Rebalancing-prémium kinyerése a kriptovaluták és a részvények piacán

Bejegyzésünk az ún. rebalancing-prémium, más néven diverzifikációs hozam kinyerésének lehetőségeit beszéljük meg. Ezt a többlethozamot különböző stratégiákkal lehet kinyerni a kriptovaluták, részvények és az árupiaci termékek piacán. Különösen ott lehet jó eredményt elérni ezekkel a módszerekkel, ahol a termékek hozamának hosszú távon nulla a hozama. Erre jó példa a kriptovaluták 99 százaléka és az árupiaci termékek esetében sincs jelentős, hosszú távon kinyerhető hozam. Témáink:

• Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam?
• Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére?
• Példa a rebalancing stratégiára
• Miért működhet a kripotovaluták, árupiaci termékek piacán a módszer?
• Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának?
• Rebalancing stratégia visszatesztelése kriptovalutákon
• Long-short stratégia a kriptovaluták piacán

Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam?

A rebalancing-prémium, más néven diverzifikáció hozam az a többlethozam, amit egy portfólió rendszeres átsúlyozásával megnyer a befektető. Az átsúlyozás tulajdonképpen azt jelenti, hogy időről időre visszaállítjuk a portfólió elemei között az eredeti súlyokat. Ha például a 10 legnagyobb kriptovalutából áll a portfóliónk, és egyenlően súlyozzuk az egyes elemeket, akkor minden egyes kriptovalutából 10 százalékot vásárolunk. Ez lesz a kiindulási portfólió, majd ezt követően a 10 kriptovaluta hozama eltérően alakul, így egy meghatározott időszak, például 1 év elteltével a portfóliónkban lényegesen megváltozik a kezdeti 10 százalékos arány, hiszen a nagyobb hozamú kriptovaluták felülsúlyozódnak, 10 százalékánál nagyobb lesz a portfólióban az arányuk, az alacsonyabb hozamú kriptovaluták alulsúlyozódnak, 10%-nál alacsonyabb lesz az arányuk a portfólióban. Az átsúlyozás, rebalancing pedig azt jelenti, hogy visszaállítjuk az eredeti 10%-os részarányokat azzal, hogy eladjuk a nagyobb részarányú kriptovalutákat, és az alacsonyabb részarányúakat pedig megvásároljuk. Ez a folyamat a rebalancing, és számos kutatás arra világít rá, hogy ezzel a módszerrel többlethozam érhető el. Ezt a többlethozamot nevezzük diverzifikációs hozamnak, más néven rebalancing-prémiumnak.

Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére?

A rebalancing-prémiumot Eugene Fama Nobel-díjas közgazdász, a hatékony piacok elmélet atyja írta le elsőként David Booth amerikai befektetővel közösen készített Diversification Returns and Asset Contributions című tanulmányukban. Későbbi kutatások megerősítik, hogy az árupiaci termékek piacán is létezik a rebalancing-prémium, azaz a módszerrel többlethozam nyerhető ki a piacon (The Tactical and Strategic Value of Commodity Futures és Facts and Fantasies About Commodity Futures). A rebalancing-prémium a részvénypiacon is kinyerhető, és javítható az eredménye, csökkenthető a kockázata egy egyszerű vedd meg és tartsd technikának, és a passzív befektetési stratégiákban, indexkövető stratégiákban is emiatt alkalmazzák.

Az alábbi ábrán a Morgan Stanley 1977-2014 között végzett vizsgálatának eredménye látható. A visszatesztelésben egy részvényekből és kötvényekből álló portfólión mutatták ki a rebalancing előnyeit. Az ábrán látható, hogy a 40% részvény - 60% kötvény, az 50% részvény - 50% kötvény és a 60% részvény - 40% kötvényportfóliók esetében csökkenti az átsúlyozás leginkább a portfólió kockázatát.

Forrás: Morgan Stanely

A kockázat mellett azonban többlethozamot is elérhetünk az átsúlyozás alkalmazásával. A fenti vizsgálat másik eredménye látható a lenti ábrán. A vizsgálatban 100 dollár kerül befektetésre 1977. január 1-én. A befektetést egészen 2014. december 31-ig tartjuk. A grafikonon látható, hogy a 40% részvény  60% kötvény, az 50% részvény 50% kötvény és a 60% részvény és 40% kötvényportfóliók esetében érhetünk el jelentős többlethozamot. A klasszikus 60%-40% portfólió esetén átsúlyozás nélkül 1812 dollár, átsúlyozással 2040 dollárunk lesz a befektetési időszak végén.

