Legújabb cikkeink, új előadások 2024/2

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• Lakossági költekezés és a gazdasági növekedés [Előadás]
• A Fed elemzője alacsonyabb jövőbeni hozamot vár? [Előadás]
• Részvénypiaci előrejelzés, 26 módszer tesztelése [Előadás]

1) A jövőbeni gazdasági növekedés számos módon hat a pénzügyi döntésekre. Kezdve azzal, hogy a gazdasági növekedés kihat a reálkamatokra, így az ország fizetőeszközének árfolyamára, a kötvénypiaci hozamokra, de a reálbérek növekedésén keresztül a gazdasági jóléten túl, tényezők sokaságát sorolhatnánk fel. Fentiek után felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy mitől növekszik egy gazdaság, meddig növekedhet, melyek a gazdasági növekedés legfőbb okai, korlátai. A témával összefüggésben megbeszéljük a gazdasági növekedés elméletének alapvető modelljét (Solow), és arról is beszámolok, hogy az elméletet a gyakorlati megfigyelések milyen mértékben támasztják alá. Témáink:

• A gazdasági növekedés hatásai
• Solow-modell értelmezése
• A gazdasági növekedés további módjai
• Vizsgálatok igazolják a Solow-modellt?
• Egyre nehezebb a termelékenységet növelni a technológiával?

Részletek: Solow-modell és a gazdasági növekedés 3 oka

2) Cikkünkben egy daytrade stratégiát, daytrade kereskedők által alkalmazott módszert tesztelünk vissza EUR/USD, GBP/USD, USD/CHF, USD/JPY devizapárokon és light crude oil (határidős olaj), S&P500, VIX indexen. Kifejezetten rövid távon, 1, 5, 15, 30 perces és 1 órás, 4 órás grafikonon teszteljük vissza az ún. price jump momentum (kitörések/letörések kerekedése) módszert. A fenti befektetési eszközökön közel 20 éves időszakon, több ezer eseten vizsgálva nézzük meg a fenti daytrade módszer eredményességét. Kitérünk arra, hogy out of sample teszteken milyen eredményei vannak a stratégiának, megbeszéljük, hogy mely időtávon, mely paraméterek hozták a legjobb eredményt. Témáink:

• Mit célszerű tudni a daytrade kereskedésről, stratégiákról?
• Milyen daytrade stratégiák léteznek?
• Mit jelent a price jump momentum daytrade?
• Érdemes price jump daytrade technikákat alkalmazni?
• Price jump daytrade stratégiák 5 devizapár, olaj, S&P500, VIX index piacán
• Hogyan találjuk meg az árugrásokat?
• Hogyan lépünk pozícióba?
• Hogyan optimalizálható a daytrade stratégia?
• In sample és out of sample tesztelések a daytrade kereskedés során
• Nyereség és maximális visszaesés a daytrade stratégiákban
• A daytrade stratégia eredményei 5 devizán, 3 határidős terméken
• Mire következtethetünk a fentiekből?

Részletek: Daytrade stratégiák visszatesztelése 20 éves időszakon (devizák, olaj, S&P500, VIX)

3) Az orosz-ukrán háború következményeként árupiaci termékek széles köre drágult meg,  okozott inflációs és gazdasági sokkot országok széles körében. Bár az árupiaci termékek ára normalizálódott, az érvényben levő szankciók száma jelentős. A fentiek miatt az IMF megvizsgálta, hogyha a jövőben folytatódik az árupiaci termékek szabad kereskedelmének korlátozása, akkor ennek milyen hatásai lesznek a nyugati országokban, a kínai-orosz blokkban. Témáink:

• Az árupiaci termékek gazdasági hatásai
• Az árupiaci termékek árát befolyásoló fontos tényezők
• A kétpólusú világ hatásai az árupiacokra
• A kétpólusú világ emelkedő árakkal jár?
• Mi történik, ha egy-egy szereplő blokkot vált?
• A kétpólusú világ gazdasági következményei

