Mit jelent a greenwashing? Az ESG greenwashing-hez vezet?

A környezettudatos, fenntartható, morálisan vezetett társaságokba (ESG) történő befektetés az elmúlt években vált népszerűvé a befektetők körében. A népszerűség a tőkeallokáció megváltozását eredményezte, melyek következménye, hogy a vállaltok számára megéri a fejlődés, a törekvés az ESG területén, ugyanakkor a vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek inkább látszattevékenységek, és az ESG sokszor greenwashing-be fordul át. A témával kapcsolatos új vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Az ESG jelentése, előnyei, hátrányai
• Mit jelent a greenwashing?
• Az ESG és a greenwashing kapcsolata?

Az ESG jelentése, előnyei, hátrányai

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá az ESG a környezettudatos,  a fenntartható, a vállalatirányításban morális kérdéseket is figyelembe vevő értékmérőt jelöl, mely alapján besoroljuk a vállalatokat. A kezdeményezés fő célja, hogy a tőke olyan iparágba áramoljon, melyek a fenti tényezőket figyelembe véve működnek, így a jövő egy jobb, igazságosabb, tisztább világ irányába mutat. Ezen elérendő célokat azonban a realitások beárnyékolják:

• Nincs egységes ESG minősítő rendszer, sőt manipulálják a minősítéseket, lásd itt.
• A greenium, azaz az ESG részvények prémiuma nem pozitív, sok vizsgálatban negatív (alulteljesítenek a részvények), lásd itt.
• Az ESG ellenpárja, a bűn részvények (sin stock, anti-ESG stock) felülteljesítenek.
• A túlzásba vitt társadalmi felelősségvállalás ronthatja a tőkeallokációt, és ezzel együtt a társaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, lásd itt.
• Az ESG előnyeinek jelentős része a vállalat vezetőinél csapódik le, az esetleges kockázatok és költségek pedig a részvényeseket, befektetőket terhelik, lásd itt.
• Az ESG pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatása vegyes képet mutat, de  vállalat által elkövetett csalások, manipulációk előfordulására negatívan hat az ESG, lásd itt.

A fentiek mindössze csak néhány részletét teszik ki annak a több száz vizsgálatnak, melyek alapvetően nem tudtak egyértelmű eredményeket kimutatni az ESG-vel összefüggésben, és könnyen lehet, hogy az alábbiakban tárgyalásra kerülő vizsgálat hozzátehet ahhoz a képhez, hogy miért vegyesek az eredmények.

Mit jelent a greenwashing?

A greenwashing kifejezés a vállalatok azon gyakorlatára utal, hogy lényeges és fontos kérdésekben nem törekednek a fenntartható, környezettudatos működésre, de különböző látszatmegoldásokkal megpróbálják elhitetni, hogy viselkedésük környezettudatos. A vállalatok tudatában vannak a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés népszerűségének, így a marketing stratégiájuk része lett, hogy meggyőzzék a befektetőket, a vevőket arról, hogy a termékeik/szolgáltatásuk környezetbarát. Ez azonban sokszor csak a látszat, és a valóságban érdemi változtatásokat nem tesznek ezek a társaságok. A greenwashing tevékenység elsősorban a vállalat piacának, a vevőknek, ügyfeleknek szól, és az a célja, hogy az ügyfél úgy érezze, a fogyasztásával nem járul hozzá a környezet pusztításához. Ma már az is megfigyelhető, hogy a befektetők irányába is próbálják zöldíteni a társaságokat, hogy a befektető azzal a tudattal fektethesse be a pénzét, hogy nem járult hozzá olyan vállalat működéséhez, mely a környezetet pusztítja.

Például 2018-ban a Starbucks-ot egyre nagyobb nyomás érte arra vonatkozóan, hogy tiltsa ki az üzleteiből a műanyag szívószálakat. Erre válaszul a Starbucks kitalálta az olyan pohárfedőket, melyekbe beépítésre került a szívószál, és bár a műanyag szívószálakat kivonták, de az új fedő több műanyagot tartalmaz, mint a kivont szívószál.

A Volkswagen botrány vélhetően sokak számára ismerős esemény, hiszen a társaság folyamatosan azt állította járműveiről, hogy alacsony kibocsátással, környezetbarát módon üzemelnek, közben a károsanyag-kibocsátásuk a megengedett érték negyvenszeresét érte el.

A külföldi hírcsatornákat követők számára ismerős lehet a BP esete, mely eredeti nevén British Petroleum. A társaság azonban megváltoztatta a nevét Beyond Petrorleum, azaz a „kőolajon túl” kifejezésre, és reklámjában azt hangsúlyozta, hogy a töltőállomásai napenergiát felhasználva működnek. A fentiek arra utalnak, hogy a társaság elköteleződött a megújuló energia irányába ugyanakkor a társaság bevételeinek 96 százaléka a valóságban az olaj- és gáziparból származik.

Az IKEA is gyakran hangsúlyozza reklámjaiban a fenntarthatóságot, közben a 2021-ben összekötötték a társaságot illegális fakitermelő vállalkozásokkal.

További példaként ott vannak a legnagyobb amerikai bankok (JP Morgan, Citibank, BofA), melyek évekkel ezelőtt zöld befektetéseket támogató programokat indítottak, ugyanakkor a fosszilis energiaiparba kihelyezett hiteleik nem csökkentek, sok esetben nőttek, így a kamatbevételei jelentős része a fosszilis energiaiparhoz köthető.