Forrás: Morgan Stanely

Hasonló vizsgálatokat végzett Michael Edesess matematikus csapatával. Ezekben a hosszú távú vizsgálatokban arra jutottak az elemzők, hogy a rebalancing az esetek többségében felülteljesíti a vedd meg és tartsd technikát (nem minden időszakban), de jellemzően a felülteljesítés kisebb mértékű. Azokban az esetekben viszont, amikor a vedd meg és tartsd technika teljesít felül, akkor a felülteljesítés sokkal nagyobb (főleg folyamatosan emelkedő bikapiacok idején). A fentiekből következik, hogy a rebalancing-prémium nem minden piacon nyerhető ki, és különösen a meredeken emelkedő piacokon eredményez alulteljesítést. Ugyanakkor az olyan termékek estében, melyek hozama hosszú távon alacsony, jó lehetőséget biztosíthat.

Példa a rebalancing stratégiára

A fentiek alapján valószínűleg nehéz elképzelni, hogyan működik a rebalancing, így most vegyünk egy egyszerűbb példát, melyben mindössze két befektetési eszköz van. Tegyük fel, a befektető 1 millió forintot fektet részvényekbe és 1 millió forintot államkötvényekbe. A részvénypiacon 30%-os éves emelkedés lesz a példában, míg az államkötvényeken az elérhető éves hozam 5%. Ekkor a portfólió 1 év múlva a következők szerint alakul:

• részvényportfólió értéke 1,3 millió forint,
• kötvényportfólió értéke 1,05 millió forint,
• összesen: 2,35 millió forint.

A részvény és kötvény (50-50%) arányok az év végére így változtak meg:

• részvényarány = 1,3 / 2,35 = 55%
• kötvényarány = 1,05 / 2,35 = 45 %

Az eredeti arányok visszaállításához tehát el kell adnunk a részvényportfólió egy részét, és ezen az összegen kötvényeket kell vásárolnunk. Az eladásra kerülő mennyiség könnyen kiszámítható, mivel a 2.350.000 forintos vagyonméretet figyelembe véve kell az eredeti arányt kiszámítani. A példa szerint 50-50%-os arányra törekszünk, azaz úgy kell átalakítani a portfóliót, hogy 1.175.000 forint legyen részvényekben és a kötvényekben is befektetve. Tehát 125 ezer forint értékben (1.300.000 – 1.175.000) kell eladnunk a részvényekből, és ezen értékben kötvényeket kell vennünk (1.050.000 + 125.000 = 1.175.000 forint). A fenti folyamatot nevezzük tehát a portfólió átsúlyozásának, amely a diverzifikációhoz hasonlóan csökkentheti a kockázatot, optimalizálhatja a hosszú távú eredményeket.

A valóságban természetesen bonyolultabb lehet a rebalancing, tekintettel arra, hogy a portfólió sok különböző elemből állhat, és nemcsak kötvény, részvény eszközkategória létezik. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran érdemes átsúlyozni a portfóliót. A vélemények a gyakorisággal kapcsolatban eltérőek, de jellemzően évi egy alkalommal javasolják a különböző források. Az évi egy alkalom lehet naptári dátumhoz köthető, de találkozhatunk olyan átsúlyozási módszerrel, ahol 5%-ot meghaladó eltérések esetén avatkozik csak be a befektető.

Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának?

Ha a fenti példa alapján átgondoljuk a rebalancing lényegét, akkor látható, hogy a rebalancing arra kényszerít, hogy a magas hozamú termékek piacán csökkentsük a kitettségünket. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a befektetési eszközök piacán a szereplők irracionálisan döntenek, így túlárazott, alulárazott időszakok alakulnak ki. A rebalancing tehát egy módszer arra, hogy a túlárazott eszközökben csökkentsük a kitettségünket, míg az alulárazott termékek esetében növeljük. Látni kell azt is, hogy a magas múltbeli hozamból nem következik szükségszerűen az alacsony jövőbeni hozam. Ugyanis a momentum-hatás, a momentum stratégiák pont azon a 150 éves megfigyelésen alapulnak, hogy a magas 1-12 havi teljesítmény, magas 1-12 havi jövőbeni teljesítményt eredményez, azaz a múltbeli nyertesek, nyertesek, túlárazottak maradnak egy ideig. Ezzel szemben, hosszabb távon ez már nem érvényesül (lásd long-term reversal hatás). Eszerint 3-5 éves időtávon határozottan kimutatható, hogy az előző 3-5 év nyerteseiből vesztesek lesznek a következő 3-5 évben. A rebalancing tehát ez utóbbi hatásra fókuszál, így a hagyományos megközelítésben hosszabb időtávon alkalmazzák. Az alábbiakban látni fogod, hogy kriptodevizák piacán napi és havi rebalancingot is lehet alkalmazni. Ennek oka a kriptovaluták nagy volatilitása és az ún. short-term reversal hatás létezése, mely 1 hónapnál rövidebb időtávon érvényesül.

