Legújabb cikkeink, új előadások 2024/3

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• Lightyear és a fintech brókercégek problémái [Előadás]
• A feszes munkaerőpiac 2024-ben is probléma lesz? [Előadás]
• Lakossági költekezés és a gazdasági növekedés [Előadás]

1) A befektetők többsége gondolja azt, hogy egy pénzügyileg prosperáló, jól működő társaság egyúttal jó jövőbeni befektetés lesz. Bár logikusnak tűnik a fenti gondolat, de a két tényező között nincs ilyen szoros összefüggés, úgy is mondhatnánk, hogy az összefüggés egy klasszikus példája az összekapcsolási téveszmének. Bejegyzésünkben körbejárjuk a témát, azaz megbeszéljük miért nem igaz, hogy a kiváló társaságok egyúttal jó befektetések is. Témáink:

• Jól működő, sikeres társaság = jó befektetés?
• Jobb minősítés, alacsonyabb hozam?
• 3200 társaságon történő vizsgálat
• Összekapcsolási téveszme
• Milyen magyarázata van a sikeres társaságok gyenge hozamának?
• Ez azt jelenti, hogy a rosszul irányított társaságokba kell befektetni?

Részletek: Egy sikeres társaság NEM jó befektetés?

2) Cikkünkben a kutatás-fejlesztés, az innováció jelentőségéről beszélünk. Megbeszéljük, hogy mely cégek kerülnek ki vesztesként a válságok, gazdasági problémák időszakából, és a témával összefüggésben megjelenő új vizsgálat eredményeiről is beszámolok, mely a monetáris politika, a kamatsokkok és az innováció, illetve a gazdasági növekedés kapcsolatát tárta fel. Témáink:

• A gazdasági növekedés okai
• A kutatás-fejlesztés és a jövőbeni hozamok
• A magas kamatok elfojtják az innovációt

Részletek: Az emelkedő kamatok megfojtják az innovációt

3) Egyre többször kerül elő a zombi cég kifejezés a gazdasági médiában (legutóbb a japán részvénypiac vonatkozásában, lásd itt), tekintettel arra, hogy ezen cégek száma évről évre drasztikusan növekszik. A cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a zombi cég kifejezés, hogyan ismerhetők fel a zombi cégek, milyen veszélyekkel jár a zombi cégek részvényeinek a megvásárlása. Szó lesz arról is, hogy különböző részvényszűrő alkalmazások segítségével hogyan találhatod meg a zombi cégeket. Témáink:

• Mit jelent a zombi cég, vállalkozás kifejezés?
• Zombi cégek értelmezése Magyarországon
• Mi a probléma a zombi cégekkel, társaságokkal?
• Miért növekszik a zombi cégek aránya?
• Mi a probléma a zombi cégekkel befektetőként?
• Zombi cégek ellenőrzése az eredménykimutatásban
• Zombi cégek kiszűrése ICR rátával
• A zombi cégek miatt jön a tőzsdei összeomlás?
• Mi lesz, ha tömegével mennek csődbe a zombi cégek?
• Mennyire érinti a zombi cégek csődje a banki szektort?

Részletek: Zombi cégek a tőzsdén: Mi a probléma velük? Hogyan kerüld el?

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) Időről időre megjelenik a médiában a buffett-indikátor, mely alapján szakértők, elemzők alulározott és túlárazott részvénypiacokat azonosítanak. Cikkünkben megbeszéljük az összefüggés alapját, beszámolok a témával kapcsolatban az egyik legátfogóbb vizsgálatról, és beszélünk az indikátor hibáiról is. Témáink:

• A buffett-indikátor alapja
• Milyen okok miatt torzíthat a buffett-indikátor?
• Bizonyítékok a buffett-indikátor előrejelző szerepéről..

Részletek: Mennyire megbízható Warren Buffett indikátora?

5) Cikkünkben az ATH (All Time High), azaz a történelmi csúcs jelentését, jelentőségét beszéljük meg. Alapvetően kétfajta megközelítésmóddal találkozhatunk a történelmi csúcs kapcsán. Az egyik magyarázat szerint a történelmi csúcs egyértelmű jele annak, hogy kifejezetten drága a termék, így ha ebben az időszakban vásárolunk, akkor a jövőbeni hozamunk alacsony lesz. A másik megközelítési mód szerint pedig önmagában az árfolyam vizsgálata alapján nem határozható meg, hogy olcsó vagy drága a termék, hiszen mindig valamely egyéb fundamentális mutató (például részvények, tőzsdeindexek esetében nyereség, lásd CAPE) alapján határozhatjuk meg, hogy olcsó vagy drága a részvénypiac. Emiatt a tőzsdeindex a történelmi csúcson akár olcsó is lehet (fundamentálisan vizsgálva). Emellett pedig a történelmi csúcs egyfajta trenderősítő jelzés, így a momentum tovább hajthatja felfelé az árat. Témáink:

• Történelmi csúcs, ATH magyarázata, hatások
• Amerikai részvénypiac, S&P500 index történelmi csúcsok
• Nemzetközi részvénypiacok és az új történelmi csúcs
• Fejlődő tőzsdék és az új történelmi csúcs
• Új történelmi csúcs a bitcoin piacán
• Új történelmi csúcs az arany piacán
• Mire utalnak a fenti adatok?

