Mit csinálj, ha lemaradtál a kereskedési jelről a tőzsdén?

Gyakran van úgy a trader, hogy nincs a gép közelében, és így ha jelet kap, akkor nem tudja bekötni. Alapvetően ez növeli a tesztek és a valós kereskedés eredménye közötti eltérést, ami nagyon bosszantó tud lenni. Két megoldás van erre a problémára és egy, amit nem szabadna csinálni. Az alábbiakban megbeszéljük, hogyan lehet ezeket a problémákat kezelni. A leírtak feltételezik azt, hogy van már tapasztalatod a tőzsde, vagy forex kereskedésben, azaz már egy meghatározott szabályrendszer jeleit kötöd. Ha ilyennel nem rendelkezel, akkor először az alapozó előadásokat célszerű átfutnod. Kezdjük azzal, amit nem ajánlok, azaz a piac után soha ne kapjon a kereskedő.

Ne kapjunk a piac, a kereskedési jel után! Amikor egy kereskedési jel kialakult, és nem tudtunk belépni, és megy a kötésirányba, akkor már ne lépjünk be. Ezt előszeretettel akkor csináljuk, ha a  kereskedési jel után nagyon elindul a piac, és az lesz az érzésünk, hogy száguldani fog, de nekünk nincs pozíciónk, és lemaradunk a "nagy" fogásról. Ez két okból sem jó. Egyrészt, a nagyon gyorsan száguldó piac korrigálhat is, és akkor nem nyereséget, hanem veszteséget könyvelhetünk majd el. A másik ok, hogy a hozam-kockázat arányunk (részletesen itt beszéltünk a hozam/kockázat arány fontosságáról) a késői belépéssel leromlik.

Itt természetesen nem arról a helyzetről beszélünk, ahol nagy a célárunk és a kereskedési jel után pár pippel tudunk csak belépni. Egy 100 pippes célárnál 5 pipes késés még elfogadható, de ugyanez a 20 pipesnél már más eredményt adhat. Itt nem csak az adja a gondot, hogy a célárig kisebb lesz a táv, hanem az is, hogy a stopunk távolabbra kerül. A fenti két példánál ki lehet számolni egy 1:1-es eredeti RR (hozam-kockázat) mennyire változik meg. Érdemes megtenni, és a saját találati arányunkkal kiszámolni, hogy ilyen RR csökkenésnél milyen eredményességbeli esés következik be. Meglepő értékek tudnak kijönni, amik meggyőzhetik a forex és tőzsdei kereskedőt arról, hogy jobb, ha fegyelmezetten kereskedik.

Érdemes szerintem hozni olyan szabályt, hogy meddig léphetünk be a kereskedési jelzés után a piacra, és azt be is kell tartani. Így pár plusz lehetőségünk lehet, amikor a kereskedési jel szabályos, de nem tudtunk belépni rá. A fentiekben tehát azt beszéltük meg, hogy mit nem érdemes csinálni a kereskedés során. Most pedig nézzük meg, hogyan kerülhetjük el, hogy lemaradjunk a kereskedési jelekről.

1. lehetőség

Az egyik megoldás, ami nekem bevált, hogy tovább fejlesztem a technikát úgy, hogy abban legyenek olyan másodlagos kereskedési jelzések, melyekre be tudunk majd lépni. Ilyen lehetőség, hogy kiegészítő szabályokat hozunk: a dupla csúcs, dupla alj technikához bevezetjük a nyakvonal visszatesztelésének a figyelését, vagy az 525125 technikához (képzésünkön tárgyaljuk) a harmadlagos, illetve a másodlagos kereskedési  jelzéseket is megismerjük.

Ezek szabályos és a technikához tartozó kereskedési jelzések, így ha erre lépünk be, akkor nem követünk el hibát. Ezek bevezetése, tesztelése pontosan olyan munka, mint a technika élesbe állítása. Ne nagyoljuk ezt se el, így több lehetőségünk lesz belépni, ami (ha valóban hatékony szabályokat hoztunk) emeli a nyereségünket.

A másik eset, ha kapunk egy kereskedési jelet, lemaradunk róla, és az árfolyam korrekcióba lép. Ilyenkor, ha beléptünk volna, akkor éppen a veszteséges zónában lebegne az eredményünk. Egy példán keresztül mutatom be az elgondolást, és akinek tetszik, a saját technikájára adaptálhatja. Az első egy óvatosabb megoldás, olyan kereskedési technikáknál lehet alkalmazni, ahol valamilyen szinten történt a pozíció felvétel, ahol tudjuk értelmezni az erős szint fogalmát.