A rebalancing tehát különösen olyan termékeknél használható, melyek hozama hosszú távon nulla, de a termékek volatilitása magas. Ilyen helyzetekben a vedd meg és tarts technika rosszul teljesít. A kriptovaluták piacán, eltekintve a bitcoin és ethereum és néhány nagyobb kriptovalutától, azt láthatjuk, hogy hosszú távon nincs kiemelkedő hozama a kriptoeszközöknek.

Az alábbi képen egy példát láthatsz a rebalancing előnyére. Ebben a szimulációban 30 eszközt válogattak össze, melyek átlagos napi hozama 0% közelében mozog, de a napi volatilitásuk 7,5%. Az egyes eszközök halmozott hozamát látjuk a grafikonon. Jól követhető, hogy egyes időszakokban jelentős halmozott hozam mutatható ki (akár 300-400%), de az időszak végére egyik terméknek sincs érdemi hozama.

forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..

Ha ezt a 30 eszközt a teljes időszak alatt tatjuk, akkor az alábbi képen a piros görbe szerint változik a portfólión egyenlege. Az időszak végére ugyanakkora hozamunk van, mint a kezdeti időszakban. A kék görbe a rebalancingot alkalmazó portfólió, ahol minden nap végén újra alkotjuk a portfóliót az eredeti súlyozás szerint.

forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..

A táblázat adataiból látható, hogy a rebalancing ebben a szimulációban növelte a hozamot, csökkentette a kockázatot, így az egységnyi kockázatra eső hozam (sharpe-ráta) is lényegesen javult.

Stratégia	Teljes hozam	Kockázat	Sharpe
Buy and hold	-2,69%	57,69%	-0,047
Napi rebalancing	21,84%	21,03%	1,038

Látni kell azt, hogy a kriptovaluták jövőbeni hozamával kapcsolatban nincs egységes álláspont, azaz számos kutatás a jövőben várható negatív teljesítményt jelez előre, de vannak olyan kutatások, melyek ellenkező véleményen vannak. A rebalancing alkalmazás tehát egyfajta arany középutat jelenthet, hiszen a vedd meg és tartsd (hodling) egyértelműen arra történő fogadás, hogy a kriptovaluták jövőbeni teljesítménye pozitív lesz.

Rebalancing stratégia visszatesztelése kriptovalutákon

Az alábbiakban beszámolok egy visszatesztelésről, mely 2019-2021 közötti időszakon hasonlította össze a hodl stratégiát (vedd meg és tartsd a kriptovalutákon) és a rebalancing-módszert 27 kriptovaluta piacán. A vizsgálatban szereplő kriptovaluták az alábbiak voltak:

• BAT (Basic Attention Token),
• BTC (Bitcoin),
• BTG (Bitcoin Gold),
• DAI (Dai),
• DATA (Data Coin),
• DGB (DigiByte),
• EOS (EIS.io),
• ETH (Ethereum),
• FUN (FUN Token),
• IOTA (Iota),
• LRC (Loopring token),
• LTC (Litecoin),
• MANA (Mana coin),
• NEO (Neo),
• OMG (OMG),
• REQ (Request),
• SAN (Santiment Network Token),
• SNT (Status),
• TRX (Tron),
• WAX (Wax),
• XLM (Stellar),
• XMR (Monero),
• XRP (Ripple),
• XVG (Verge),
• ZEC (Zcash),
• ZIL (Zilliqa),
• ZRX (0x),

Az alábbi grafikonon három stratégia hozama követhető nyomon. Piros színnel a hodling, azaz kapitalizáció szerint súlyozva tartjuk a 27 kriptovalutát az időszak alatt. A világoskék görbe azt az esetet mutatja, amikor minden nap végén rebalancingot alkalmazunk, a zöld görbe pedig a hónap végi rebalancing stratégia egyenlegváltozását mutatja.

forrás: Estimating Rebalancing Premium in Cryptocurrencies

A részletes adatokból látható, hogy a módszer nem tudta csökkenteni a kockázatot érdemben, ugyanakkor a hozamunk nagyobb lett mindkét rebalancing módszer esetén, így az egységnyi kockázatra eső hozam is javult (sharpe-ráta).