Hangsúlyoznám, hogy nem az a baj, hogy a fosszilis energiaipart finanszírozzák, hanem az a probléma, hogy úgy próbálják beállítani a tevékenységüket, hogy a világ fenntartható működésért küzdenek.

Az ESG és a greenwashing kapcsolata?

Az elmúlt években egyértelművé vált az a tendencia, hogy a befektetők nyomást gyakorolnak a társaságokra az ESG-törekvések megvalósítása érdekében. Könnyen belátható, hogy a nagyobb ESG-minősítés azzal jár, hogy több ESG típusú befektetési alapba, ETF alapba kerül be a társaság. Ez magasabb részvényárat, olcsóbban, alacsonyabb kamatok mellett kibocsátható kötvényeket jelent. Az emelkedő részvényárak megemelik a társaság vezetőjének fizetését, hiszen a jutalmak, bónuszok gyakran a kapitalizációhoz vannak kötve. Az olcsóbb finanszírozás nagyobb pénzügyi mozgásteret tesz lehetővé. Tehát a társaság, a vezetőség számára előnyös, hogy az ESG törekvéseket megvalósítsák, vagy annak látszatát keltsék, hogy megvalósították.

A fent hivatkozott tanulmányban 2008-2019 között 1027 amerikai tőzsdei társaság ESG-besorolását vetették össze az ESG-eseményekkel. Ebben az összefüggésben az ESG besorolás jelezné azt, hogy a különböző ESG-minősítők, milyen módon értékelték a társaság ESG-stratégiáját. Az ESG-esemény pedig azokat az eredményeket tartalmazza, amelyek a gazdasági médiában megjelennek. Ha pedig az ESG-törekvéseket (bejelentések) összevetjük az ESG-eseményekkel (megvalósulás), akkor a kettő különbsége arra utalhat, hogy a társaság látszattevékenységet vége (greenwashing) az ESG területén.

Ha tehát az ESG-törekvés és az ESG-események között nagy az eltérés, akkor ebből arra következtethetünk, hogy a társaság inkább csak zöldnek, fenntarthatónak akarja láttatni magát. A vizsgálat fontosabb megállapításai a következők voltak. Az ESG-törekvések korrelációt mutatnak a cégmérettel, azaz főleg a nagyobb cégeknek vannak ESG céljaik.

A vezetők ESG-nyilatkozatai (automatikus szövegfeldolgozás alapján) és az ESG-szabályok bevezetése, illetve az ESG-események között pozitív korreláció van. Az alábbi kép x tengelyén az ESG hangsúlyozása (gyorsjelentések során) és a jövőbeni ESG-minősítés változása látható. Egyértelmű pozitív kapcsolat, azaz minél jobban hangsúlyozzák az ESG fontosságát, annál jobb lesz a társaság ESG-besorolása.

forrás: Green or Greenwashing?

A következő képen az látható, hogyha a cég befektetői elköteleződtek az ESG iránt (x tengely), akkor ez javuló ESG-értékelést eredményez, azaz képesek nyomást gyakorolni a vezetőségre.

forrás: Green or Greenwashing?

Az alábbi táblázat az ellentmondásos ESG-értékelés és a greenwashing kapcsolatát mutatja be. Az ellentmondásos ESG-értékelés azt jelentené, hogy a három nagy ESG-minősítő társaság (MSCI, Sustainalytics, RobecoSAM) ellentétes véleményen van a társaság ESG besorolását illetően. A greenwashing pedig az ESG-törekvések és az ESG-események különbségéből fejezhető ki, azaz ha egy társaság sokat beszél az ESG-ről, de ezek megvalósulása a hírekben nem figyelhető meg, akkor vélhetően látszattevékenységet végez.

Ahogy pedig az alábbi adatokból látható, a két összefüggés között pozitív kapcsolat van, azaz ha egyszeres szórással megnő a greenwashing, akkor az ESG-értékelés 0,0345 szórással növekszik.

forrás: Green or Greenwashing?

Összegezve a fentieket, azt figyelhetjük meg széles adatkörön, hogy a befektetők képesek nyomást gyakorolni a társaság vezetőire, akik kiszolgálják ezt az igényt, és az ESG-törekvések szerves részei lesznek a gyorsjelentéseknek. Ugyanakkor a befektetők nem minden esetben tudják ellenőrizni az ESG-törekvések (bejelentések) gyakorlati eredményét, mert a különböző ESG-minősítő cégek esetében ellentmondásos értékelések figyelhetők meg. Ezeknél a cégeknél azonban nemcsak az ESG-minősítések ellentmondásosak, hanem a bejelentett ESG-törekvéseket kevesebb számú tényleges ESG-esemény követi, azaz a cég látszatintézkedéseket hoz, greenwashing-technikákat alkalmaz. A fenti problémák megoldását az jelenthetné, hogy az ESG-minősítések ugyanúgy standardizálva lennének, mint a számviteli beszámolók. Ilyen jellegű kezdeményezések már ma is formálódnak a GRI (Global Reporting Initiative) alatt. Vélhetően tehát a távoli jövőben a greenwashing már csak egy elvétve alkalmazott technika lesz, és a befektetőket nem tudják megtéveszteni vele a társaságok.