Legújabb cikkeink, új előadások 2023/16

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• Mesterséges intelligencia (ChatGPT): Befektetési, gazdasági szempontok [Előadás]
• A költségvetési hiány és az infláció: Van kapcsolat? [Előadás]
• Államadósság elinflálása hogyan működik? [Előadás]

1) Az IMF közzétett egy vizsgálatot, melyben a 2022-2023-as adatokat vizsgálva állapította meg azokat a tényezőket, melyek a jelenlegi inflációért felelősek, illetve ezen adatokból kiindulva a 2023-2024-es időszakra az inflációval kapcsolatban előrejelzést is közzétettek. Cikkünkben a vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Mi okozza az inflációt?
• Mit jelent az ár-profit spirál?
• Hogyan alakul az infláció az IMF szerint?

Részletek: Hogyan alakul az infláció 2023-2024-ben az IMF szerint?

2) A ChatGPT új változatának bemutatásával felgyorsultak az AI kutatások a pénzügyi közgazdaságtan területén. A témával kapcsolatban egy új vizsgálat eredményeiről számolok be, melyben a gyorsjelentések értelmezésére tanították be a fejlett nyelvi modellek legújabb változatát, és a nyelvi modell értelmezése alapján alakítottak ki stratégiát a tőzsdén. Témáink:

• Felgyorsuló AI-kutatások
• Mit kell tudni a gyorsjelentésekről?
• Hogyan értelmezi az AI a gyorsjelentéseket?

Részletek: Mesterséges intelligencia segíthet a gyorsjelentések értelmezésében

3) Általánosan elfogadott nézet a pénzügyi közgazdászok körében, hogy a részvények rövid távú ármozgását a véletlen okozza, nincs összefüggés a múltbeli és a jövőbeni ár között, és ebben a rövid távon kialakuló piaci zajban nem lehetséges a jövőre vonatkozó előrejelzést készíteni. Ugyanakkor a témában megjelenő legújabb kutatás arra mutat rá, hogy mégis vannak megjósolható folyamatok, melyek a véletlennél jobb találati arányt biztosítanak, ráadásul a legkisebb időfelbontású, például 1 perces grafikonon is találhatunk a véletlennél jobb előrejelzési módszert. Témáink:

• Miért nem lehet a rövid távú árváltozást előrejelezni?
• Napon belüli előrejelzés a tőzsdén
• Napon belüli kereskedéssel felülteljesítés érhető el

Részletek: Napon belüli ármozgás mégis előrejelezhető a tőzsdén?

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) A tőzsdei hozamok előrejelzése széles befektetői kört foglalkoztat. A témával kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy az időjárás is hatást gyakorol a következő napok tőzsdei hozamára, és a befektetési döntéseinkre is kihat az időjárás. A témával összefüggésben két tanulmány részleteiről számolok be az alábbiakban. Témáink:

• Tőzsdei hozamjóslás módszerei
• Napos idő és a tőzsdei hozamok
• Az időjárás a részvénykibocsátásokba is beleszól

Részletek: Mi lesz a tőzsdén holnap? Nézd az időjárás-előrejelzést

5) A tartósan magas infláció, magas kamatok lehetősége egyre gyakrabban kerül elő elemzésekben, újságcikkekben. A témával kapcsolatban most megbeszéljük egy újabb fundamentális okát annak, hogy miért nem maradhat tartósan magasan a kamat és az infláció.

• Magas vagy alacsony infláció/kamatok várnak ránk?
• Az adósság és a kamatok problémája
• A magas kamatok és a gazdasági növekedés

Részletek: Miért nem maradhat magasan a kamat/infláció?

6) A hitelminősítőket számos vád érte az elmúlt évtizedben függetlenségükkel, megbízhatóságukkal kapcsolatban. A bizalomhiány egy új piaci rést hozott létre, melyet az elmúlt években számos cég betöltött, így jöttek létre azok a hitelminősítő cégek, melyek szolgáltatásaiért a befektetők fizetnek. A témával kapcsolatos új vizsgálat pedig arra is rámutatott, hogy érdemes-e befektetőként igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, képesek-e arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb elemzéseket készítsenek. Témáink:

• Hogyan működnek a hagyományos hitelminősítők?
• Fizessen a befektető a hitelminősítésért
• Melyik hitelminősítő a megbízhatóbb?

Részletek: Megbízhatóbb a hitelminősítő, ha a befektetők megfizetik?

7) Az elmúlt évben egyre többször került elő a jegybanki kamatdöntések során az ár-bér spirál fogalma, mint az egyik lehetséges kockázati tényező a jövőbeni inflációval kapcsolatban. A témával kapcsolatban három vizsgálat is megjelent az elmúlt hetekben, így ezek legfontosabb megállapításait tekintjük át. Témáink:

• Mi köze az ár-bér spirálnak az inflációhoz?
• Miért jelent kockázatot az ár-bér spirál 2023-ban?
• Létezik az ár-bér spirál a valóságban?

Részletek: Nem az ár-bér spirál miatt fog emelkedni az infláció

8) Cikkünkben a részvénykibocsátások (IPO) időszakában bekövetkező anomáliákat tárgyaljuk meg, egy új, a napokban megjelent vizsgálattal összefüggésben. Témáink:

• Alulárazottak a részvénykibocsátás során a társaságok?
• Mitől függ a rendellenesen magas egynapi hozam?
• A GTI index és az IPO-k első napi hozama

Részletek: Miért árazzák alul az IPO (részvénykibocsátás) során a társaságokat?

9) A különböző momentum stratégiák részvénypiaci alkalmazása széles körben elterjedt. Van azonban a momentum stratégiáknak egy nagy hátránya, ugyanis időről időre bekövetkeznek olyan események, amikor a momentum-anomália megszűnik a piacon. Ezek az időszakok azonban jelentős visszaesést okoznak a momentum stratégiákban, de léteznek különböző megoldások a problémára. Ezek közül a megoldások közül most bemutatok egy egyszerű stop-loss szabályt, és annak hatását a momentum stratégiára. Témáink:

• Hogyan működnek a momentum stratégiák?
• Mi az a momentum crashes?
• Momentum stratégia stop-loss megbízással kombinálva
• Mi a probléma a 10%-os stop-loss megbízással?
• Mi történik a momentum crashes események alatt?
• 12 hónapos időtávon is működik a módszer?

Részletek: Stop-loss momentum stratégia eredményei 1926-2013 között