Stratégia	Halmozott hozam	Kockázat	Sharpe
Hodling	102,72%	80,06%	1,283
Napi rebalancing	172,91%	76,85	2,25
Havi rebalancing	152,59%	78%	1,956

Long-short stratégia a kriptovaluták piacán

A long-short stratégiáknak az az elsődleges célja, hogy csökkentsék a kockázatot. Ezek lényege, hogy a long-only (ilyenkor csak vételi ügyletet nyitunk) lábat kiegészítjük egy short lábbal. Részletesen itt beszéltünk a módszerről. A kriptovaluták piacán úgy készítünk long-short pozíciót, hogy a long láb a napi rebalancingot alkalmazó portfólió lesz, míg a short láb a piaci kapitalizációval súlyozott (Hodling portfólió) portfólió shortolását jelenti. Az alábbi grafikon mutatja ennek a módszernek az eredményét, ahol X azt fejezi ki, hogy a short láb mekkora részét teszi ki a long lábnak. Az X=100 esetben ugyanakkora összegben alakítjuk ki a rebalancing portfóliót, mint amekkora összeggel shortoljuk a piacot. X=50 esetén a short láb feleakkora.

forrás: Estimating Rebalancing Premium in Cryptocurrencies

Teljesen természetes, hogy az X=50 változat hozza a legjobb eredményt, hiszen az időszak alatt a kriptopiacon árfolyam-emelkedés volt. Ugyanakkor a long-short stratégiáknak nem a hozammaximalizálás a célja, hanem a kockázat csökkentése. Ez jól látszik az alábbi táblázatból is, ahol a short láb méretének növekedésével együtt csökken a kockázat.

Változat	Halmozott hozam (%)	Kockázat (%)	Sharpe-ráta	Max. visszaesés (%)
X=100	30,15	18,68	1,614	-14,97
X=90	45,04	18,11	2,486	-11,96
X=60	92,81	32,55	2,851	-26,4
X=50	109,14	39,6	2,756	-33,7

A múltbeli adatokon természetesen könnyű megmondani, hogy az X=50 változat a jó választás, de a jövőt nem látjuk előre, semmi garancia nincs arra, hogy a kriptopiac a következő években is növekedni fog. Emiatt a kockázat oldaláról célszerű megközelíteni a helyzetet, és ahogy látható a fentiekből, az X=100, X=90 változatok kockázata, maximális visszaesése lényegesen alacsonyabb. Bár a sharpe-ráták is alacsonyabbak, de az X=90 és az X=50 között nincs lényeges különbség egységnyi kockázatra vetített hozamban, viszont az X=50 változat lényegesen kockázatosabb.

Kriptovaluta és kötvény portfóliók kombinálása

Természetesen a hagyományos befektetők számára is lehetőséget nyújthat a rebalancing. Itt most kifejezetten azokra a befektetőkre gondolok, akik nem szeretnének a kriptovaluták piacán jelentősebb kitettséget vállalni. Az alábbiakban hét stratégia eredményét vizsgáljuk meg. Mindegyik stratégia 95%-ban 3-7 éves lejáratú államkötvényt (iShares 3-7 year treasury bond ETF) és 5%-ban kriptovalutákat tartalmaz:

1. portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, és nem alkalmazunk rebalancingot
2. portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de naponta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
3. portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de havonta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
4. portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
5. portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk
6. portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
7. portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk

A táblázatból látható, hogy a rebalancing nem növelte a hozamot, viszont minden esetben csökkent a kockázat, és a rebalancing alkalmazása javította a sharpe-rátát, azaz egységnyi kockázatra vetítve nagyobb hozamot lehet elérni a rebalancinggal.

Név	Halmozott hozam (%)	Kockázat (%)	Sharpe-ráta	Max. visszaesés (%)
1. portfólió	13,13	12,64	1,039	-20,86
2. portfólió	8,77	4,89	1,795	-4,35
3. portfólió	8,98	5,11	1,758	-4,3
4. portfólió	25,64	19,88	1,29	-31,09
5. portfólió	10,26	4,74	2,167	-4,07
6. portfólió	21,58	17,86	1,208	-28,9
7. portfólió	10,4	5,08	2,046	-4,21

Azt gondolom a fentiekből jól látható, hogy a kriptovaluták piacán is jelentős rebalancing prémium, diverzifikációs hozam mutatható ki. A vizsgálatokhoz tegyük hozzá, hogy tájékoztató jellegűek, a kockázatok múltbeli adatokon történő felmérését szolgálják, és nem a jövőbeni hozam előrejelzését.