Pénzügyi döntéseinket az életünk végéig befolyásolják a gazdasági válságok?

Sokan azt gondolják, hogy a gazdasági összefüggések a fizikához hasonlóan örök érvényű szabályokon alapulnak. Azonban azt mutatják a legújabb vizsgálatok, hogy a gazdasági rendszerben tapasztalt események befolyásolják a szereplőket (például a befektetőket).E pedig a jövőben jelentős változásokat idézhet elő, mely a befektetési eszközök árazására is kihat. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben több ilyen rendkívüli esemény is történt (a 2010-es évek devizaválsága, most az inflációs sokk), így összeszedtem néhány, a témába vágó vizsgálatot, melyek közül a legújabb arra fókuszált, hogy a gazdasági növekedés miként változtatja meg a társadalomban élő embereket. Témáink:

• Gazdasági gravitációs törvényből kevés van
• Ha megélsz egy tőzsdei összeomlást
• Ha megélsz egy bankcsődöt..
• Ha megtapasztalod a magas inflációt..
• A nagy gazdasági növekedés önzővé teszi az embereket?

Gazdasági gravitációs törvényből kevés van

Ahogy a bevezetőben is utaltam rá, állandó, örök érvényű törvényszerűségeken alapul a közgazdaságtan, de számos összefüggés, melyek meghatározzák a pénzügyi döntéseinket, nem ennyire örök érvényűek. Ahogy erről egy korábbi írásomban már beszéltem, leginkább a tőzsdén, a részvények világában figyelhetjük meg azt, hogy nincsenek olyan szabályok, mint a fizikából ismert gravitációs törvény, azaz egyes összefüggések megszűnnek létezni, újak alakulnak ki, vagy korábban jelentéktelennek gondolt tényezők vállnak relevánssá. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy számos stilizált tényt (Káldor Miklós után Kaldor-tényeknek is nevezzük) azonosítottak mára. Ezek lényege, hogy hosszú időtávon gyakorlatilag örök érvényű szabályként tekinthetünk rájuk.

A stilizált tényeken túl azonban számos összefüggés jövőbeni alkalmazhatóságára kihatnak a múltbeli folyamatok, így jutottunk el a válságokhoz, az inflációhoz, melyeket a hétköznapi befektetők megélnek, és a jövőben, hosszú távon, akár életük végéig befolyásolják a döntéseiket. Márpedig, ha nagyon sok piaci szereplő döntését befolyásolják ezek az események, akkor a jövőben nem elhanyagolható gazdasági hatásai lesznek. Nézzünk ezek közül néhány példát.

Ha megélsz egy tőzsdei összeomlást

Egy 2011-ben megjelent tanulmányból tudjuk, hogy azok a befektetők („Depression Babies” név alatti vizsgálatok), akik átéltek egy nagy tőzsdei összeomlást, még évtizedekkel később is kisebb valószínűséggel fektetik pénzüket részvényekbe. Az adatokat az 1929-es gazdasági válsággal összefüggésben mutatták ki. Ekkor az amerikait tőzsdeindex 80 százalékot veszített az értékéből, de későbbi válságok alatt is tapasztalhattunk 40-50 százalékos visszaeséseket. Mindenesetre a vizsgálat megállapította, hogy a befektetők részvénypiaci tapasztalatai kihatnak a jövőbeni részvénypiaci folyamatokra, hiszen ha egy generáción belül kisebb a részvényvásárlási hajlandóság, akkor kevesebb vevő jelenik meg a részvénypiacon.

A fentiek ellentétére is találunk bizonyítékot, azaz azok a befektetők, akik magas részvénypiaci hozamokat tapasztaltak meg, kevésbé lesznek kockázatkerülők, sokkal jobban preferálják a kockázatos befektetési eszközöket (részvények). Az is kimutatható a vizsgálatból, hogy azok a befektetők, akik magas kötvénypiaci hozamokat tapasztalnak meg, sokkal nagyobb valószínűséggel fektetik a jövőben is a pénzüket kötvényekbe (részben magyarázat a hazai befektetők viselkedésére). Bár kimutatható az adatokból, hogy a hatás az idő előrehaladtával érvényét veszti, de még évtizedes távokban is kimutatható.