Részletek: A kétpólusú világ gazdasági, árupiaci hatásai

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) A címbeli kérdésre nagyon sok szakértőnek van válasza. Például a népszerűség mozgatja az árakat, a figyelemvezérelt vételi nyomás, de egyesek szerint a hálózathasználat, a felhasználók száma adja az értéket, így ez határozza meg a bitcoin hozamát. Megint más szakértők különböző tőzsdei indikátorokat alkalmaznak, és ezekkel próbálják a jövőbeni árat meghatározni. Vannak, akik a chipgyártókat, a félvezetőgyártókat is figyelik, és azokból próbálják meghatározni a bitcoin jövőbeni árváltozását. A tapasztaltabb kereskedők ilyenkor felteszik magukban a kérdés, hogy van-e a fentiek közül bármelyik működésére bizonyíték, hiszen lassan már 10 éve kereskedhetünk a bitcoinnal, így a múltbeli adatokon teszteket végezhetünk. Mivel erről kevesebb szó esik, így most hiánypótlásként összegyűjtjük azokat a tényezőket, melyek a bitcoin árára, a jövőbeni hozamára hatást gyakorolnak, és van mögöttük bizonyíték. Témáink:

• A bitcoin jövőbeni hozama és a részvénypiaci modellek
• A bitcoin hozamára a devizapiac gyakorol hatást?
• A bitcoin inkább egy nemesfém?
• A bitcoin árát a makroökonomiai tényezők határozzák meg?
• Kriptovaluta momentum
• A figyelemvezérlet vételi nyomás létezik?
• Negatív hírek hatása is kimutatható?
• Chipgyártók és a bitcoin ára: Van összefüggés?
• Bányászoknál levő bitcoin, aktív felhasználók száma: Van jelentősége?

Részletek: Mitől függ a bitcoin ára/jövőbeni hozama?

5) Cikkünkben az egyik legrégebben felfedezett tőzsdei anomáliával a value-effekttel foglalkozunk, melynek segítségével felülteljesíthető a tőzsdeindexek hozama. A value-hatásra épülő különböző befektetési, tőzsdei kereskedési módszereket az értékalapú befektetések közé soroljuk, és olyan ismert befektetők, mint Warren Buffett, Walter Schloss évtizedeken keresztül  alkalmazták módszereiket a tőzsdén, mellyel felülteljesítették a tőzsdeindexekkel elérhető hozamot. Megbeszéljük bejegyzésünkben, hogy mi az alapja ennek a piaci anomáliának, milyen mértékű felülteljesítés érhető el ezekkel a módszerekkel, és szó lesz múltbeli visszatesztelésekről is. Tartalom:

• Mi az a value faktor a tőzsdén?
• Hogyan működnek a value stratégiák a tőzsdén?
• Long only value tőzsdestratégiák
• Nem csak az amerikai tőzsdén működik az értékalapú részvényvásárlás
• A japán tőzsde itt is kivételt jelent?
• Mit mutat a hozam/kockázat elemzés a három tőzsdén?
• Az értékalapú, value faktor halott dolog, nem működik?

Részletek: A value-prémium a tőzsdén: Értékalapú stratégiák eredményei

6) Gyakran találkozhatunk azzal a véleménnyel, hogy árupiaci ársokkok, devizák drasztikus árváltozása mögött a spekulánsok, a spekuláció áll. Ezen véleményekből következik az is, hogy az olaj, gáz árának drágulása, így az infláció egy része a spekuláció következménye. Cikkünkben két vizsgálatról is beszámolok, melyek kifejezetten arra fókuszáltak, hogy a spekulációnak mekkora szerepe van az olaj árának változásában. Témáink:

• Árupiaci termékek és az infláció
• Tényleg a spekuláció hajtja felfelé az árakat?
• 2020-2022-ben minden másképp alakult?

Részletek: A spekuláció hajtja az olaj árát és az inflációt?

7) A mozgóátlag-alapú tőzsdestratégiák mindig is a befektetői figyelem középpontjában álltak. A témával összefüggésben a mozgóátlagok távolságán alapuló, ún. MAD-mutatóról több múltbeli kutatás is megállapította, hogy összefüggésbe hozható a jövőbeni hozammal, így előrejelzésre használható. A témával kapcsolatos új vizsgálat tőzsdeindexeken, nemzetközi tőzsdéken vizsgálta meg a MAD előrejelzési hatékonyságát. Témáink:

• A mozgóátlagok előrejelző képessége
• Nemzetközi piacokon, tőzsdeindexeken is működik a MAD?
• A MAD valójában a momentum-hatás?
• A kereskedési költségek jelentősége

Részletek: A MAD-stratégia a nemzetközi tőzsdéken is működik?

