A kínai gazdasági sokkok és a globális részvények, árupiacok

Cikkünkben az EKB egyik kutatási anyagát foglaljuk össze, mely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kínai gazdasági folyamatok, gazdasági problémák, sokkok milyen hatást váltanak ki a nemzetközi részvénypiacokon, az olaj és az ipari fémek piacán. Továbbá igaz-e Kínára is az a mondás, amit az Egyesült Államok esetében szoktak a befektetők használni, azaz ha az amerikai gazdaság „tüsszent”, akkor a globális gazdaság megfázik. Témáink:

• Az amerikai gazdaság befolyása
• Mi a helyzet a kínai gazdasággal?
• A kínai gazdasági sokkok és a globális részvények, árupiacok

Az amerikai gazdaság befolyása

A rövid távú kereskedőktől kezdve a befektetőkön át, a kriptopiacon spekulálók körében is közös pontnak tekinthető, hogy egyaránt fontosnak tartják az amerikai makrogazdasági adatokat. Ezen adatok fontosságát empirikus vizsgálatok is igazolják. Például egyik korábbi bejegyzésünkben megnéztük, hogy a legfontosabb amerikai makroadatok a vártnál lassabban épülnek az árakba, így akár felülteljesítést is eredményezhet a piaci hangulat ilyen módon történő követése (részletek itt), ahogy arról is beszéltünk, hogy az amerikai makroadatok napok alatt épülnek be a fejlődő országok eszközáraiba (lásd itt). A fentiek egyaránt azt mutatják, hogy az Egyesült Államok gazdasági adatai gyakorlatilag bármely piacon, régióban tevékenykedő piaci szereplő számára fontos események. Olyannyira, hogy a globális tőkeáramlás, az eszközárak, és a hitelnövekedés ciklusai és az S&P500 index opciókba árazott volatilitása (VIX) között erős együttmozgás figyelhető meg. Az alábbi képen 1 százalék VIX-index emelkedés impulzusválaszait látjuk a fenti tényezők vonatkozásában, azaz az amerikai részvénypiacon mért növekvő aggodalom, félelem negatívan befolyásolja a fent felsorolt tényezőket.

forrás: Hélène Rey

Mi a helyzet a kínai gazdasággal?

Ma már határozottan kijelenthető, hogy a kínai gazdaság kibocsátása összemérhető az Egyesült Államok kibocsátásával. Ha az ország által termelt GDP-t nominálisan nézzük, akkor Kína a második helyet foglalja el a világgazdaságban az Egyesült Államok után. A kínai gazdaság 2018-ban haladta meg az euróövezeti országok gazdasági kibocsátását, viszont az Egyesült Államoktól még jelentős távolságra van. Ezt az összevetést azonban némiképp torzítja, hogy az adatok amerikai dollárban vannak kifejezve.

forrás: https://data.worldbank.org

Ugyanakkor, ha az adatokat nem dollárban kifejezve, hanem vásárlóerő-paritáson mérjük, akkor a kínai gazdaság 2017-ben haladta meg az amerikai gazdaságot.

forrás: https://statisticstimes.com

A fentiek miatt felmerülhet, hogy vajon a kínai gazdaság, a monetáris politika milyen hatást gyakorol a globális folyamatokra. Ilyen vizsgálatok azonban ma még csak elvétve találhatók. A témával kapcsolatos új vizsgáltban az amerikai és a kínai monetáris politika gazdasági hatásait vizsgálták az országok saját gazdaságaira és a globális gazdaság 90 százalékát kitevő további 25 ország gazdaságára vonatkozóan. Az alábbi grafikon szemlélteti 25 bázispontnyi kamatemelés gazdasági hatásait. Ebből kiderül, hogy a Fed 25 bázispont kamatemelése 0,48 százalékpontnyi csökkenést idéz elő az amerikai gazdaságban közvetlen módon, és további 19 százalékpont csökkenést mérhetünk a közvetett hatások (országok gazdasági lassulása, a nyersanyagárak változása) miatt. Kína esetében a 25 bázispontnyi kamatemelés a Kínai Jegybank részéről 0,41 százalékpontnyi GDP csökkenést idéz elő a közvetlen módon, és további 0,32 százalékpontnyi csökkenést tapasztalhatunk a közvetett csatornák miatt. A két ország gazdaságát összevetve tehát a kínai gazdaságra nagyobb negatív hatást gyakorol a kamatemelés (0,67 vs. 0,73 százalékpont).

A grafikon további két oszlopa azt mutatja be, hogy a többi, a vizsgálatban szereplő további 25 országra milyen módon hat a Fed és a Kínai Jegybank kamatemelése. Itt az látható, hogy az amerikai kamatemelés átlagosan 0,18 százalékpontnyi globális GDP csökkenést eredményez, a kínai kamatemelés pedig 0,1 százalékpontot.

forrás: The Tale of Two Titans: Us and China's Distinct..

A következő grafikon azt szemlélteti, hogy a Fed és a Kínai Jegybank kamatemelése eltérő csatornákon keresztül hat. A Fed kamatemelés 0,17 százalékpont csökkenést idéz elő pénzügyileg nyitott országok (KOF Financial Globalization Index alapján, például Ausztrália, Kanada, Euróövezet, Norvégia, Új-Zéland, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Peru, Szingapúr) gazdaságában. A Kínai Jegybank 25 bázispontos kamatemelésének nincs (0,01 százalékpont) érdemi hatása ezen országok gazdaságára.

forrás: The Tale of Two Titans: Us and China's Distinct..

