A növekvő forgalom alacsony hozamot jelez a részvények piacán

A részvénypiaci kereskedők, különösen a technikai jelek szerint kereskedők már régóta használják előrejelzésre a kereskedési forgalmat (volumen). A fentiek ellenére kevés bizonyítékot találunk a kereskedési forgalom megbízhatóságával kapcsolatban, és a témával kapcsolatban egy új tanulmány kifejezetten a kereskedési forgalomra fókuszálva állapította meg a forgalom előrejelző szerepét. Cikkünkben a vizsgálat részleteit tekintjük át. Témáink:

• Miért fontos a kereskedési forgalom?
• A forgalom rövid és hosszú távú átlaga
• A kereskedési forgalom előrejelzi a jövőbeni hozamot

Miért fontos a kereskedési forgalom?

A rövid távú kereskedők többnyire a technikai elemzés jelzéseit követve kötnek ügyleteket. A technikai elemzés alapvetően a múltbeli ár és forgalom adataiból ad jelzéseket a kereskedőknek. A módszerek jelentős része azonban a múltbeli árra fókuszál. Elég, ha csak a mozgóátlagokra, japán gyertyákra, árfolyam-alakzatokra gondolunk. Sokkal kisebb számban vannak a forgalommal összefüggésben kereskedési stratégiák, indikátorok, bár ezek közül néhányat itt az oldalon (visszatesztelésükkel együtt) már megbeszéltünk, lásd alábbi hivatkozásokat:

• Miért fontos a forgalom a részvénypiacon?
• Volumen indikátorok: Melyek a legfontosabbak? Mit jeleznek a tőzsdén?

Cikkünknek nem célja a forgalom jelzéseinek pontos tárgyalása. Ezekről a fenti hivatkozásokon ttalálsz információt, de leginkább arra irányul a forgalom jelzésének követése, hogy a magas forgalom megerősítő jelzéssel bír, amely vonatkozik a trenderősítő és a trendfordító jelzések esetére is. A forgalom-indikátorok pedig elsődlegesen az instrumentumba beáramló pénzt, mint az árfolyam-emelkedés egyik fontos komponensét vizsgálják. A témával kapcsolatban megjelenő új tanulmány azonban egy új módszert mutat be a forgalom jelzésének követésére.

A forgalom rövid és hosszú távú átlaga

A Stock return predictability: Evidence from moving averages of trading volume cím alatti vizsgálat abból az összefüggésből indul ki, hogy több tucat korábbi kutatás megerősíti, az árfolyam rövid és hosszú távú átlaga jelzésértékű. Ezekről a vizsgálatról korábbi cikkünkben beszámoltam már, de többségük Brock, Lakonishok, Lebaron módszertanát követik, azaz egyetlen részvény piacán két különböző mozgóátlag alapján kötünk ügyletet. Például a 100 napos és az 5 napos mozgóátlag adja a jelzést, és ebben az esetben egyetlen részvény piacán, és annak árfolyamán mért átlagok adják a jelzések alapját.

A fentieket azért emeltem ki, mert léteznek olyan stratégiák, ahol nem egyetlen, hanem számos részvény esetében vizsgáljuk a két mozgóátlag közötti távolságot (21 és 200 napos) és például azokat a részvényeket vásároljuk meg, ahol a két mozgóátlag közötti távolság hányadosa nagy (ez jelzi az emelkedő trendet). Ezen az elven alapuló ún. MAD-stratégiáról itt beszéltünk. A MAD képlete tehát: MAD= MA(21) / MA(200).

A stratégia lényege, hogy részvények széles körén kiszámoljuk a MAD-mutatót, és azokba a részvényekbe (jellemzően az összes részvény 10 százaléka) fektetjük a pénzünket, ahol a MAD-értéke magas. A fentiek továbbra is a részvények árára vonatkozó számításokat tartalmaztak, és csak azért mutattam be részletesen az eljárást, mert hasonló módon a forgalomra is elkészíthetjük két mozgóátlag hányadosát. Eszerint a forgalom esetében az alábbi képletet használjuk:

A MAVD-mutatót tehát a 21 napos átlagforgalom és a 200 napos átlagforgalom (nem az ár) hányadosa. A mutató értelmezéséhez tegyük hozzá, hogy ha a közelmúltban a kereskedési forgalom növekedésnek indul, akkor az MAVD emelkedik. Ha az MAVD nullánál nagyobb, akkor a közelmúltbeli forgalom nagyobb, mint a forgalom hosszú távú átlaga.