A képen a dupla csúcs alakzat (a jelzésről itt beszéltünk) látható, annak a sematikus vázlata. A nyakvonal törésekor lép be a trader, ha éppen ott van a gépnél. De mi van, ha nem tudunk belépni? Várjuk meg (és ennek jó esélye van), hogy elkezdjen korrigálni a piac, és a belépési szintünket elérje, vagy pedig fölé is menjen. Ha éppen pozícióban lennénk, ezeken a pontokon kezdenénk el bosszankodni, hogy „már megint ellenünk megy a piac, ahogy beléptem, rögvest megfordul”. Most épp ezt a szituációt fogjuk felhasználni a belépésre. A legegyszerűbb az, hogyha a belépési pontunkra figyelünk, és ha oda visszakorrigál az árfolyam, akkor belépünk. Azaz pontosan ott leszünk, mintha a kereskedési jelnél a gépnél vagyunk, és be is tudtunk volna lépni.

Eredetileg is itt léptünk volna be, most is itt lépünk be. Így semmi plusz kockázatot, vagy szabálytalanságot nem követünk el. A pozíciónk esélyei pontosan megegyeznek az eredetivel. A méret is ugyanaz. Itt, ha nagyobb a korrekció, akkor van lehetőségünk arra is, hogy akkor lépjünk be, ha az árfolyam a belépési pont felett van, és azután visszatér az eredeti belépési pontra.

Itt még az a jó érzésünk is meg van, hogy legalább a piac is a kötésirányba megy. Ami ennél is fontosabb lehet, hogy közelebbi stop elhelyezési pontot is kapunk, ami ugyanolyan kockázati szint mellett nagyobb pozíciót ad, változatlan célár mellett. A másik megoldás, hogy próbálunk jobb helyen belépni a pozícióba, azaz ha shortnál a magasabb szintre lép az árfolyam, vagy pedig longnál mélyebbre, akkor lépünk be. Itt is közelebb nyitjuk a pozíciót a stophoz, így nagyobb belépőt tudunk tenni, változatlan célárral.

Ha van erős szint, amit a kereskedési jelnél figyelünk, akkor azt átlépve már ne lépjünk be. Hiszen a képen az erős szint a stopunkat erősíti a belépés, de ha már visszatörte felfele, akkor az erős szint támasz lehet, amire rákötni nem túl jó dolog.

Ha ilyen, erősebb korrekció alakul ki, akkor várjuk meg azt, hogy újra az erős szint jó oldalára kerüljön az árfolyam. Itt esetleg kaphatunk egy jobb stop helyet is, ami növelheti a pozíció méretét. Ha a stratégiánkban nincs a kereskedési jelhez kötve egy erős szint, akkor már kicsit nehezebb helyzetben vagyunk. Ekkor nem tudunk a szinthez kötni egy "alatta van vagy felette van" szabályt, így érdemes egy olyan határt vonni, ami az eredeti belépési pont és a stop közti maximális visszahúzódás mértékéhez köti a belépési lehetőséget. Én a fele…kétharmada értéket tartom még elfogadhatónak, de ennél több visszahúzódást már nem. Ha túl stophoz túl közel lépünk be, akkor nagy pozíciót tudunk felvenni, de a kistoppolódás veszélye is megnő.

2. lehetőség

A másik lehetőség az, hogy rövidebb idősíkra váltunk, és a visszahúzódásban keresünk egy fordulós kereskedési jelzést a kívánt irányba. Ekkor az eredeti stoppal lehet belépni. Ezt főleg indikátoros technikáknál lehet használni. Itt is tartsunk mértéket, azaz napos eredeti kereskedési jelnél ha lehet, ne percesen keressük a belépési lehetőséget. A belépéseket megbeszéltük, de még egy szabályt kell meghozni. Meddig mehet el jó irányba a piac, amitől visszafordulva még ezt a belépést megtehetjük? Én maximum a célár 1/3-nyi távolságánál való korrigálásnál fogadom ezt a szabályt el. Amire figyelni kell, hogy a fordulat, ami a korrekciót hozza, ne egy szinten történjen, hiszen az egy indokolt fordulat. Ezt csak akkor használjuk, ha a korrekciónak látható oka nem volt. A

Amit záróban is el kell mondani, ezt a módszert akkor lehet használni, ha kaptunk egy korrekt kereskedési jelet, és azt nem tudtuk valamiért bekötni, majd a piac korrigálni kezdett és a lebegő veszteséges területre ment vissza. Nem akkor, amikor éppen eszünkbe jut és kereskedési jel nélkül kapkodunk bele a piacba! Bár elsőre kicsit furcsa dolog ilyenkor felvenni pozíciót, de alapvetően nem rúgja fel a szabályrendszerünket, hiszen amúgy is lenne már egy pozíciónk. Azaz mindenki gondolja át, és ha tetszik neki a megoldás építse be a technikájába.