8) Az elmúlt évek emelkedő kötvénypiaci hozama egyre több befektető figyelmét fordította a kötvénypiac irányába. Azonban a hazai kötvényeken túli világot nem olyan egyszerű elérnie egy átlagos befektetőnek, így a kötvénypiaci ETF alapok iránti igény megnőtt. Ezeknek az ETF alapoknak azonban számos sajátossága, problémája van, melyekre cikkünkben megpróbálunk részletesen kitérni. Témáink:

• Hogyan működik egy kötvénypiaci ETF alap?
• A kötvény ETF portfóliója változó
• A fix lejáratú kötvénypiac ETF alapok
• A likviditás problémái a kötvény ETF alapok esetében

Részletek: Kötvény ETF alapok: Működésük, problémák, veszteségek

9) Cikkünkben megismerkedünk a net operating assets mutatóval, mely tulajdonképpen azt tudja megmutatni számunkra, hogy mennyire van a tőzsdei társaság mérlege „felfújva”. A felfújt mérleg azt jelentené, hogy évről évre nagyobb és nagyobb nyereséget mutat ki a tőzsdei társaság, de a valóságban nem termel több pénzt, azaz a szabad cash flow nem növekszik. Megnézzük, hogyan kell kiszámolni a net operating assets (NOA) mutatót, és szó lesz arról is, hogy a magas NOA együtt jár az alacsonyabb jövőbeni (3-5 éves időtávon) hozammal. Témáink:

• Részvényvásárlás a gyorsjelentésekre alapozva
• Részvényvásárlás és a cookie jar reserves technikák
• Hogyan lesznek túlárazottak, alulárazottak a részvények?
• Részvényvásárlás előtt vizsgáljuk meg, mennyire van „felfújva” a mérleg
• NOA kiszámítása egy részvényvásárlási döntés előtt
• Melyik részvény rendelkezik magas NOA értékkel?
• Részvény jövőbeni hozama és a NOA mutató szintje

Részletek: "Felfújt" mérleggel vezetik félre a tőzsdén befektetőket..

10) Alapvetően kezdő tőzsdei kereskedőknek szól az alábbi írás, melyben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen adatok, információk, összefüggések, stratégiák alapján fektetik be pénzüket a kereskedők rövid és hosszabb időtávon. Megnézzük, hogy ezek az összefüggések, módszerek mennyire megbízhatóak, lehetséges-e manipulálni ezeket a visszateszteléseket, ha igen, akkor milyen módszerekkel. Végül pedig arról is szó lesz, hogyan lehet a különböző ismert összefüggéseket a gyakorlatba ültetni. Téma:

• Megérzések, tippek, tőzsdeguruk
• Hogyan szűrd ki a tőzsdén a múltban sem működő módszereket?
• Tesztelési hibák is félrevezetik a tőzsdei kereskedőket
  • Start date bias torzítás a tőzsdén
  • n=1 problémája, azaz alacsony esetszám torzító hatása
  • Sample selection bias, survivorship bias
  • Delisting bias problémája a tőzsdén
  • Curve fitting probléma a tőzsdén
• Az akadémikus kutatásokban is találunk hibákat
  • T-stat mutató jelzései a tőzsdéken
  • P-value értékek vizsgálata a tőzsdei módszerekben
  • P-hacking technikák
• Miért romlanak el idővel a tőzsdestratégiák?
• 3 tényező, mely árulkodik a problémáról
• Mire figyelj a tőzsdei összefüggések  vizsgálata során?
• Mennyire megbízható a tőzsdei összefüggés?
• Mennyire széles körű a tőzsdei összefüggés?
• Mennyire erős, robusztus a megfigyelés?
• Mennyire lehet kihasználni a gyakorlatban?
• Logikus magyarázat az összefüggés létezésére?
• Működni fog a jövőben a kiválasztott kereskedési módszer a tőzsdén?

Részletek: Létezik működőképes módszer, stratégia a tőzsdén?