Legújabb cikkeink, új előadások 2023/25

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• Érdemes nyersanyag-részvényekbe befektetni? [Előadás]
• Mi az az ok, ami miatt a legtöbbször veszítesz a részvényekkel? [Előadás]
• Mire jó, mire nem a mesterséges intelligencia? [Előadás]

1) Cikkünkben a tőzsdék nyitvatartásán kívül (overnight) megjelenő hírek és a következő napi ármozgás közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg a témában megjelent tanulmány alapján. A leírtakból kiderül, hogy a megjelenő hírek befolyásolják a következő napi nyitást, de a reakciók tekintetében a hírek hangulatának is jelentősége van. A tanulmány szerzőinek a fenti megfigyeléseket kihasználó stratégiájára is kitérünk. Témáink:

• A tőzsdén megjelenő hírek és az árfolyam kapcsolata
• A tegnapi hírek hogyan befolyásolják a tőzsdenyitást?
• Szemléltető példa a gyakorlati alkalmazáshoz
• Milyen híreket érdemes figyelni?
• Felülteljesítő kereskedési stratégia

Részletek: A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata

2) A cégvezetők, döntéshozók részvényvásárlási ügyletei régóta vizsgálatok tárgyát képezik, ugyanis ezek a tranzakciók képesek bizonyos fokig megjósolni a részvények jövőbeni hozamát. Ugyanakkor a bennfentes tranzakciók között (szándékukat tekintve) különbséget tehetünk, és a legújabb tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a rutinszerű részvényvásárlások kizárásával, kizárólag az opportunista bennfentes vásárlásokra történő fókuszálással pontosabban lehet meghatározni a jövőbeni ármozgást. Cikkünkben tehát arra fókuszálunk, hogyan lehetséges az opportunista és a rutinszerű bennfentes ügyleteket szétválasztani. Témáink:

• A bennfentes ügyletkötések többletinformációt hordoznak
• Mit tudunk a bennfentes ügyletekről?
• Opportunista és rutinszerű bennfentes tranzakciók
• Példa a bennfentesek elkülönítésére
• Az opportunista ügyletkötések előrejelző képessége jobb

Részletek: Hogyan érdemes követni a cégvezetők részvényvásárlásait?

3) A részvénypiac elemzőinek és szakértőinek előrejelzési megbízhatósága régóta vizsgálatok tárgyát képezi. Az alábbiakban egy újszerű megközelítést mutatok be a témával kapcsolatban, ugyanis az elemzői előrejelzések vizsgálata során szétválasztották a technikai, illetve a fundamentális jelek alapján készült előrejelzéseket. A két módszer előrejelző képessége között pedig jelentős különbséget fedezhetünk fel. Témáink:

• Érdemes a tőzsdén elemzőkre, szakértőkre hagyatkozni?
• Válasszuk szét a technikai és a fundamentális elemzőket
• Melyik módszernek jobb az előrejelzési képessége?

Részletek: Kire érdemes hallgatni? Technika vs. fundamentális elemzők eredményeit?

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) Az alábbiakban egy 28 technikai indikátor felhasználásával, 3000 kriptoeszközön készült vizsgálat fontosabb eredményeit beszéljük meg. Cikkünkben arra a kérdésre fókuszálunk, hogy a technikai elemzés különböző indikátorai hatékonyan használhatók-e a kriptovaluták piacán is. Témáink:

• Technikai elemzés a kriptovaluták piacán?
• Technikai elemzés eszközei a kriptopiacon
• Idősoros vagy keresztmetszeti vizsgálatokat figyeljünk?
• Nézzük meg az indikátorok együttes jelzéseit
• Mi történik, ha tranzakciós költségekkel is számolunk

Részletek: A technikai elemzés a kriptopiacon is működik?