Részletek: All Time High (ATH), azaz a történelmi csúcs jelentősége a tőzsdén

6) Cikkünkben a magasnyomású gazdaság működését, előnyeit, lehetséges kockázatait beszéljük meg. Témáink:

• Mit jelent a magasnyomású gazdaság?
• A természetes ráta hipotézise
• A magasnyomású gazdaságban nem lesz magas infláció?
• A magasnyomású gazdaság előnyei

Részletek: A magasnyomású gazdaság működése, kockázatai

7) A bejegyzésünkben egy újabb összefüggést, piaci anomáliát tárgyalunk meg, melyet asset growth hatás néven ismerünk, mely a logikának ellentmondó kapcsolatot ír le a jövőbeni részvényhozam és a társaság eszközállományának növekedése között. Megbeszéljük az alábbiakban a kapcsolatot az eszközállomány növekedése és a hozam között, megnézzük a kutatások eredményeit, és megpróbálok magyarázatot is adni erre az összefüggésre. Témáink:

• Mi az az asset growth hatás a tőzsdén?
• Mit jelent az eszközállomány növekedése?
• Milyen magyarázata lehet a fordított hatásnak?
• Ki kellett bővíteni a hatékony piacok elméletét..
• Asset growth hatásra épülő stratégiák (1990-2018)
• Az asset growth és a crash risk összefüggése

Részletek: Asset growth hatás: Mit jelent? Miért fontos a tőzsdén?

8) Cikkünkben az ESG-alapú befektetések hozamával foglalkozunk. A témával kapcsolatban megjelenő új vizsgálat 2001-2020 közötti időszakon, 48 ország részvénypiacán, 16.000 részvényt vizsgálva, felhasználva a legismertebb ESG-minősítéseket, értve ezalatt az egyre népszerűbb ESG-momentum indexeket próbálta kideríteni, hogy van-e pozitív kapcsolat az ESG-minősítés és a részvények jövőbeni hozama között. Témáink:

• Miről szól az ESG?
• A befektetés hozamára pozitívan vagy negatívan hat az ESG?

Részletek: Az ESG jó vagy rossz a befektetőknek?

9) A bejegyzésünkben az arany előrejelző funkcióját tekintjük át. Elsősorban azt nézzük meg, hogy az arany-platina, a réz-arany, az arany-ezüst, arany-fűrészáru ráták, összefüggések hogyan használhatók fel a befektetés, tőzsdei előrejelzés során. Megnézzük a témával kapcsolatos vizsgálatokat, tanulmányokat. Témáink:

• Az arany-platina ráta előrejelző képessége
• A réz/arany ráta hasznos előrejelző a tőkepiacon?
• Mire jó az arany-ezüst ráta?

Részletek: Az arany megbízható előrejelző? (arany-ezüst, arany-platina, arany-réz ráták)

10) A részvények jövőbeni hozamának alakulása nagyon sok befektetőt foglalkoztat. A témával kapcsolatban gyakran kapok kérdéseket, így most példákon keresztül szemléltetem, annak a két tényezőnek a változását, melyek jelentős mértékben magyarázatot adnak a jövőbeni hozamra. Témáink:

• Mitől függ a jövőbeni hozam?
• A nyereség és a jövőbeni hozam kapcsolata
• A nyereség vizsgálata önmagában nem elegendő
• Mire kell figyelni befektetőként?
• A nyereségnövekedés problémája
• Mi a probléma a növekedési részvényekkel?

Részletek: Mitől függ, hogy mennyit nyersz a részvénybefektetésen?

11) Gyakorlatilag nincs olyan részvénypiac befektető, aki ne figyelné a tőzsdeindexek változását. A legtöbb hosszú távú befektető pedig gyakran olyan ETF alapokat, befektetési alapokat vásárol, melyek különböző tőzsdeindexeket követnek. Valószínűleg keveseknek jutott eszébe azon gondolkodni, hogy ki dönt arról, hogy milyen részvények kerüljenek a tőzsdeindexbe. Vannak erre vonatkozóan szigorú szabályok? Esetleg egy bizottság határozza meg önkényesen, hogy mely társaság kerülhet be a tőzsdeindexben? Mindkét megoldásra láthatunk példákat, és vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy az önkényes (diszkrecionális) tőzsdeindexekkel nem biztos, hogy jól járnak a befektetők. Beszámolok egy kutatásról, mely azt is megvizsgálta, hogy a társaságok "megvásárolhatják-e" a helyüket az olyan prominens indexekben, mint az S&P500. Nézzük a részleteket. Témáink:

• Mire jók a tőzsdeindexek?
• Mi a különbség a discretionary és a rule-based alapú tőzsdeindexek között?
• Milyen szabályai vannak az S&P500 indexbe kerülésnek?
• Milyen hátránya van annak, hogy önkényesen kerülnek az S&P500 indexbe a részvények?
• Megvásárolható a tőzsdeindex tagság?

Részletek: S&P500 index: Megvásárolható a tőzsdeindex tagság?

12) Cikkünkben a kriptotőzsdék számláin felhalmozódó bitcoinok és a bitcoin piacán tapasztalható ármozgás közötti kapcsolatot keressük. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a publikusan elérhető tranzakciós adatokból lehetséges-e következtetni arra, hogy mi fog történni a bitcoin piacán. Témáink:

• Hogyan működnek a kriptotőzsdék?
• Hasznosítható az order imbalane a kriptovaluták piacán?
• A kriptovaluták árfolyamesése megjósolható?
• Valóban jelzi az árfolyamesést a kriptotőzsdék pénztárca egyenlege?

Részletek: A kriptotőzsdék számláinak figyelése többletinformációt hordoz?