Ugyanakkor a fenti ábrából kiderül, hogy a kereskedelmileg nyitott (KOF Trade Globalization Index alapján, például Ausztrália, Euróövezet, Malajzia, Norvégia, Szaúd-Arábia, Svédország, Thaiföld, Egyesült Királyság stb..) országok esetében a kamatemelés negatív gazdasági hatásai jelentősek. A Fed kamatemelés 0,25, a Kínai Jegybank kamatemelése 0,29 százalékpontnyi gazdasági visszaesést eredményezett. A fentiek azonban nagyrészt a gazdasági, pénzügyi folyamatokra fókuszáltak, azonban az EKB új vizsgálatában a kínai gazdasági sokkok eszközárakra gyakorolt hatását vizsgálták meg.

A kínai gazdasági sokkok és a globális részvények, árupiacok

A China's Footprint in Global Financial Markets cím alatti, az EKB által készített tanulmány arra fókuszált, hogy a kínai gazdasági, monetáris sokkok (negatív hírek, események) milyen hatást gyakorolnak a globális részvénypiacokra. A múltban megfigyelt néhány esetből arra következtethetünk, hogy ezek az események befolyásolják a részvénypiaci hangulatot Kínán kívül is, gondoljunk csak az Evergrande fizetésképtelensége körüli hírekre 2021-ben, vagy a 2015-ös évre. Ekkor mérték Kínában a legalacsonyabb gazdasági növekedést 1990 óta. Az aggodalmaknak csökkenő részvényárak lett a következménye Kínában, amelynek nemzetközi piacokon is érezhető hatásai lettek.

Az anekdotikus megfigyeléseken túl azonban az EKB részletes adatokat szolgáltat arról, hogy a kínai monetáris és makrogazdasági sokkok, az Egyesült Államok monetáris és makrogazdasági sokkjai, illetve a globális kockázatvállalási hajlandóság hogyan befolyásolja a részvények, árupiaci termékek árazását. A táblázatból látható, hogy az egyes sokkok milyen mutatók alapján lettek definiálva (rövid, hosszú kamatok, részvénypiac, hozamspread, devizaárfolyam). Sokkokról akkor beszélhetünk, ha a fenti tényezők egyike hirtelen, drasztikusan megváltozik.

forrás: Lodge, Manu, Robays

A vizsgálat módszertani hátteréről annyit érdemes tudni, hogy vektor autóregressziós eljáráson alapul, mely a fenti tényezők közötti összefüggések statisztikai megállapításával, és impulzusválaszokkal mutatja ki az egyes tényezőkben bekövetkező jelentős változások hatásait más tényezőkön (a módszerre példát egy korábbi előadáson matlab segítségével néztünk meg). A következő grafikonok a fent meghatározott öt sokktípus részvénypiacra (Equities), devizapiacra (NEER) és a hosszú távú kamatokra (jobb oldali ábra) gyakorolt hatását mutatják. Az adatokból kivették azokat a sokkhatásokat, melyek esetében 1 százaléknál kisebb részvénypiaci reakciók voltak megfigyelhetők a kínai vagy az amerikai részvénypiacon.

Az adatokból látható (baloldali grafikon), hogy a kínai monetáris sokkok nem gyakorolnak hatást a globális részvénypiacokra, de a makrogazdasági sokkok hatása negatív. Ugyanakkor sokkal kisebb hatása van a kínai makrogazdasági sokknak, összevetve az amerikai monetáris és makrogazdasági sokkokkal. A fentiek például azt jelentik, hogy a kínai jegybank váratlan bejelentése a monetáris politikával kapcsolatban nem gyakorol érdemi negatív hatást a részvénypiacokra, de a Fed bejelentésének nagy jelentősége van, azaz az amerikai adatok hatásai háromszor, négyszer nagyobbak.

forrás: Lodge, Manu, Robays

A részvénypiaci hatásokat (fenti képen bal oldali ábra) kinagyítottam az alábbi grafikonon.

forrás: Lodge, Manu, Robays

A következő ábrán, hasonlóan az előzővel, a nagyobb hatást kiváltó sokkok követhetők nyomon, de már az olaj (bal) és az ipari fémek (bal) piacán. Itt is azt láthatjuk, hogy a váratlanul negatív amerikai monetáris és makrogazdasági események negatívan hatnak az olaj árára, és a kínai makrogazdasági sokkoknak is van némi hatása, de lényegesen kisebb. Más a helyzet a fémek piacán, itt érdekes módon a kínai monetáris sokkokra pozitívan reagál az ipari fémek ára, de a makrogazdasági sokkokra negatívan. A hatás összemérhető az Egyesült Államok monetáris és gazdasági sokkjaival. Az ábrán megjelölt pontok azt mutatják, hogyha a kínai részvénypiac 1 százalékkal csökken, akkor ez a hatás az olaj és az ipari fémek piacán átlagosan 0,4-0,5 százalékos árcsökkenést eredményez.

forrás: Lodge, Manu, Robays

A fentiekből körvonalazódik, hogy egyre több vizsgálat szerint, fontos hatást gyakorol a kínai monetáris politika, a kínai gazdaság a globális eszközárakra. Bár az Egyesült Államokhoz képest lényegesen alacsonyabb hatása van a kínai eseményeknek, de a Kínát érintő makrogazdasági aggodalmak erőteljesebb negatív hatást váltanak ki, mint a kínai monetáris politika váratlan eseményei. Emellett az is látható, hogy az ipari fémek árazásába a kínai makrogazdasági események ma már ugyanolyan mozgatóerővel bírnak, mint az amerikai adatok.