Hogyan találj meg egy sikeres kriptoeszközt, ICO-t?

Cikkünkben a kritpoeszközök egyik típusával, az ICO tokenekkel foglalkozunk. A témával kapcsolatos új vizsgálat megpróbálta felderíteni, hogy melyek a sikeres ICO kibocsátás legfontosabb tényezői. Ennek részleteit beszéljük meg. Cikkünkben az alábbi hallgatói felvetést is megpróbáljuk megválaszolni:

„Leginkább az új coinok/tokenek piaci bevezetése előtti-, majd a későbbi, hosszú távú potenciálja (annak valós értékének) felmérése lenne a legfontosabb. Úgy hallottam van ezekre alkalmas webes felület, illetve nyilvános a projektek "white paper"-je, tulajdonosi szerkezete, aktuális-, ill. maximális összpiaci kibocsátási számuk..”

Témáink:

• Mit jelent az ICO?
• Az ICO és a csalások
• A sikeres ICO-k tényezői
• Az ICO sikeréhez a fentiek kevésnek bizonyulhatnak
• A sztorialapú befektetés problémái

Mit jelent az ICO?

Az ICO, teljes néven Initial Coin Offering egy ötlet megfinanszírozása egy okosszerződésen keresztül. A folyamat lényegében egy okosszerződésen keresztüli közösségi finanszírozás megvalósulása, ahol az ötletgazda eladja a tulajdonrészét, és a tulajdonrész értékesítésből származó bevételeket az ötlet megvalósítására fordítja. A befektetők a tulajdonrészük (token) arányában jogosultak lesznek a jövőbeni nyereségre. A ICO-k a 2017-es évben kezdtek el nagy számban megjelenni, miután az Ethereum létrehozta az ERC-20 szabványt, mely  lehetővé tette az ethereum blokkláncon az ICO típusú okosszerződések kibocsátását. Mai napig az Ethereum a legnépszerűbb platform az ICO kibocsátások körében, de már további ICO tokenekkel is találkozhatunk, melyek megnevezése némiképp eltér az eredetitől, például IDO, IEO.

Az ICO és a csalások

A 2017 volt az első olyan év, amikor a kriptopiac széles körben ismertté vált a gazdasági és közösségi médiában terjedő hírek hatására. Ebben az időszakban százasával jelentek meg az új ötletek, és ma már tudni lehet, hogy ezek nagy részét kifejezetten csalás céljával alkották meg. Egy, az időszakot érintő vizsgálat (itt beszéltünk róla) arról számolt be, hogy az ICO-k 81 százaléka csalás céljával jött létre, és mindössze az összes ICO 3,8 százaléka tekinthető sikeresnek. Azon túl tehát, hogy a csalásokat is ki kell szűrnie a befektetőnek, még nagy arányban előfordulnak sikertelen projektek, melynek életútját az alábbi képpel szemléltethetjük.

A legtöbb ICO kiindulás alapja egy whitepaper (fenti kép bal oldala), melyben az ötletgazda beszámol az elképzeléséről, a megvalósítás lépéseiről, a projekt hasznosságáról, megtérüléséről. Ezen információkat több adatbázis is gyűjti, így szűrhető formában listázhatunk a különböző ICO-k között, ilyen adatbázis például az Icodrops. Sajnos az esetek többségében a whitepaper dokumentumában leírtak nem, vagy csak részlegesen valósulnak meg a végtermékben (fenti kép közepe), és az aktuális állapot messze elmarad mind az ígérttől, az ígérthez képest megvalósítható állapottól.

A fentiek azonban nem kriptospecifikus tényezők, hiszen a hagyományos piacok (startupok) esetében is magas a csőd valószínűsége. A témával kapcsolatban beszéltünk róla, hogy az 500 alkalmazottnál kisebb létszámú cégek:

• 20 százaléka az első évben,
• 30 százaléka a második év végére,
• 50 százaléka az ötödik év végére és
• 70 százaléka a tizedik év végére csődbe megy.

A fenti cikkemben további vizsgálatokból azt látjuk, hogy átlagosan 12 startupból 11 megbukik.

Összességében tehát azért van nehéz dolga az ICO-k területén a befektetőknek, mert a csalások mellett az ötletek sikerességének is rendkívül alacsony a statisztikai valószínűsége. Mégis kiemelhetünk olyan tényezőket, melyek összefüggésbe hozhatók a sikerrel.

A sikeres ICO-k tényezői

Az alábbi kép The ICO Gold Rush.. cím alatt elérhető tanulmányból származik. A folyamatábrán csoportosították az ICO-kat. Ebből jól látható, hogy alapvetően öt típusra bonthatók a projektek (fun, any type of benefit, scams, usage tokens, financial assets). Az eredményes projektek jellemzően az „usage tokens” és „financial assets” kategóriák alatt találhatók meg.

