A kriptotőzsdék számláinak figyelése többletinformációt hordoz?

Cikkünkben a kriptotőzsdék számláin felhalmozódó bitcoinok és a bitcoin piacán tapasztalható ármozgás közötti kapcsolatot keressük. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a publikusan elérhető tranzakciós adatokból lehetséges-e következtetni arra, hogy mi fog történni a bitcoin piacán. Témáink:

• Hogyan működnek a kriptotőzsdék?
• Hasznosítható az order imbalane a kriptovaluták piacán?
• A kriptovaluták árfolyamesése megjósolható?
• Valóban jelzi az árfolyamesést a kriptotőzsdék pénztárca egyenlege?

Hogyan működnek a kriptotőzsdék?

Valószínűleg nem kell részleteznem az olvasó számára, hogy a bitcoin és a kriptovaluták kereskedése ma igencsak nagy népszerűségnek örvend. Ahhoz pedig, hogy a kriptovaluták piacát elérjék a kereskedők, jellemzően az egyik népszerű kriptotőzsdénél nyitnak számlát. Bár ma már lehetőség van arra is, hogy különböző tőzsdei termékek (például ETN alap), vagy tőzsdén kívüli, de szabályozott piacon (például CFD termékek) kereskedjünk, ezek bizonyos szintig megkötésekkel járó módszerek, így nem meglepő, hogy ma már a háromszázat is meghaladja a kriptotőzsdék száma. Nevükkel ellentétben ezek a platformok nem igazi tőzsdék, inkább brókercégekhez, OTC brókercégekhez hasonlíthatók, és többségükről az is elmondható, hogy semmilyen szabályozás alatt nem állnak, és semmiféle befektetővédelmi mechanizmus nem köthető a számlákhoz. Ha például a kriptotőzsde számláit zárolják, vagy a társaság ellopja az ügyfelek pénzét, esetleg a rendszerét feltörik (mindegyikre volt példa az elmúlt években), akkor a befektetőnek nagy valószínűséggel elúszott a pénze. Ezzel azonban mára már a befektetők többsége tisztában is van, így általánossá vált az a magatartás a kerekedők körében, hogy a kriptotőzsdét kereskedésre használják, és nem tárolják a tőzsdén levő pénztárcán a kriptoeszközöket. Ez tehát azt jelenti, hogy a tranzakció megkötése után a kereskedők kiutalják a saját, a blokklánchoz kapcsolt pénztárcába (gyakran hardveres walletbe) tőkét, és nem hagyják ott a kriptotőzsdén.

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a bitcoin és más fizetési hálózatokban a blokklánc adatok publikusak, visszakereshetők, így egy egyszerű blockchain explorer alkalmazással követhető a nagy kriptotőzsdék számlája, a ki és beáramló bitcoinok mennyisége. A kérdés ezek után az, hogy hordozhat-e többletinformációt a kisbefektetők pénzmozgása, azaz a ki- és beutalások a tőzsdére. A részvények piacán ugyanis a kisbefektetők lépései előrejelzik a rövid távú piacmozgásokat.

Hasznosítható az order imbalance a kriptovaluták piacán?

A részvénypiacon köztudott összefüggés, hogy a kisbefektetők összesített pozíciói, az ún. order imbalance többletinformációt hordoz, és összefüggésbe hozható egy részvény 1-21 napos jövőbeni hozamával. (részleteket lásd itt). A részvénypiacon azonban lényegesen egyszerűbb a helyzet, hiszen egyetlen tőzsde van, bár több kereskedési helyszínen, de jól követhetők a megbízások, sőt léteznek ingyenes adatbázisok az order imbalance adatok lekérdezésére. Ezzel szemben a kriptovaluták piacán 300 tőzsde van, és többségük nem ad ki semmilyen adatot a kereskedési forgalmon kívül, azaz a vételi és eladási megbízásokat nem tudjuk összegezni, így az order imbalance sem határozható meg.

Ugyanakkor a kriptovalutáknak van egy olyan speciális tulajdonsága, ami a részvénypiacoknak nincs. Ez pedig az lenne, hogy a befektetők kiutalják a saját pénztárcájukba a kriptoeszközeiket (saját maguk tárolják), és a kriptoeszközök mozgása jól követhető, tekintettel arra, hogy a kriptotőzsdék pénztárcái publikusak és a tranzakciók (ki- és beutalások) is követhetők.

Ha tehát követjük a fenti logikát, akkor azokban az időszakokban, amikor nagyon sok befektető beutal a pénztárcájáról a kriptotőzsde pénztárcájába, megnövekszik a kriptotőzsde számláján levő kriptoeszköz. Ezeknek a beutalásoknak a fő célja az lehet, hogy a befektető eladja a kriptoeszközét. Ha pedig nagyon sok befektető adja el a kriptoeszközét például a bitcoinját, akkor ez a következő időszakban csökkenő árfolyamot eredményez. Ez pedig azt is jelenti, hogy a nagy kriptotőzsdék walletjeit érdemes figyelni, és a növekő számlaméret alacsonyabb jövőbeni hozamot jelez előre. Ezek fontos információk lehetnek egy rövid távú kereskedő számára, hiszen dönthet a megnyitott pozíciók lezárásáról (főleg akkor, ha vételi pozíciókat nyitott), de felkészülhet a short pozíciók nyitására, és akár a piaci hangulat változását is jelezhetik a fentiek. A kérdés csak az, hogy valóban igaz-e a feltételezésünk. Nézzük ennek részleteit.

