A kétpólusú világ gazdasági, árupiaci hatásai

Az orosz-ukrán háború következményeként árupiaci termékek széles köre drágult meg,  okozott inflációs és gazdasági sokkot országok széles körében. Bár az árupiaci termékek ára normalizálódott, az érvényben levő szankciók száma jelentős. A fentiek miatt az IMF megvizsgálta, hogyha a jövőben folytatódik az árupiaci termékek szabad kereskedelmének korlátozása, akkor ennek milyen hatásai lesznek a nyugati országokban, a kínai-orosz blokkban. Témáink:

• Az árupiaci termékek gazdasági hatásai
• Az árupiaci termékek árát befolyásoló fontos tényezők
• A kétpólusú világ hatásai az árupiacokra
• A kétpólusú világ emelkedő árakkal jár?
• Mi történik, ha egy-egy szereplő blokkot vált?
• A kétpólusú világ gazdasági következményei

Az árupiaci termékek gazdasági hatásai

Az árupiaci termékek a termelő folyamatok alapvető inputjaként jelentős hatást gyakorolnak a gazdaságban előállított áruk árára. Természetesen az infláció kialakulása ennél lényegesen összetettebb folyamat, hiszen a közelmúltbeli példa is mutatja, hogy nemcsak kínálati sokkok (árupiaci termékek árának drágulása), hanem keresleti és egyéb okokra visszavezethető elemei is vannak az inflációnak. Többek között azt láthattunk, hogy a profit-húzta infláció, a költségvetési hiány növekedése, a jegybankok laza monetáris politikája, és a feszes munkaerőpiac a kínálati sokkal együttesen eredményezték a magas inflációt. Ugyanakkor azt is láthattuk, hogy az árupiacokon belül a gáz és az olaj árának változása jelentős hatást gyakorol nemcsak az inflációra, hanem az ipari termelésre, így a gazdaság működésének egészére. Ahogy erről egy korábbi cikkünkben már beszéltünk, mind a gáz- és olajársokkok növelik az inflációt, csökkentik a gazdasági növekedést, és a hatások hosszú hónapokon keresztül megfigyelhetők. A magas gázárak 18-24 hónap alatt épülnek be a maginflációba, és 16 hónappal a drágulás után emelkedik csúcsra az infláció, majd nagyjából négy év után tűnik el az áremelkedés hatása az inflációs mutatóból. A fent hivatkozott tanulmányból az is kiderül, hogy a gáz árának 5 százalékos növekedése átlagosan 0,2 százalékkal növeli meg a maginfláció csúcsát, az ipari termelés visszaeséséhez pedig 0,6 százalékkal járul hozzá. Hasonló hatásokat tapasztalhatunk az olajársokkok esetében. Ebben az esetben az ársokk sokkal gyorsabban megjelenik az árakban, és már 10 hónap után csúcson van, illetve gyorsabban eltűnik az áremelkedés hatása. Továbbá egy egységnyi olajár-emelkedésnek gyakorlatilag fele akkora hatása van az inflációra nézve (gázár-sokkhoz képest).

Az alábbi grafikonon a Goldman Sachs árupiaci indexét követhetjük nyomon. Itt jól látható az események hatása, az árupiaci termékek áremelkedése, majd ezt követően jelentős árcsökkenést figyelhettünk meg.

Bár az árakban visszarendeződést látunk, a kockázatok szempontjából meghatározó egyik tényezőben nincs változás, azaz kereskedelmi korlátozások tucatjai maradtak érvényben. Az IMF új tanulmányából az derül ki, hogy a hidegháború vége óta nem volt arra példa, hogy ilyen nagy számú kereskedési korlátozás érvényben legyen. Az aktuális helyzetet az alábbi grafikon szemlélteti.

A geopolitikai eseményeket figyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a nyugati országok megpróbálják az ellátási láncaikat függetleníteni Kínától, Oroszországtól és ezen országok szövetségeseitől. A fentiek miatt találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy a kritikus nyersanyagok kínálatára a fenti politikai törekvések jelentős hatás gyakorolhatnak a jövőben. Ennek viszont a nyersanyagok árfolyama mellett, ahogy a fenti mechanizmusokban láthattuk, az inflációra, a költségvetési hiányra, a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása is lehet. Az IMF tanulmánya arra fókuszál, hogy ezeket a hatásokat hogyan lehet mérni, és miként hatnak a fenti törekvések.

Az árupiaci termékek árát befolyásoló fontos tényezők

A Geoeconomic Fragmentation and Commodity Markets cím alatt tanulmányban 48 árupiaci termék (termények, ásványok, fémek, energiahordozók) piacát tekintették át az árupiacokon ismert stilizált-tények (alapvető összefüggések) alapján.

Az első ilyen tényező a kitermelés koncentráltsága, azaz ellentétben a termékgyártással, az árupiaci termékek felhasználásának első szakasza (kitermelés) a természettől, földrajzi tényezőktől függ, azaz erős a koncentráltság. Például mezőgazdaság esetében termékeny talaj, elegendő csapadék, megfelelő klíma földrajzilag behatárolt területen található. A legnagyobb, mezőgazdasági terméket exportáló országok köre szűk. Például a három legnagyobb szereplő állítja elő a mezőgazdasági kibocsátás 65 százalékát. Hasonló helyzetet láthatunk az energiahordozók esetében, ahol a három legnagyobb szereplőtől származik a kitermelés 50 százaléka, ugyanígy ásványkincsek esetében az összes kitermelés 75 százaléka. Az alábbi ábrán az egyes árupiaci termékek esetében olvasható le a grafikonról a három legnagyobb szereplő együttes kitermelése. Például kőolaj (crude oil) esetében a három legnagyobb szereplő 41 százalékot tesz ki (Egyesült Államok 17%, Oroszország 12%, Szaudi-Arábia 12%).