A fentiek alapján 1999-2019 közötti időszakon, több ezer részvényen állapították meg a magas és alacsony MAVD-mutatóval rendelkező részvények átlagos hozamát. Az alábbi grafikon összegzi az eredményeket. Az x-tengelyen az összes részvényt látjuk 10 kategóriába sorolva, ahol az 1-es kategória az alacsony, a 10-es kategória a magas MAVD részvényekből álló portfóliókat tartalmazza. A kék görbe (Rt+1 jelöléssel) mutatja a következő havi átlaghozamát az egyes kategóriákban levő részvényeknek.

Hogyan értelmezhetjük a fentieket? Jól látszik a grafikonon, hogy az előző hónapban a legmagasabb forgalommal kereskedett részvények (10-es kategória) következő havi átlaghozama alacsony, negatív. Ezzel szemben az alacsony forgalommal kereskedett részvények (1-es kategória) következő havi átlaghozama a legmagasabb. Az összefüggés nemcsak a következő hónapban, hanem a következő 2-6 (Rt+2:t+6) és a következő 7-12 hónapban (Rt+7:t+12) is kimutatható, de sokkal kisebb mértékben.

A fenti hozamkülönbség nemcsak hozamban, hanem abnormális hozamban is kimutatható, azaz az ismert tőkepiaci árfolyammodellek (lásd alábbi táblázat CAPM, FF3, Ch4 és FF5 oszlopait) tényezői sem adnak magyarázatot rá. A jelölt helyen pozitív érték jelzi, hogy jelentős (havi 1,7-1,8 százalék közötti) abnormális hozam mutatható ki.

Érdemes szem előtt tartani, hogy az árfolyam mozgóátlagán vizsgálva a fentiek ellenkezője tapasztalható, azaz a növekvő különbség a rövid és a hosszú távú átlagár között pozitívan jelzi előre a jövőbeni hozamot. Ezzel szemben a forgalom átlagán vizsgálva a fentiek ellenkezőjét tapasztaljuk, azaz a magas forgalom alacsonyabb jövőbeni hozamot jelez előre, negatív a kapcsolat. A fentiekre könnyen találhatunk logikus magyarázatot, hiszen az emelkedő árfolyam sokkal inkább a momentum-hatáshoz köthető, míg a növekvő forgalom azt jelzi, hogy a részvény népszerűvé vált. A népszerűség jövőbeni következménye az alacsonyabb jövőbeni hozam, ahogy erről több korábbi vizsgálatban is beszámoltam már (lásd itt, itt, itt).

Összegezve a fentieket, a magas MAVD-mutató, azaz a rövid távú forgalom gyors emelkedése alacsonyabb jövőbeni hozamot jelzett előre részvények széles körén. A hatás sokkal erősebb azon részvények esetében, ahol az arbitrázs költséges (például drágán lehet short-pozíciót nyitni), és azon részvények esetében is erőteljesebb a hatás, melyekre nagyobb befektetői figyelem irányul. Továbbá a kisebb kapitalizációjú, kevés elemző által követett, volatilis részvények esetében is erőteljesebb a hatás. A fenti vizsgálat megállapította azt is, hogy részben a befektetői hangulat és a befektetők túlzott önbizalma okozza a fenti anomáliát. Egy átlagos befektető számára az lehet a legfontosabb konklúzió, hogy érdemes kerülni az erősen spekulatív részvényeket, különösen akkor, ha a kereskedési forgalom jelentősen megnőtt. A fenti megfigyelés részben összhangban van a technikai elemzést alkalmazók megfigyelésével, hiszen az az általános nézet, hogy a trendek fordulópontján a forgalom jelentősen megnövekszik.