Valóban jelzi az árfolyamesést a kriptotőzsdék pénztárca-egyenlege?

A fenti kérdésben egy átfogó vizsgálat jelent meg a Loaded for Bear: Bitcoin Private Wallets, Exchange Reserves and Prices cím alatt. A kutatásban a 300 kriptotőzsde közül a 20 legnagyobb kriptotőzsde pénztárcáit vizsgálták meg. Látható az alábbi grafikonon, hogy a 20 legnagyobb szereplő között is néhány nagyobb társaságot lehet azonosítani (binance, bitfinfex, coinbase stb.).

forrás: Hoang és Baur

Az összesített adatok egyébként napi bontásban több különböző oldalon is követhetjük. Erre a célra a cryptoquant.com jól használható, de az órás adatok ingyenesen nem érhetők el.

Azt is látni kell, hogy a bitcoin tranzakciók 80 százaléka (elmúlt 3 év adatai alapján) a kriptotőzsdékhez köthető, de 88%-át  külső pénztárcákon és csak 12%-át tartják a kriptotőzsde pénztárcáján a befektetők. Ez az arány évekkel ezelőtt alacsonyabb (6-8%), néhány éve (16%) pedig magasabb volt.

forrás: Hoang és Baur

A kriptotőzsdék pénztárcáin levő vagyon erős növekedést mutatott 2018-2020 közötti időszakon.

forrás: Hoang és Baur

Látni kell azonban azt is, hogy a kriptotőzsdék számláin levő vagyon erős ingadozást mutat napi szinten.

forrás: Hoang és Baur

Ahogy a bitcoin napi hozamaiban is erőteljes ingadozás figyelhető meg 2016-2021 közötti időszakon, lásd alábbi képen.

forrás: Hoang és Baur

A fentiek után már csak az a kérdés, hogy az utóbbi két grafikon adatai között van-e összefüggés, azaz napi szinten, napról napra vizsgálva a kriptotőzsdéknél levő bitcoin-mennyiség változása és a bitcoin árfolyama között kimutatható-e összefüggés? A kérdésre a választ az alábbi grafikonon találjuk meg, amelynek x tengelyén a pénztárcán levő bitcoin mennyiségének változása és az y tengelyen a bitcoin napi hozamai láthatók.

forrás: Hoang és Baur

A korrelációs együttható értéke -0,15, azaz ha egyik napról a másikra növekedett a kriptotőzsdék pénztárcájában levő bitcoin mennyisége, akkor ez negatív árfolyamhatást váltott ki. A -0,15 korrelációs együttható alacsony lineáris kapcsolatnak tekinthető. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy nem biztos, hogy a két adat között lineáris kapcsolat van. Ugyanis előfordulhat, hogy a kisebb változásoknak nincs jelentősége (ez csökkenti a teljes adatsoron a korrelációs együttható értékét), de a nagyobb mennyiségben a kriptotőzsdékre beáramló bitcoin erősebb negatív árfolyamhatást vált ki. A probléma megértéséhez érdemes elolvasni a lineáris kapcsolatot tárgyaló cikkünket. A következő ábrán azt láthatjuk, hogy a volatilitás és a tőzsdék pénztárcájában levő bitcoin-mennyiség változása között pozitív a kapcsolat. A korrelációs együttható értéke itt már magasabb: 0,31. Ez tehát azt jelenti, hogy ha beutalnak a befektetők a saját pénztárcáikról a kriptotőzsdére, akkor volatilis napok következnek a tőzsdéken.

forrás: Hoang és Baur

A fentieket megmagyarázhatná az is, hogy a bitcoin tőzsdék a saját pénzüket használják arra, hogy bitcoint vegyenek. Ha ez lenne a helyzet, akkor viszont az árfolyam emelkedések időszakában pozitív korrelációt kellene tapasztalunk a számlákon levő bitcoin mennyiségének változása és az árfolyam között. Ez azonban nincs így, így vélhetően a kisbefektetők pénzmozgása (beutalják a bitcoint eladásra) áll a megfigyelés hátterében.

Összegezve tehát a fentieket. Azt láthatjuk, hogy a kriptotőzsdék bitcoin készletének változása és a bitcoin árfolyamának változása között negatív a kapcsolat. Ez tehát azt bizonyítja, hogy valóban megfigyelhető a fentebb leírt hatás, azaz a befektetők beutalják a bitcoint a tőzsdére, hogy eladják. Az is megfigyelhető múltbeli adatokon, hogy a változás nem lineáris, azaz a nagyobb készletnövekedést gyakran követi hirtelen árfolyamesés, ugyanakkor a csökkenő készletmennyiséget lassú, hosszú távú emelkedő trend jellemzi.