A népszerű részvények piacán érdemes kereskedni?

Többlethozamot azokon a piacokon lehet könnyebben kinyerni, melyek távol vannak a hatékony piacok állapotától. Többek között ezért tapasztalhatjuk azt, hogy különböző kereskedési stratégiákkal felülteljesítés érhető el a tőzsdéken. Egy új vizsgálat most arra mutatott rá, hogy a befektetői aktivitás (népszerű vs. Ismeretlen részvények) is befolyásolja, hogy mely részvényekkel lehet többlethozamot kinyerni. A cikkünkben beszámolok erről a vizsgálatról, melyből kiderül, hol, milyen részvényeken számíthatunk arra, hogy magasabb eredményt érünk el az ismert kereskedési stratégiákkal. Témáink:  

• A befektetések világában nincs ingyenebéd  
• Az alternatív adatok használata a kereskedésben
• A nagy befektetői figyelem nem feltétlenül rossz

A befektetések világában nincs ingyenebéd  

 A címbeli mondással úton útfélen találkozhatunk, amikor befektetésről, részvénypiacokról van szó. A kifejezés egész pontosan azt jelenti, hogy magasabb hozam csak nagyobb kockázat vállalásával érhető el. Ez alapvetően a hatékony piacok elméletéből eredeztethető összefüggés, és ahogy az alábbi képlet (CAPM) mutatja, valóban a béta (a portfólió vagy részvény piachoz mért kockázat) egyik meghatározó tényezője a jövőbeni hozamnak. Vegyük észre, hogy időközben (1993-ban és 2015-ben) bekerült a képletbe a vállalati méret (SMB), a value (HML), a jövedelmezőség (RMW), az asset growth (CMA) hatás is. 

ER_i​=Rf​+β_i​(ERm​−Rf​)+SMB+HML+RMW+CMA

Ugyanakkor látni kell azt, hogy számos összefüggés ismert, melyekkel többlethozam, abnormális hozam nyerhető ki. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy úgy növeltük a hozamot, hogy nem kellett nagyobb kockázatot vállalnunk. Jó példa erre a momentum hatás, a short-term reversal, a long term reversal, de ha az eredeti CAPM modellhez viszonyítjuk a többlethozamot, akkor a value, azaz az értékalapú mutatókkal is úgy lehet többlethozamot elérni, hogy a kockázat nem növekszik meg.

Azonban a fenti összefüggések sajátossága, hogy azokon a piacokon, melyek közelebb állnak a hatékony piacok állapotához, kevésbé vannak jelen, kevésbé nyerhetők ki. A fentiek után már csak az a kérdés, hogy milyen szempontok alapján határozzuk meg azt, hogy egy részvény piaca távol vagy közel áll a hatékony piac állapotától. Mindenesetre a témával kapcsolatos vizsgálatok találtak arra bizonyítékot, hogy a technikai elemzés egyes eszközei hatékonyabban működnek a kevésbé fejlett piacokon (nem OECD országok tőzsdéi, alacsony GDP-vel rendelkező országok), illetve a centes, low float részvények piacán. Az új vizsgálatok pedig az alternatív adatok felhasználásának fontosságát erősítik meg.

Az alternatív adatok használata a kereskedésben

A befektetési iparág, a részvénykereskedők világa elérkezett egy fordulóponthoz, azaz addig, amíg a múltban a piacon belüli adatokra (árfolyam, forgalom, fundamentális adatok) alapozva hoztunk döntést, mára már alternatív adatok széles köre áll rendelkezésünkre. Ilyen alternatív adat például a társaság termékeivel kapcsolatos vélemények és a társaság részvényeinek árfolyama közötti kapcsolat, de témánk szempontjából fontosabb, a befektetők fórumokon, közösségi médiában megfigyelhető aktivitása és a részvénypiaci hatékonyságának kapcsolata. A témával kapcsolatos új vizsgálat ugyanis arra mutatott rá, hogy felerősödnek az anomáliák azokon a részvényeken, melyekhez nagy befektetői figyelem kapcsolódott.  

A nagy befektetői figyelem nem feltétlenül rossz

Múltbeli vizsgálatok azt mutatják, hogy a népszerű részvények alulteljesítenek a jövőben. Sajnos a legtöbb átlagos befektető ebbe a hibába esik bele, azaz a médiában népszerűsített, hot stock részvények közül válogat, melyek a jövőben alulteljesítenek. Az alábbi grafikon a value-glamour anomália lényegét szemlélteti, azaz piacok széles körén kimutatható, hogy a népszerű, divatos, de túlárazott (1-es kategória, glamour részvények) alulteljesítik az unalmas, kevésbé népszerű, de értékalapon olcsó részvényeket.

