Legújabb cikkeink, új előadások 2023/27

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• Részvénypiaci előrejelzés, 26 módszer tesztelése [Előadás]
• A gazdasági növekedés 3 oka [Előadás]

1) Egy nemrég megjelent kutatás vitatja azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy a befektetőnek kötvény-részvény portfólióban kell gondolkodnia, és minél fiatalabb a befektető, annál több részvényt érdemes a portfólióban tartani. A 38 ország részvénypiacára kiterjedő vizsgálat szerint a fentiek nem adnak optimális eredményt, és van ennél jobb portfólió allokáció, melyről cikkünkben beszélni fogunk. Témáink:

• Mi az alapja a ma ismert portfólióépítési elveknek?
• Mi a probléma a népszerű portfólióépítési elvekkel?
• Melyik a legjobb portfólió 38 tőzsdén, 2500 évnyi adatsoron?

Részletek: Melyik a legjobb portfólió 38 tőzsdén, 2500 évnyi adatsoron?

2) Cikkünkben az információkerülés egy sajátos, a pénzügyek területén megfigyelt típusát beszéljük meg. A strucchatás jelenségét, a témával kapcsolatos három vizsgálatot tekintünk át. Témáink:

• Mit jelent a strucchatás?
• Hogyan nyilvánul meg a strucchatás?
• A pénzügyi információkerülés sajátosságai
• Jó vagy rossz a strucchatás?

Részletek: Strucchatás: Jó vagy rossz a befektetőnek?

3) Az értékalapú befektetést, Benjamin Graham és Warren Buffett módszereit számos befektető követi. Módszereik népszerűek, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az értékalapú tényezők alulteljesítettek. Az alulteljesítés azonban nem általános az értékalapú részvények körében, azaz elkülöníthetünk „jó” és „rossz” értékalapú részvényeket. Cikkünkben azokat a szempontokat beszéljük meg, melyek alapján az értékalapú részvények között különbséget teszünk. Témáink:

• Értékalapú befektetés és az értékalapú részvények
• Jó és rossz értékalapú részvények
• Milyen különbségek vannak a jó és rossz értékalapú részvények között?
• Jó és rossz értékalapú részvények visszatesztelése 1989-2018 között
• Hozam/kockázat alapú vizsgálatok

Részletek: A „jó” és a „rossz” értékalapú részvények

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) Januárban általában előkerül a gazdasági médiában a január-effektus, január-hatás, mellyel az elemzők, újságírók a következő tőzsdei árfolyam-emelkedésre próbálnak magyarázatot adni. Bejegyzésünkben megbeszéljük, mit jelent a január-hatás, január-effektus a tőzsdéken. Arra is kitérek, hogy melyek az alapjai, a lehetséges okai a január-hatásnak. Megnézzük, milyen adatok bizonyíthatják a január-effektus működését a tőzsdéken. Arra is kitérek, hogy érdemes-e egyáltalán foglalkoznunk a január-effektussal a tőzsdei kereskedés során.

Részletek: Január-effektus, január-hatás a tőzsdéken

5) Sokszor érintettük már a cégvezetőket, a bennfenteseket, akik meghatározó szerepet töltenek be a társaság életében. Most egy újabb kutatást beszélünk meg, melyből körvonalazódhat számodra, hogy milyen módszerekkel próbálják a cégvezetők, bennfentesek manipulálni a befektetőket. Szó lesz arról, hogy milyen módszerrel népszerűsítik a részvényeket és a vételi nyomást kihasználva ezalatt az időszak alatt eladnak. Nézzük a részleteket:

• Mit tudunk eddig a cégvezetőkről, bennfentesekről?
• Konferenciák, rendezvények előtti abnormális hozam
• Hogyan manipulálják a cégvezetők a befektetőket?
• Bizonyítékok a befektetők manipulálására
• Abnormális hozam a konferenciák előtt?

Részletek: Hogyan manipulálják a befektetőket a cégvezetők, bennfentesek?

