Legújabb cikkeink, új előadások 2023/19

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• A mennyiségi szigorítás gazdasági hatásai [Előadás]
• Kína lesz a következő évtizedek befektetése? [Előadás]
• A pénznyomtatás emelkedést hoz a tőzsdén? [Előadás]

1) Többnyire a rövid távú kereskedők számára fontos, hogy a megjelenő hírekre milyen gyorsan reagál a piac, milyen gyorsan épülnek be a hírek a részvények árazásába. A témával kapcsolatos vizsgálat 26 ország piacán … Ennek részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Mit kezdjünk a hírekkel, gazdasági adatokkal?
• A hírek azonnal beépülnek?
• Hogyan épülnek be a hírek a 2000-es évek után?

Részletek: 2-6 nap alatt épülnek be a tőzsdehírek a részvényárakba

2) Cikkünkben az infláció és a gazdasági aktivitás közötti kapcsolatot beszéljük meg. A téma aktualitását egy újonnan megjelenő tanulmány adja, mely megállapította, hogy az infláció és a gazdasági aktivitás között nincs lineáris kapcsolat, és a 4 százalékos határérték felett jelentős változások következnek be a gazdasági kibocsátásban. Cikkünkből megtudhatod, hogy miért az árstabilitásra törekednek a jegybankok, hogy mi a különbség rövid távú és hosszú távú magas infláció között.

• Az infláció és a gazdasági növekedés kapcsolata
• Rövid távon van, hosszú távon nincs kompromisszum
• Az infláció és a gazdasági kibocsátás közötti negatív kapcsolat

Részletek: 4%-os infláció felett visszaesik a gazdasági növekedés?

3) Az 1960-as években kialakult petrodollár rendszer eredménye, hogy ma az amerikai dollár az első számú tartalékvaluta. Ugyanakkor az elmúlt években több olyan kezdeményezés is elkezdődött, melyek veszélyeztetik az amerikai dollár első számú szerepét. Cikkünkben ezeket a tényezőket, kezdeményezéseket beszéljük meg. Témáink:

• Miért lesz tartalékvaluta egy ország fizetőeszköze?
• Milyen tényezők veszélyeztetik a dollárt?
• 2014-ben létrejött az IMF alternatívája

Részletek: Milyen tényezők veszélyeztetik a dollár egyeduralmát?

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) A gazdasági, pénzügyi válságok előrejelzésének különböző módszereit vizsgálta meg az IMF a néhány héttel ezelőtt megjelent publikációjában. Tanulmányuk eredményeit 1995-2017 közötti időszakon, 108 ország, 53 pénzügyi válságának vizsgálatára alapozták. Cikkünk a kutatás részleteiről számol be. Témáink:

• A gazdasági válságok nem jósolhatók meg?
• A válságok mégis előre jelezhetők?
• A pénzügyi válságok és az eszközárak jelentősége

Részletek: Gazdasági válságok előrejelzése és eszközárak növekedése

5) Egy korábbi előadásunkban előkerült a TED spread kifejezés, így a téma aktualitására tekintettel megbeszéljük a TED spread jelzéseit, és a mutatóval összefüggő vizsgálatokról is beszámolok, melyek a gazdasági aktivitással, a pénzügyi instabilitással a részvénypiaci hozamokkal kapcsolatosan történtek. Témáink:

• Mit jelent a TED spread?
• Közbejött a LIBOR botrány..
• A TED spread jelzi a pénzügyi instabilitást?

Részletek: A TED spread: Mit jelent? Jelezheti a recessziót, alacsony részvénypiaci hozamokat?

6) Cikksorozatunkban folytatjuk a manapság népszerű befektetési elvek kockázatinak tárgyalását. Cikkünk aktualitását egy néhány héttel ezelőtti tanulmány adja, melyben 150 évre visszatekintve vizsgálták meg, hogy a kötvények milyen mértékben nyújtottak védelmet a részvénypiaci kockázatokkal szemben, azaz áttekinthetjük, hogy a manapság széles körben ismert kötvény-részvény portfóliók hatékonyságát milyen tényezők befolyásolják. Témáink:

• A kötvény-részvény portfóliók alapelve
• Részvény-kötvény korreláció az elmúlt 150 évben
• Milyen tényezők hatására változik a kötvény-részvény korreláció?

Részletek: A kötvény-részvény portfóliók jövőbeni kockázatai

7) A naked short alkalmanként még a magyar hírekben is feltűnik. Legutóbb például a Gamestop árfolyamának felpumpálásával kapcsolatban, de hazánkban politikai vetülete is volt az állampapírok naked short ügyleteinek (lásd itt). Mindenesetre a témával kapcsolatos újabb vizsgálat rámutatott arra, hogy naked short állomány bizonyos mértékig előre jelzi a részvények jövőbeni hozamát, így a tőzsdei kereskedők számára hasznos indikátor lehet. Témáink:

• A short-mutatók előrejelző szerepe
• Hogyan lesz naked a short-ügylet?
• A naked short és a jövőbeni hozam

Részletek: A naked short és a részvény jövőbeni hozama

8) A gazdasági változások előrejelzése a befektetők körében népszerű téma. Jellemzően szakértői vélemények, anekdotikus bizonyítékok alapján zajlanak az ilyen jellegű előrejelzések a gazdasági médiában, ugyanakkor ez a téma évek óta vizsgált területe a pénzügyi közgazdaságtannak, és számos összefüggésre van bizonyítékunk, melyek a jövőbeni gazdasági változásokkal, gazdasági növekedéssel összefüggésbe hozhatók. Ezeket a tényezőket fogjuk megbeszélni cikksorozatunkban, melynek első részében a részvénypiacra, a kötvényspreadekre fókuszálunk. Témáink:

• A gazdasági válságok előrejelzése
• A GDP-növekedés előrejelzése
• A részvény- és kötvénypiac jelzi a gazdasági növekedést?