Forrás: IMF

A második fontos stilizált-tény a kínálat rugalmatlansága. Ez azt jelenti, hogy ellentétben a keresleti oldallal, mely már középtávon változhat, a kínálati oldal teljesen rugalmatlan a legtöbb árupiaci termék esetében. A kitermelési volumen növelése az esetek többségében évekig tartó fejlesztés, beruházás eredménye. Például a múltban átlagosan 16 évig tartott, amíg egy rézbánya a lelőhely felfedezésétől kezdve eljutott a kitermelés kezdetének fázisáig. Ráadásul a keresleti oldal sem annyira rugalmas rövid távon, hiszen nagyok sok árupiaci termék nem helyettesíthető, így az áremelkedés hatását nem csillapítja annyira a visszaeső kereslet.

A harmadik fontos tényező a kereskedelmi kapcsolatokban kialakuló függőség. Mivel az árupiaci termékek kitermelése, előállítása koncentrált, így a legtöbb országnak mindössze néhány kereskedelmi partnere van, a diverzifikált nyersanyagimport nincs megvalósítva. Az alábbi képen láthatjuk, hogy számos árupiaci termék esetében az országok többségének három beszerzési forrása van. Például kobalt esetében az országok kb. 50 százalékának mindössze egyetlen beszerzési forrása van, de más ritkaföldfémek esetében is ezt látjuk.

Forrás: IMF

A kétpólusú világ hatásai az árupiacokra

A tanulmányban külön vizsgálták a két blokkot (nyugati országok és szövetségeseik, és Kína, Oroszország és szövetségeseik), és a fentebb részletezett három tényező alapján szimulálták a további szankciók hatásait. Az alábbi képen jól megfigyelhető a kettősség, azaz a kibányászott ásványkincsek ára sokkal inkább a kínai-orosz blokkban emelkedik, míg a finomított, feldolgozott ásványkincsek ára a nyugati blokkban drágul.

Forrás: IMF

Az alábbi képen a nyugati blokk árupiaci termékein követhetjük végig az események (további kereskedelmi korlátozások, kétpólusú világ) hatásait. A pozitív érték jelzi, hogy az adott termékre pozitív árhatást gyakorol az esemény, a negatív érték negatív árhatást jelöl.

A kínai-orosz blokkban más termékek esetében tapasztalhatunk pozitív, illetve negatív árhatást.

Forrás: IMF

A kétpólusú világ emelkedő árakkal jár?

A fentiek jól mutatják, hogy a kétpólusúvá váló világ, az ebben az irányba történő elmozdulás, hatást gyakorol az árupiacokra, de az árakra gyakorolt hatás függ a terméktől, a régiótól. A kétpólusú világ nagyobb volatilitással jár. Az árupiaci termékek ára a különböző sokkhatások (például természeti hatások, aszály stb..) következtében erőteljesebben fog elmozdulni. Az alábbi képen a nyugati országokon szimulált sokk (alacsonyabb amerikai búzatermés miatt háromszoros szórásnyi áremelkedés) hatása látható a nyugati blokk országaiban a búza árára vonatkozóan. Egy globálisan együttműködő, kereskedelmi korlátozások nélküli világban (integrated world) egy ilyen sokkhatásnak kisebb árhatása lenne, szemben egy széttagolt, kétpólusú világgal (fragmented world).

Forrás: IMF

Mi történik, ha egy-egy szereplő blokkot vált?

Arra is láthattunk példát, hogy belpolitikai változások következtében egy ország eltávolodik az egyik, és közeledik a másik blokkhoz. Ha ez a változás egy fontos kitermelő országban következik be, akkor a fenti árhatások is megváltoznak, lásd alábbi képen.

Forrás: IMF

Itt pedig azt a 15 terméket láthatod, ahol a legnagyobb exportőr blokkváltását követően a legnagyobb árhatások következnek be.

Forrás: IMF

Például Dél-Afrika jelenleg a legnagyobb mangánkitermelő, az ország a kínai-orosz blokkba tartozik. Ha az ország blokkot vált (nyugati országok), akkor ez a kínai-orosz blokkban 800 százalékos áremelkedést idézne elő a mangán piacán. A grafikonon az „Above 500” érték jelöli ezt (manganese oszlop).

Forrás: IMF

A kétpólusú világ gazdasági következményei

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a szabadkereskedelem korlátozása csökkenő gazdasági többletet eredményez, a globális gazdaság rosszabb helyzetbe kerül, az alternatív változathoz képest (szabadkereskedelem).

Forrás: IMF

Összegezve a fentieket. A fundamentális tényezők (földrajzi koncentráció, kereslet-kínálat rugalmatlansága, függőség) miatt az árupiacok rendkívül sebezhetők, jelentős hatása van a szabadkereskedelem korlátozásának. A jövőbeni korlátozások, a kétpólusúvá váló világ eltérő árhatások formájában jelentkezhet a két blokkban, és az árhatások mellett a váratlan események, sokkok árfolyamra gyakorolt hatásai is felnagyítódnak. Jelentős hatása lehet a belpolitikai eseményeknek, melynek következtében egy nagyobb kitermelő ország blokkot vált. Emellett az is kiderül a tanulmányból, hogy a változások alacsonyabb többletet eredményeznek a kitermelő országok gazdaságában, illetve a fentebb bemutatott árhatásokból arra is számíthatunk, hogy az infláció jövőbeni előrejelzése sokkal kiszámíthatatlanabbá válik.