Ha megélsz egy bankcsődöt..

A következő tanulmány a 2007-2009-es pénzügyi válságot kutatta, azokra a befektetőkre fókuszálva, akik bankrészvényekbe fektettek, és jelentős árfolyamcsökkenést, bankcsődöt éltek át. Ilyen események után az egyének kockázatkerülővé váltak, és ez a kockázatkerülés akkor is megmaradt náluk, amikor a vagyonuk, vagyoni helyzetük visszatért a válság előtti szintre.

Ha megtapasztalod a magas inflációt..

Arra vonatkozóan is vannak bizonyítékok, hogy a magas infláció hosszú évekig kihat a döntéseinkre. Ezzel kapcsolatos vizsgálatokat találunk a Modern Hyper- and High Inflation cím alatti tanulmányban, illetve a magas inflációval összefüggésben kimutatható az is, hogy azokban az országokban, ahol magasabb inflációval járó időszakok előfordultak, magasabb a saját tulajdonú lakások aránya. Az infláció és a saját tulajdonú ingatlanok aránya között pozitív kapcsolatot látunk, melyek hatást gyakorolhatnak az ingatlanpiacra.

A nagy gazdasági növekedés önzővé teszi az embereket?

Egy néhány héttel ezelőtt megjelent vizsgálat a gazdasági növekedés (GDP-növekedésben mérve) emberekre és a jövőbeni gazdasági növekedésre gyakorolt hatását vizsgálta 76 országban, 80.000 megkérdezésre alapulva. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy az alacsonyabb/magasabb gazdasági növekedés megváltoztatja-e az emberek tulajdonságait, viselkedését. Illetve kimutatható-e különbség a szegényebb és gazdagabb országokban élő emberek tulajdonságai között. A válasz igen a fenti felvetésekre.

Ahogy az alábbi táblázatból is kiderül, a nagyobb gazdasági növekedés hatására az emberek kockázatvállalási hajlandósága megnő (Risk taking, pozitív kapcsolat), ahogy a türelem is (patient). A pozitív reciprocitásra (viszonozzuk a szívességet) nem gyakorol hatást a gazdasági növekedés, de a negatív reciprocitásra (bosszút állunk) negatívan hat, ahogy az önzetlenségre (altruizmus) és a bizalomra.

forrás: Deciphering the influence of the macroeconomic environment

A nagy gazdasági növekedés tehát kevésbé bosszúálló, de önző és bizalmatlan embereket eredményez, ami nem logikátlan, tekintettel arra, hogy a gazdasági növekedés biztosítja az egyéni karriert, az előremenetelt, mely önzővé teszik az embereket, tekintettel arra, hogy nem szorulnak rá a szociális ellátásokra. Ezzel szemben a szegényebb országokban a társadalmon belül az egyének és az ellátási rendszerrel összefüggésben nagyobb a ráutaltság.

Két fontos tényezőt kihagytam eddig, a türelem és a kockázatvállalást. A türelem befektetőként is türelmesebbé teszi az embereket, így ez a megtakarítási ráta magas szintjében nyilvánul meg. A nagyobb gazdasági növekedés magasabb megtakarítási rátát tesz lehetővé (ehhez persze a több háztartási jövedelem is hozzájárul). A fentiekhez tegyük hozzá a makroökonómia egyik alaptételét, mely szerint a megtakarítások = beruházásokkal, azaz ha az állampolgárok többet takarítanak meg, akkor több beruházás valósul meg az országban, mely nagyobb jövőbeni gazdasági növekedést eredményez.

Összegezve a fentieket, számos példát soroltam fel, melyek lényege, hogy a jelenben megélt események (válságok, infláció, alacsony/magas gazdasági növekedés) megváltoztatja a gazdasági szereplők preferenciáit, mely kihat a jövőbeni gazdasági folyamatokra, így például a befektetési eszközök piacán megváltozhat a kereslet, mely a befektetési eszközök árazására gyakorolhat hatást.