Machinewashing, AI-washing: Itt az újabb módszer a befektetők félrevezetésére?

Amíg két évtizeddel ezelőtt a „mesterséges intelligencia”, az „AI” kifejezéseket kerülendő szavakként tartották számon a vállalatvezetők, mára a helyzet teljesen megváltozott, és a vállalati kommunikáció (befektetők, fogyasztók, ügyfelek irányába) nem szól másról csak a mesterséges intelligenciáról. Ezzel el is jutottunk a machinewashing, AI-washing jelenségéhez, melynek lényege, hogy egy társaság a témával kapcsolatban pontatlan, valótlan állításokat tesz közzé, azért, hogy a befektetőit, fogyasztóit, a társadalmat megtévessze. Témáink:

• A machinewashing, AI-washing előzményei
• Mit jelent a machinewashing, AI-washing?
• Példák a jelenségre

A machinewashing, AI-washing előzményei

Jelenleg a mesterséges intelligencia fejlődésének harmadik hullámát követhetjük nyomon, és ahogy ez az alábbi grafikonon látható, az AI nem volt mindig ilyen népszerű a befektetők, vállalatok, fogyasztók körében, mint manapság. Az AI-telek (részletek itt) időszakát sokkal inkább az a vélemény jellemezte, hogy az AI nem működik, így a vállalati kommunikációból (ügyfelek, befektetők irányába) teljesen eltűnt a szóhasználat a 90-es években. Ha egy társaság a mesterséges intelligencia módszereket használt (például gépi tanulás), akkor is inkább az „algoritmus”, „okos” kifejezésekkel jellemezték terméküket, semmint a mesterséges intelligenciával.

forrás: https://jaylatta.net

Ugyanakkor, ahogy a fenti ábrából is látható, a 2010-es években az AI fejlődése új mérföldkőhöz érkezett, mely a mélytanulás algoritmusát jelentette. Innentől kezdve pedig ismét divat lett az „AI” szó használata, így ne is lepődjünk meg az AI-csengőhang, az AI-porszívó, -távirányító stb.. kifejezések használatán, azaz ma már, ha egy algoritmusban szerepel egy „if” logikai kapcsolat, akkor AI jelzővel illetik a fejlesztők. Bővebben itt beszéltünk azokról az algoritmusokról, melyek a mesterséges intelligencia alapját adják.

A probléma azonban hasonló természetű, mint a greenwashing (zöldmosdatás, lásd itt) esetében, azaz kutatók, vállalatvezetők, politikusok közléseikkel szándékosan vagy tájékozatlanságból félrevezető információkat tesznek közé. Oldalunk témájára fókuszálva a vállalatok machine-washing jelenségére fókuszálunk, mely elsődlegesen a befektetők megtévesztésére irányul.

Mit jelent a machinewashing, AI-washing?

A machine washing a machine learning szóból képzett kifejezés, mely nevével ellentétben nem a gépi mosással kapcsolatos fogalmat jelöl, hanem azon technikáknak a gyűjtőneve, melyekkel félrevezető adatokat tesznek közzé a mesterséges intelligenciával összefüggésben. Nevezzük még AI-washingnek is a gyakorlatot. Mindkét fogalom ugyanazt a tevékenységet takarja.

Seele és Schultz [2022] munkája alapján az alábbi típusai léteznek a jelenségnek:

• Szavakkal történő félrevezetés
• A vizuális vagy grafikus elemek segítségével történő félrevezetés
• Félrevezetés elhallgatással
• Félrevezetés mesterséges intelligenciával
• Szimbolikus cselekvéssel történő félrevezetés

A szavakkal történő félrevezetés általában félrevezető, homályos, pontatlan állításokkal valósul meg. Jó példa erre az „etikus AI”, a „fair AI”, a „human-friendly AI” , a „fenntartható AI” kifejezések használata, melyek mögött pontos tartalom valójában nincs.

Pontatlan állításokkal is találkozhatunk, például “IBM Watson is helping doctors outthink cancer, one patient at a time.”, azaz az IBM Watson mesterséges intelligenciája segít az orvosoknak legyőzni a rákot. Továbbá „IBM Watson is the Donald Trump of the AI industry”, azaz „Az IBM Watson az AI ipar Donald Trumpja”. Hiteltelen állításokat olvashatunk a fentiekben, melyek hiteles adatokkal nem támaszthatók alá (forrás: Brown [2017].

Gyakori, hogy szakzsargont használnak, vagy lényegtelen, irreleváns információkat kapcsolnak a mesterséges intelligenciához, de a túlzott állítások is jellemzőek. Például “If a typical person can do a mental task with less than one second of thought, we can probably automate it using AI either now or in the near future”, azaz "Ha egy átlagos személy képes egy mentális feladatot kevesebb, mint egy másodperc gondolkodás után elvégezni, valószínűleg automatizálhatjuk azt mesterséges intelligenciával, akár most, akár a közeljövőben."  (forrás: Ng [2016]).

Reklámokban is tetten érhető ma már az AI-washing. A Coca-Cola nemrég bemutatta a Y3000 termékét, melynek ízvilágát a mesterséges intelligencia segítségével alkották meg. Annak sem kell elkeseredni, akinek nem ízlik a termék, mert a dobozon levő QR-kód segítségével bepillantást nyerhet abba, hogyan képzeli el az AI a jövőt. Ma már a Pepsi üdítőital gyártónak is van mesterséges intelligenciával létrehozott itala (Axios néven).

Ma pedig már a startupok és az ICO-k világában is tömegével találkozhatunk az AI-washing jelenségével. Például 2019-ben az Engineer.ai startup sikeresen összegyűjtött 30 millió dollárt egy olyan platform megvalósítására, mely mesterséges intelligencia támogatásával képes mobilalkalmazást készíteni egy vázlatból, programozói tudás nélkül. A projekt finanszírozásában bankok is részt vettek, de a projekt alapját nem mesterséges intelligencia alkalmazása adta, hanem egy indiai bejegyzésű szoftverfejlesztő cég programozói.

Továbbá az MMC Ventures által készített 2830 európai startupra kiterjedő vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az AI startupok 40 százaléka mögött valójában semmiféle olyan algoritmus nincs, mely a mesterséges intelligenciához köthető (gépi tanulás, mélytanulás stb.). Ez azonban a befektetőket nem túlzottan zavarja, ugyanis egy AI-startup 50 százalékkal több tőkét tud összegyűjteni, mint egy átlagos startup.

Az AI-washing alá tartozik az a jelenség is, melynek lényege, hogy a nagy technológiai cégek megpróbálják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi, politikai véleményeket formálni. Zuboff [2021] vizsgálatából az derül ki, hogy a Google, Facebook, Amazon lobbiereje ma már óriásira nőtt, és például 2018-ban szenátus (USA) tagjainak 50 százaléka kapott jutatatást a fenti vállalatok egyikétől. A Google tett már kísérletet arra is, hogy olyan személyeket alkalmazzon az etikai bizottságában, akik az Európai Unió számára politikai és beruházási ajánlásokat dolgoznak ki.

Metzinger [2019] pedig arra mutatott rá, hogy a nagyvállalatok már a mesterséges intelligenciával összefüggő képzésekbe is beleszólnak. Többek között a Facebook támogatásával valósult meg a Müncheni Műszaki Egyetemen az AI-etikus képzés.