A populista vezetők és az ország gazdasági teljesítménye (GDP)

Az 1900-as évektől kezdődően egészen napjainkig számos populista vezető került hatalomra szerte a világon, így bőséges adat áll a rendelkezésünkre a populista vezetők által irányított országok gazdasági teljesítményéről. A témával kapcsolatos tanulmányban a populista vezetők által irányított gazdaságok teljesítményét vizsgálták meg. Témáink:

• A populista vezetési stílus sikerei
• Mitől lesz egy vezető populista?
• A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020)

A populista vezetési stílus sikerei

A populista, kirekesztő, ellenségkereső vezetői stílus az elmúlt évtizedekben szokatlanul sikeresség vált országok széles körében. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a megvizsgált 60 országban a hatalmon levő populista vezetők aránya soha nem volt ilyen magas (jelenleg a vizsgált országok negyedében). Ez a folyamat annak ellenére történik, hogy korábbi vizsgálatok az 1960-1980-as évek populista vezetőinek tanulmányozásával arra mutattak rá, hogy a populista vezetésnek negatív gazdasági hatásai lesznek, így a vezetők gyorsan elveszítik a hatalmukat (lásd Sachs [1989], Dornbusch és Edwards [1991]). A fent megfigyelt időszakban a populista vezetők általában egy rövid életű gazdasági növekedést indukáltak egy erősen expanzív fiskális politikával, mely végül gazdasági és politikai krízishelyzethez vezetett. A fentiek ellenére ma sokkal több a hatalmon levő populista vezető (ahogy ez az alábbi grafikonon is látható), és ezt az ellentmondást próbálta meg tisztázni a Populist Leaders and the Economy cím alatti tanulmány.

forrás: Populist Leaders and the Economy

Mitől lesz egy vezető populista?

A tanulmányban egészen az 1900-as évekig nyúltak vissza és 60 ország (globális GDP 95 százalékát kitevő) 1500 vezetőjét sorolták be populista és nem populista kategóriákba. Itt futunk bele az első problémába, azaz hogyan azonosítjuk a populista vezetőket, hiszen az olyan módszerek, melyekre elsőként gondolnák (ellenzéki politikusok, újságírók álláspontja), nyilvánvalóan nem adhatnak objektív választ a kérdésre.

Ugyanakkor korábbi tanulmányok alapján azt láthatjuk (Mudde [2004], Rodrik [2018]), hogy teljesen mindegy hogy jobb- vagy baloldali populizmusról beszélünk, a közös jellemzőik az ellenségkép, az ellentétpárok középpontba helyezése, például az emberek vs. elit, az emberek vs. az intézmények, mi vs. ők stb. A lényeg, hogy a vezető valakit/valamit negatív módon kirekeszt. Ez adja tehát az alapját a populista vezetők megtalálásának, illetve a vezetőket a fentieken túl szétválasztották jobboldali és baloldali populista vezetőkre. Itt is találhatunk jellegzetességeket, hiszen a baloldali vezetők jellemzően a pénzügyi cégeket, a tőkéseket, az oligarchákat tekintik ellenségnek, addig a jobboldali populisták célpontja jellemzően a külföldiek, egy etnikai vagy vallási kisebbség.

A tanulmány szerzői az Archigos adatbázison keresztül 1482 vezető 1853 beszédét elemezték és 51 populista vezetőt azonosítottak 1900-2020 között (részletes adatok a hivatkozott tanulmány 1. számú táblázatában). Az alábbi grafikonon látható, hogy a fenti definíciók szerint besorolva a vizsgált 60 országból, mely országokban volt hatalmon populista vezető.

forrás: Populist Leaders and the Economy

A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020)

A populista vezetők azonosításával meghatározható az az időszak, amikor hatalmon voltak, így ezek az időszakok összevethetők az ország gazdasági teljesítményével. Ahogy az alábbi képen látható, a populista vezetés hatalomra kerülését követően alacsonyabb a gazdasági növekedés 5 és 15 éves időtávon, összevetve az ország átlagos és az időszaki globális növekedéssel. Az átlagos populista vezetés alatt álló ország tehát alulteljesít, és itt fontos kiemelni az átlagos szót, azaz nem minden esetben tapasztaljuk ezt.

forrás: Populist Leaders and the Economy

A következő grafikonon látható, hogy más időszakok alapján kivetített trend (kék) és a populista vezető irányítása alatt levő időszak (piros) gazdasági növekedése között egyre nagyobbra nyílik a rés.

A rés mértékét az alábbi grafikon mutatja. Mindegyik populista irányzat alulteljesít, de a jobboldali populisták alulteljesítése a legnagyobb.

 

 

Nemcsak a gazdasági növekedésen figyelhető meg különbség, hanem a populista vezetők által irányított gazdaságban növekednek a vámtarifák, csökken a kereskedelem (GDP arányosan), csökken a pénzügyi nyitottság. Továbbá jellemzően növekvő GDP arányos adóssággal és emelkedett inflációval szembesülnek ezek az országok, lásd alábbi képeken.

A gazdaságon kívüli területeken is változások figyelhetők meg. Az intézményrendszer minősége csökken, a választások és a média szabadsága is szűkül.

Forrás: Populist Leaders and the Economy

Összességében azt láthatjuk, hogy a populizmus jól leírható sémákat követ, hatásaik is jól mérhetők, kimutathatók a múltbeli adatokon. Sajnálatos módon a populista vezetői magatartásnak negatív hosszú távú gazdasági következményei figyelhetők meg.