Nagyra növő cégekbe történő befektetés előnyei/hátrányai

Az elmúlt 10 év gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb társaságoknak, így a piaci koncentráció iparágak széles körében még tovább fokozódott. A fentieknek azonban számos negatív hatása is van a befektetőkre nézve, kezdve azzal, hogy a kisebb cégek növekedési, piacszerzési lehetőségei alacsonyak, másrészt pedig a legnagyobb tőzsdei társaságok esetében többször felmerült már a politikai beavatkozás lehetőség (lásd közösségi média gyakorlatilag közműszolgáltatás). A fenti kockázatok megértésében, felmérésben lehet a segítségünkre a néhány héttel ezelőtt megjelent 100 Years of Rising Corporate Concentration cím alatti vizsgálat, mely egy sajátos képet fest le arról, hogyan váltak egyre megkerülhetetlenebbé, nagyobbá a ma ismert legnagyobb társaságok.

A legnagyobb tőzsdei társaságok és a jövőbeni hozam

A legnagyobb tőzsdei társaságok jellemzően a befektetők figyelmének a középpontjában állnak, ráadásul a témával kapcsolatban is számos vizsgálatról tudunk. Ezek közül talán a legfontosabb a size-prémium, mely 1993 óta része a CAPM-nek, és melynek lényege, hogy az alacsony piaci kapitalizációval rendelkező részvények felülteljesítik hosszú távon a magas piaci kapitalizációval rendelkező részvényeket. Az alábbi grafikonon láthatod, hogy 1927-2010 között a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 10% volt, míg a legkisebb piaci kapitalizációval rendelkező részvények átlagos éves hozama 21,26% volt.

kép forrása: https://www.forbes.com

További vizsgálatok is megerősítik, hogy a nagy növekedésnek sajátos átka van. Az alábbi grafikonon 1927-2021 között láthatod, hogy mi történik azokkal a társaságokkal, melyek a 10 legnagyobb társaság körébe bekerülnek. Az esemény előtti években magasabb, az esemény utáni években alacsonyabb többlethozamot (tőzsdeindexhez viszonyított) láthatunk.

Emellett pedig tudjuk azt is, hogy a részvénypiacon felhalmozott vagyon jelentős része néhány tucat társasághoz köthető az elmúlt 100 évből. Ha az alábbi grafikont megnézed, akkor láthatod, hogy mindössze 1092 társaság kapitalizáció növekedése okozza a teljes amerikai részvénypiac eredményét 1926-2016 között. Azaz az igazán sikeres részvények mindössze a 25.000 részvény 4%-át teszik ki.

További érdekessége a fentieknek, hogy mindössze 50 társaság (összes társaság 0,2 százaléka) eredménye okozta az amerikai tőzsdén elérhető hozam 39,29%-át ezalatt a 90 év alatt, és az első helyen nem a Google, vagy az Amazon, esetleg az Apple áll, hanem az Exxon Mobil Corporation, mely önmagában 2,88 százalékkal járult hozzá a teljes amerikai részvénypiac teljesítményéhez (további részleteket itt beszéltünk meg).

Az amerikai társaságok profitja

Az alábbi grafikonon összevethető az amerikai társaságok profitja, más országok részvénypiacán elérhető társaságok nyereségével. Jól látható az adatokból, hogy a 7 legnagyobb amerikai társaság (US 7 stock) több nyereséget termelt az elmúlt 12 hónapban, mint a legtöbb részvénypiacon található összes társaság (kivéve kínai társaságok). Egyes esetekben azt is láthatjuk, hogy önmagában egy amerikai társaság (például Apple, Alphabet) több nyereséget termelt, mint egyes országok teljes részvénypiacán elérhető társaságok.

Forrás: Jim Reid, Deutsche Bank

Az egyre nagyobbá váló társaságok problémái

A fentebb hivatkozott tanulmány 1918-2018 közötti időszakon vizsgálta meg különböző iparágak esetében hogyan változott a koncentráció, azaz hogyan növelték a piaci részarányukat a legnagyobb cégek. Az adatokból az körvonalazódik, hogy egyre kevesebb társaság egyre nagyobb arányban uralja a piacát. Az alábbi grafikonon a top 1 százalék (összes társaság 1 százaléka), azaz a legnagyobb eszközértékkel rendelkező társaságok piaci részaránya látható (kék színnel). Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt 100 évben folyamatosan nőtt a koncentráció mértéke, és a mai állapotában az összes cég egy százaléka (legnagyobb eszközérték alapján) a teljes piaci részesedés kb. 95 százalékát birtokolja.

Még erősebb koncentrációt láthatunk, ha a legnagyobb 0,1 százalékra fókuszálunk. Ezen cégek piaci részesedése is megközelíti a 90 százalékot.

A következő ábrákon iparágakra lebontva láthatjuk a koncentráció mértékét.

A fenti adatokból tehát az derül ki, hogy a koncentráció fokozódása egy hosszú távú trend eredménye, és nem pusztán az elmúlt 10 év kedvező gazdasági környezete (olcsó pénz korszaka) felelős a kialakult helyzetért. Az 1970-es évek előtt a koncentráció elsődlegesen a gyártásban és a bányászat területén volt erős, majd az 1970-es éveket követően a szolgáltatások, kereskedelem területén fokozódott a koncentráció. Főleg a technológia-intenzív és magas fix költségekkel működő iparágak esetében tapasztalható fokozódó koncentráció. Emellett azt mutatják az adatok, hogy a koncentráció növekedése és a gazdasági kibocsátás között pozitív a kapcsolat, azaz azokban az iparágakban, ahol nőtt a koncentráció, az iparág teljesítménye is nőtt. A fokozódó koncentráció az elmúlt évtizedekben tehát jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

Jelenleg tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb társaságok egyre nagyobb piaci részesedést szereznek és egyre nagyobb arányban járulnak hozzá egy ország teljes gazdasági kibocsátásához (GDP). Ezek miatt szakértők és döntéshozók körében megjelent az a vélemény, hogy a jelenlegi környezet versenyellenes és a nagy cégeknek kedvez, illetve ezeket az óriási konglomerátumokat fel kellene darabolni. A legújabb hír a témában mindössze néhány napos (Google erőfölénye miatt el kellene adnia a hirdetési üzletágát), de 2020-ban is indult egy törsztellenes vizsgálat, ahogy 2014-ben is.

Ugyanakkor azt kell látni, hogy a piaci részarány az elmúlt 100 évben egyenletesen növekedett. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a gazdasági növekedés egy fontos tényezője volt a koncentráció. Különösen az alacsony kamatok időszakában nőtt a koncentráció, mivel a nagy társaságok könnyebben hozzáférnek a pénzügyi forrásokhoz. Ezzel szemben magasabb kamatok időszakában a hitelfelvétel költségei megnőnek, így jellemzően ezekben az időszakokban a koncentráció mértéke csökken, de ez a hosszú távú trenden alapvetően nem változtat.