5) Cikkünkben a Monte Carlo sztochasztikus szimuláció módszer alkalmazását mutatom be elsődlegesen a részvénypiac, a befektetés, a pénzügyek vonatkozásban. A cikkünkben a módszer lényegén túl gyakorlati példákon keresztül nézzük végig a szimuláció lépéseit, az eredmények értelmezését. Témáink:

• Mit jelent a Monte Carlo szimuláció?
• Miért van erre szükség a befektetés, tőzsdei kereskedés során?
• Mi az a robusztusság?
• Hogyan működik a monte carlo szimuláció a gyakorlatban?
• Monte carlo szimuláció a múltbeli hozamra

Részletek: Monte Carlo módszer a részvények, pénzügyek világában

6) Cikkünkben a gázárak és az infláció és az ipari termelés közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg. A témával kapcsolatos új tanulmány ugyanis jelentős különbséget talált az olajár- és a gázár- sokkokat követő infláció között. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nem sok értelme van az 1980-as évek olajár-sokk eseményével összehasonlítani a jelenlegi helyzetet, és sajnos ez azt is jelentheti, hogy az infláció jövőben lefutása is eltérhet attól, amire a szakértők előzetesen számítanak. Témáink:

• Miért állítjuk párhuzamba a jelenlegi helyzetet a 80-as évekkel?
• Miért kezelhető nehezen az olaj és a gáz árának változása?
• Miért kezelhető nehezen az olaj és a gáz árának változása?
• Miért hat másképp a gáz árának változása?

Részletek: Gázár drágulás nagyobb inflációt, gazdasági visszaesést okoz

7) Néhány hete jelent meg az SP Global oldalán, hogy az aktívan kezelt befektetési alapok 98,6 százaléka nem volt képes arra (10 éves időtávon), hogy az 500 legnagyobb amerikai társaság osztalékfizető részvényeiből faék egyszerűséggel összeállított portfólióját megverje. A hír egy újabb adalék ahhoz, hogy az osztalékrészvények jó befektetés célpontot jelentenek, érdemes a befektetőnek osztalékrészvényekben gondolkodni, azonban ez nem feltétlenül igaz. Cikkünkben arról beszélünk, hogy a fentiek ellenére miért ne az osztalékrészvényekre fókuszáljunk. Témánk:

• Az osztalékrészvények és az aktív vagyonkezelők
• Az osztalékrészvények magasabb jövőbeni hozama
• A magasabb hozamért nem feltétlenül az osztalék a felelős

Részletek: Az osztalékportfóliók sikerének titka nem az osztalékban rejlik..

8) Pénzügyi közgazdászok körében általánosan elfogadott nézet, hogy a vedd meg és tartsd elven alapuló befektetést nem lehet felülteljesíteni időzítésen alapuló módszerekkel. Ha ez sikerül, akkor ez csak a véletlennek köszönhető, de széles adatkörön nem ismételhető meg az eredmény. Ugyanakkor a befektetési döntéseknek van egy másik aspektusa is. Ez pedig a kockázat. A témával kapcsolatos vizsgálat pedig az időzítésen alapuló stratégiák és a kockázat viszonyát derítette fel. Erről beszélünk cikkünkben. Témáink:

• A részvénypiaci időzítésnek nincs értelme
• A részvénypiaci időzítés mégis hasznos eszköz?
• Vizsgálatok 38 ország részvénypiacán

Részletek: A tőzsdei időzítésnek mégis van értelme?

9) A réz/arany ráta gyakori eleme szakértői előrejelzéseknek, azonban az összefüggés megbízhatóságáról kevés információ áll a rendelkezésre. A témával kapcsolatos új tanulmány részletesen megvizsgálta a réz/arany ráta előrejelző képességét. Cikkükben ennek az anyagnak a részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Mit jelez a réz/arany ráta?
• Van előrejelző értéke a réz iránti keresletnek?
• A réz-arany ráta előrejelző értéke

Részletek: A réz/arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?

10) A természetes kamatráta (r*) a legfontosabb inputja a monetáris politikának. Az r* határozza meg a jegybankok mozgásterét, hatással van az infláció jövőbeni alakulására. A témáról már több alkalommal (itt és itt) beszéltünk oldalunkon, de most egy 10 országra kiterjedő vizsgálat miatt ismét visszatérünk a természetes kamatráta fontosságára. Témáink:

• Miért fontos a természetes kamatráta?
• A természetes kamatráta tényezői
• Miért van a fentiek ellenére infláció?
• Hogyan alakul a természetes kamatráta a világon?
• Hogyan változik a jövőben a természetes kamatráta?

Részletek: Kamatok várható alakulása 10 fejlett országban 2023-2025