forrás: valuewalk.com

A fentieken túl egy másik vizsgálatban a "tömeg bölcsességét" keresték a befektetések világában. A wisdom of crowds kifejezés (James Surowiecki: The Wisdom of Crowds c. könyve alapján) arra utal, hogy nagyobb csoportok együttesen okosabbak, jobbak a probléma-megoldásban, a döntéshozatalban, az előrejelzésben, mint az egyének (Surowiecki könyvén túl az elméletet kísérletekkel is alátámasztották.) Azonban részvénypiaci kereskedők korábban soha nem működhettek együtt egy nagy gondolkodó tömegként. Mára azonban a közösségi médiának, az interneten elérhető fórumoknak köszönhetően a részvénypiaci kereskedők aktívan elérhetnek egy széles befektetői réteget. A témával kapcsolatos vizsgálatból az derül ki (itt részleteztük), hogy ha a befektetők érdeklődése megugrik egy részvénnyel kapcsolatban, akkor a következő időszakban negatív abnormális hozam mutatható ki. Ugyanakkor egy új vizsgálatból úgy tűnik, hogy a magas befektetői figyelem eltávolítja a piacot a hatékony állapottól, és a többlethozamot eredményező összefüggések hatása felerősödik, a kinyerhető hozam duplázódott egyes esetekben.

A Conditioning Anomalies Using Retail Attention Metrics cím alatti anyagban 2017-től kezdődően vizsgáltak meg közel 9600 amerikai tőzsdei társaságot, és a társaságokat aszerint kategorizálták, hogy a közelmúltban milyen befektetői figyelem összpontosult a társaságra. A befektetői figyelem megállapításához az InvestingChannel látogatottsági adatait használták fel. A befektetői figyelem megállapításánál kezelték azt a problémát is, hogy egy kisebb kapitalizációjú részvényre egyébként is kisebb befektetői figyelem összpontosul. A fentiek alapján a részvényeket három kategóriába sorolták, ahol az 1-2 kategóriába azok a részvények kerültek, melyek befektetői aktivitása nem magas, míg a 3-as kategóriába a befektetők által aktívan figyelt részvények kerültek. Ezek után megnézték, hogy különböző részvénypiaci összefüggésekkel, milyen hozamot lehet kinyerni.

Az első ábrán a value-prémium kinyerésére látunk példát. Ennek lényege, hogy az értékalapon olcsó részvényeket megvásároljuk, az értékalapon drága részvényeket shortoljuk. Ha ezt a stratégiát az összes részvényen hajtjuk végre, akkor a kinyerhető éves hozam 9,8%. Azonban ha ezt a stratégiát a befektetők körében leginkább népszerű részvényeken folytatjuk, akkor az évesített hozam 19,2 százalék lesz, 7 napos visszatekintési időszak esetén. Magasabb visszatekintési időszak megváltoztatja a részvények körét, de alapvetőn itt is kimutatható, hogy a népszerű részvényeken nagyobb hozamot lehet kinyerni a stratégiával.

forrás: Conditioning Anomalies..

A fentiek nemcsak a value esetében, hanem a momentum stratégiáknál is megfigyelhetők, lásd alábbi képen. A táblázatok sharpe-rátái is jól mutatják, az egységnyi kockázatra eső hozam is növekedett. Tehát nem azért lett magasabb a hozam, mert kockázatosabb részvények kerültek a portfólióba. Az alábbi táblázat a momentum-anomália felerősödését mutatja a népszerű részvények körében.

forrás: Conditioning Anomalies..

Az alábbiakban a TrueBeats stratégia esetén láthatjuk a felülteljesítést a népszerű részvények körében. Ennek a stratégiának az a lényege, hogy a legjobb sell-side elemzők eps előrejelzésére alapozva alakítjuk ki a portfóliót.

forrás: Conditioning Anomalies..

A következő képen a Transcripts Model látható, mely természetes nyelvfeldolgozást használva állapítja meg a gyorsjelentések hangulatát, és ezek az adatok adják a portfólióalakítás alapját.

forrás: Conditioning Anomalies..

Természetesen a fentiek csak a többlethozamot hozó stratégiák egy szűk körét teszik ki. Ugyanakkor jól rávilágít arra a fenti kutatás, hogy nem mindegy, milyen termékekkel kereskedünk. Ahogy a cikk elején hivatkozott vizsgálatok is megerősítik, a technikai elemzés jelzéseinek hatékonysága is piacfüggő, úgy néz ki, hogy a befektetői aktivitás is befolyásolja a piaci hatékonyságot, így a többlethozamot eredményező stratégiák hozamát is. A fentieken túl azt is láthatjuk, hogy az alternatív adatoknak egyre nagyobb jelentősége van a részvénypiaci kereskedésben. Hangsúlyoznám, a fentiek nem azt jelentik, hogy a népszerű részvények jövőbeni hozama magas, mindössze arra láthatunk bizonyítékot, hogy a népszerű részvények felerősítik a többlethozamot eredményező összefüggéseket.