Egy másik vizsgálatban gépi tanuláson alapuló algoritmusokkal próbálták meg azonosítani a sikeres ICO-kibocsátás paramétereit 129 ICO esetén vizsgálva. A meglehetősen alacsony esetszám miatt a vizsgálat korlátozott értékű, de az alkalmazott FCBF, lasso regression, random forest és SA módszerek eredményeit az alábbi táblázattal foglalhatjuk össze.

A fentiekből látható, hogy a sikeres ICO kibocsátás egyik legfontosabb feltétele, hogy álljon az ötletgazda mögött egy törvényesen működő vállalkozás, de fontosnak tekinthető tényező hogy az ötlet legyen hosszú ideje elérhető a redditen, létezzen egy ütemterv, továbbá a pénzügyi ICO-k is magasabb kibocsátási sikerre számíthatnak.  A lista alján szereplő tényezők arra utalnak, hogy ma már a twitteren töltött idő, az újszerű technológia (új blokklánc), kriptovaluták, decentralizációval összefüggő funkciók nem növelik egy kibocsátás sikerét. Ezek a témák az elmúlt években a „lerágott csont” süllyesztőjébe kerültek.

Az ICO sikeréhez a fentiek kevésnek bizonyulhatnak

Természetesen a fentiek még nem jelentik azt, hogy a befektetőnek haszna is lesz az ICO-ból, mindössze azokat a faktorokat láthattuk, melyek növelik a sikeres kibocsátás valószínűségét. Ebből az állapotból még el kell jutni a sikeres termék/szolgáltatás piacra dobásáig. Eddig azonban még nagyon hosszú az út, és befektetőként számos dolgot meg kell vizsgálnunk.

Többek között, az ICO-k kiválasztási folyamatában mérlegelni kell az ötlet életképességét, megtérülési kérdéseket kell vizsgálni, és ezen a szűrőn túlmenő projektek sem feltétlenül biztos, hogy megvalósulnak, mert nem biztos, hogy az ötletgazda képes lesz a folyamatot végig vinni, megvalósítani. Önmagában tehát a jó ötlet sem jelent garanciát a sikerre.

További problémát jelent, hogy saját magunkból kiindulva nem tudjuk előre jelezni a termék/szolgáltatás piaci sikerét. Ezt a problémát nevezzük bad product fallacy-nek, melynek lényege, hogy a befektető véleménye a termék/szolgáltatás sikeréről rosszul fogja előre jelezni a termék/szolgáltatás jövőbeni sikerét. A termék jövőbeni sikerességének előrejelzésében az elemzők hasonló módon tévednek, és pontosabb eredményt piackutatási módszerekkel érhetünk el.

A sztorialapú befektetés problémái

A sikeres ICO keresésének a problémái ugyanott gyökereznek, mint a sztorialapú befektetésé. A közös pont, hogy mindegyik esetben a kevés sikereset szeretnénk megtalálni. A sok ezer középszerű, átlagos projekt közül a néhány sikereset keressük. Ezek a befektetők a következő Tesla, Google, Apple típusú vállalkozásokat keresik, azonban az összes piacra kerülő ötletnek a fenti sikeresek csak marginális részét teszik ki. Például az New York-i tőzsdén az elmúlt 90 évben a tőzsdén keletkezett vagyon 50 százalékáért 100 társaság felelős. Ezeket az igazán sikeres társaságokat csak utólag tűnik könnyűnek kiválasztani (visszatekintési torzítás miatt), de a valóságban 26 ezer másik társaság közül kellett erre az 50-re rámutatnunk.

Talán a fenti arányok is mutatják, hogy mennyire problémás a sztorialapú, tematikus befektetés. Emellett arra is láthatunk bizonyítékot, hogy a sikeres sztorikban a keletkező hozam megmagyarázható ismert részvénypiaci összefüggésekkel, például kockázat, value, jövedelmezőség, momentum. Ez tehát az jelenti, hogy a Tesla, Google, Apple stb.. részvényeken nem azért keletkezett a magas hozam, mert egy jó sztorit találtunk. A magas hozam azért keletkezett, mert a piacinál nagyobb kockázatot vállaltunk, értékalapon olcsó, jövedelmező, vagy épp magas momentummal rendelkező társaságokba fektettük a pénzünket. Ez már egy teljesen más megközelítés, hiszen számszerűsíthető mennyiségi és minőségi paraméterek alapján hozunk döntést. A fentiekről bővebben itt beszéltünk.