkodási felmérést végezünk el, és máris optimalizálni tudjuk az értéket. 
• Milyen piaci helyzet volt? Ha az órabér csökkenését egy számomra rosszabb piac adta, akkor ez természetes. De ha egy normál piacon túl sok időt pazarolunk el, akkor azt korrigálni kell, mert az időnk nem végtelen. Egyrészt másra is fordíthatjuk, másrészt keresni kell olyan piaci szegmenst (másik idősík, más termék stb.), amivel ebben az időben keresni is tudunk. 

Fontos, hogy ez az egyik legtöbbet változó mutató, hiszen a piaci helyzetek nagyon befolyásolják, így kisebb, +/-15%-os kilengéseknél még nem kell vizsgálódni. 

3. lépés: Tőke/bevétel értékelése

Talán említeni sem kell, hogy a tőzsdén elért bevétel erősen függ a tőke mértékétől, így minden esetben vizsgálni kell a tőke méretet. Azt akkor is számoljuk ki, ha fix tőkemérettel kereskedünk, hiszen csak egy számítás a táblázatkezelőben. Ha pedig valami miatt emelkedik, vagy csökken a kereskedési tőkénk, akkor már kész mutatónk lesz az összehasonlításhoz. Ha fix a keseredési tőkénk, akkor a mutató lineárisan változik a bevétellel, külön nem kell vizsgálni:

• A tőke/bevétel mutatónk értékelése sem túl nehéz, logikusan minél nagyobb, annál jobb. 

Akkor érdemes vizsgálni a tőke/bevétel mutató változását, ha látszólag ok nélkül esik. Ennek több oka is lehet, hiszen a bevétel csökkenhet, ha kevesebbet töltünk a kereskedéssel. Ezt hamar kideríthetjük, hiszen vezetjük a időráfordításunkat. Ha nem a kevesebb időráfordítás okozza a kevésbé szép eredményt, akkor annak a piaci mozgások (számunkra) kellemetlen változása lehet a kiváltója. Ezt már nehezebb számszerűsíteni, érdemes nagyon szigorúan vizsgálni a piacot. Ne fogjuk rá a rosszabb eredményt automatikusan a piacra, mert az fals képet ad.

A harmadik lehetőség a személyi hiba. Ha a saját teljesítményünk romlik, akkor azt vizsgálni kell. Fel kell tenni a kérdést, hogy miért? Lehet magánéleti probléma a romlás mögött, ez elfogadható, hiszen emberek vagyunk. A nagyobb gondot az okozza, ha semmi látható oka nincs, azaz trehányabbul kereskedünk. Ezt orvosolni kell, és mihamarabb!

Összefoglalva:

• Kell: bevétel, időráfordítás, tőke,
• Naplózáshoz elengedhetetlen: időráfordítás
• Vizsgáltunk két fontos mutatót: bevétel/idő, tőke/bevétel

Érdemes kialakítani a saját módszerünket a naplózáshoz, és az értékeléshez. Eddigiekhez nem kell túl sok naplózás, de a következő részben, ahol a találati arány és a fejlettebb, de több munkával járó találati arányt már csakis komolyabb naplózással tudjuk értékelni.  Ha valakinek – jogosan – hiányérzete van, érdemes átgondolni, hogy tudatosan nem írtam értékeket sem a bevétel, sem a tőke arányos bevételnél, de az időráfordításnál sem. Eltérő tőke, eltérő kereskedési stílus, skalp és daytarde, swing technikák, eltérő élethelyzetek, megélhetési, vagy hobby tradelés nagyon más értéket generál.

Nem jó, ha más ilyen adatát hasonlítjuk össze, hiszen nem ismerjük a másik hátterét. Az egyedüli járható út a saját fejlődésünk mérése, az összehasonlítás mindig a saját előző havi, heti, negyedévi stb. adatainkhoz tegyük meg (az élet más területén is használható tanács, hogy magunkkal fussuk a versenyt, ne másokkal). Felesleges mentális nyomás ad, ha automatikusan a máséhoz hasonlítjuk az adatokat, mert mindig lesznek olyanok, akik sokkal szebb eredményt mondanak – aminek a valóság alapját nyilván nem tudjuk ellenőrizni – vagy eltérő élethelyzetben vannak, amiről szintén nem tudunk reális képet alkotni.