Részletek: Gazdasági növekedés jelei 1. rész: Részvény- és kötvénypiaci jelzések

9) A társasági hírek, eredmények közzétételében jelentősége van az időtényezőnek, azaz a tőzsdei társaságok hajlamosak arra, hogy a jó híreket gyorsabban, a rossz híreket késedelemmel tegyék közzé. A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat fejleményeit beszéljük meg cikkünkben. Témáink:

• A gyorsjelentések a legfontosabb publikációk
• A gyorsjelentések közzététele
• A közzététel időpontjának jelentősége van?
• A közzététel időpontja az új adatok szerint is fontos

Részletek: A jó híreket korábban közzéteszik a tőzsdei társaságok

10) Az osztalék-részvények árnyoldalai

Az elmúlt években népszerűvé váltak az osztalékrészvények, ugyanakkor van több olyan tényező, melyet célszerű átgondolni a vásárlásuk előtt. Sajnos a befektetők helyzetét nem könnyíti meg az sem, hogy az osztalék kiválóan alkalmas arra, hogy a társaság manipulálja az eredményeit, és az alábbiakban tárgyalásra kerülő vizsgálatból kiderül, hogy valóban alkalmazzák is ezeket a technikákat a tőzsdei társaságok. Témáink:

• Az osztalék-részvények előnyei/hátrányai
• Az osztalék és az eredmények manipulációja
• Hogyan javítja az osztalék a fundamentális mutatókat?
• A jövedelmezőség manipulálása osztalékkifizetéssel
• A jövedelmezőség manipulálás következményei

Részletek: Az osztalék-részvények árnyoldalai

11) Egy korábbi bejegyzésünkben beszámoltam arról, hogy az elmúlt évtizedekben az amerikai részvénypiacon keletkezett magas hozam négy véletlenszerű esemény következménye, így a vizsgálatot végző szerzők szerint ez a hozam nem tekinthető „átlagosnak”, „normálisnak”, és a jövőbe történő kivetítése kockázatos. Ugyanakkor a fenti cikkben tárgyalt, Robert Arnott és Peter Bernstein által készített vizsgálat nem foglalkozott az utolsó évtizeddel (2010-2020). Ezt a hiányosságot pótolta a Fed egyik tanulmánya, melynek részleteit megbeszéljük az alábbiakban. Témáink:

• „Soha ne fogadj Amerika ellen”
• Miért lett rendkívüli az amerikai tőzsdei hozama 2010-2020 között?
• Mi vár ránk a jövőben?

Részletek: Miért lesz alacsonyabb az amerikai társaságok profitja a jövőben?

12) Számos cikk, könyv érhető el az interneten, melyek szerzői nagyrészt az amerikai piacon tapasztalt folyamatok alapján formálták véleményüket. Hasonló helyzetet tapasztalhatunk a hazai pénzügyi véleményformálók, befektetési tanácsadók körében, azaz nagy részük az amerikai befektetési könyvekből merítve ad tanácsot ügyfeleinek. Ugyanakkor a témával kapcsolatban több vizsgálat is rámutatott arra, hogy egy sajátos hibát, a survivorship bias-t követjük el, ha kizárólag ezekre az információkra hagyatkozunk. A témával összefüggésben, kiindulási pontnak tekinthető, Robert Arnott és Peter Bernstein tanulmányát tekintjük át. Témáink:

• Befektetési portfólió amerikai módra..
• Részvénypiaci hozamok hosszú távú kivetítése
• A túlélési torzítás és az amerikai részvénypiac
• Mi tekinthető „normális” kockázati prémiumnak?

Részletek: Mi a probléma az amerikai befektetési tanácsokkal?

13) A momentum egy, a tőzsdéken erősen kimutatható hatás, melyre stratégiák széles köre épül. Ugyanakkor a témával kapcsolatos legtöbb vizsgálat heti és havi időtávokon, azaz több hetes, több hónapos ügyletkötési időszakon foglalkozott az összefüggéssel. A cikkünkben tárgyalásra kerülő anyagban 42 ország részvénypiacán 1980-2017 közötti adatokon néhány napos időszakon is kimutatták a hatást, így a rövid távú kereskedők számára is hasznos információt adhat a momentum követése. Témáink:

• A momentum-hatás elméletileg nem létezik
• A rövid távú momentum felderítése
• A kínai piacon nem működnek a momentum stratégiák
• Mely országokban létezik a hatás (1980-2017)?
• Mi az oka annak, hogy tőzsdénként eltérő eredményeket kapunk?

Részletek: A momentum a rövid távú tőzsdei kereskedésben is hasznos lehet