6) A wash trading típusú ár- és forgalommanipuláció az amerikai részvénypiacon 1936 óta illegális technika. A szabályozatlan kriptotőzsdék és NFT piacterek esetében nincs erre vonatkozóan törvényi szabályozás, így nem meglepő, hogy ár- és forgalommanipulációba futunk bele akármerre fordulunk a piacon. A témával összefüggésben megbeszéljük mit jelent, miért gond a wash trading, és az ide kapcsolódó kutatásokat is átnézzük. Témáink:

• Mit jelent a fake trading, wash trading?
• Hogyan működik a wash trading a kriptopiacon?
• Hogyan deríthető ki a wash trading?
• A washtrading és az áremelkedés

Részletek: A kriptotőzsdék forgalmának 70%-a, az NFT piacterek 45-95%-a manipulált

7) Amíg két évtizeddel ezelőtt a „mesterséges intelligencia”, az „AI” kifejezéseket kerülendő szavakként tartották számon a vállalatvezetők, mára a helyzet teljesen megváltozott, és a vállalati kommunikáció (befektetők, fogyasztók, ügyfelek irányába) nem szól másról csak a mesterséges intelligenciáról. Ezzel el is jutottunk a machinewashing, AI-washing jelenségéhez, melynek lényege, hogy egy társaság a témával kapcsolatban pontatlan, valótlan állításokat tesz közzé, azért, hogy a befektetőit, fogyasztóit, a társadalmat megtévessze. Témáink:

• A machinewashing, AI-washing előzményei
• Mit jelent a machinewashing, AI-washing?
• Példák a jelenségre

Részletek: Machinewashing, AI-washing: Itt az újabb módszer a befektetők félrevezetésére?

8) A kriptovalutákba történő befektetés, különösen a vedd meg és tartsd (HODL) rendkívül népszerű a fiatal befektetők körében. Ugyanakkor több korábbi vizsgálat is megerősíti, hogy a HODL nem működik úgy a kriptopiacon, ahogy azt a részvénypiaci sikerei alapján várnánk. A témával kapcsolatban most egy új vizsgálat 2014-2022 közötti időszakon, több ezer kriptovaluta árfolyamának követésével számította ki, mekkora valószínűséggel veszít a befektető a kriptovalutákon. A cikket elolvasva a kriptovalutákba történő befektetés lehetséges előnyeiről, kockázatairól kaphatsz információt. Témáink:

• Mit tudunk a kriptovalutákról?
• Miért nem működik a HODL?
• A kriptovaluták 76 százaléka veszteséges
• A magas hozam okai

Részletek: Rendkívül alacsonyak (24%) a nyerési esélyeid a kriptovalutákkal

9) Az ESG, azaz a környezettudatos, társadalmilag felelős vállalatokba történő befektetés egy jövőbe mutató befektetési irányzat, azonban ahogy a cikkünkben tárgyalt tanulmányból kiderül, az ESG-minősítések manipulálhatók és megbízhatatlanok. Témáink:

• Miről szól az ESG?
• Az ESG-minősítésekre nem feltétlenül lehet döntést alapozni
• Az ESG minősítések visszamenőleg vannak kitöltve?

Részletek: ESG minősítések manipulációja, újabb problémák..

10) Az 1900-as évektől kezdődően egészen napjainkig számos populista vezető került hatalomra szerte a világon, így bőséges adat áll a rendelkezésünkre a populista vezetők által irányított országok gazdasági teljesítményéről. A témával kapcsolatos tanulmányban a populista vezetők által irányított gazdaságok teljesítményét vizsgálták meg. Témáink:

• A populista vezetési stílus sikerei
• Mitől lesz egy vezető populista?
• A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020)

Részletek: A populista vezetők és az ország gazdasági teljesítménye (GDP)

11) A befektetői hangulat követését, az ehhez köthető időzítésen alapuló stratégiáknak széles körét használják tőzsdei kereskedők. Nagyon sok esetben azonban az a probléma ezekkel a jelzésekkel, hogy a kereskedési költségeket figyelembe véve nem lehet érdemi többlethozamot kinyerni, a stratégia elveszíti előrejelző képességét. Ugyanakkor a témával kapcsolatban nemrég megjelent vizsgálat a kereskedési költségeket figyelembe véve is eredményes stratégiát tudott összerakni a befektető hangulat követésére alapozva. Témáink:

• Mit tudunk a befektetői hangulatról?
• Miért tartjuk fontosnak a gyorsjelentéseket?
• A befektetői hangulat és a gyorsjelentések utáni hozamok

Részletek: Felülteljesít a befektetői hangulatot követő stratégia a tőzsdén?