Hogyan mérd fel a kockázatot részvényvásárlás előtt..

Cikkünkben áttekintjük azokat az alapvető módszereket, melyekkel egy részvény kockázata felmérhető. Mivel a részvények kockázati szintjét számos tényező befolyásolja, így ezek figyelembe vételével egyszerűen meghatározhatjuk, hogy a kiválasztott részvény mennyire kockázatos. A kockázat felmérése hatással lesz arra is, hogy milyen időtávra érdemes megvásárolni a részvényt. Előfordulhat, hogy a részvény kockázati besorolása miatt nem lesz alkalmas a részvény daytrade kereskedésre, vagy épp hosszútávú befektetésre.

A részvényvásárlás, kereskedése előtti vizsgálat során célszerű odafigyelni olyan alapvető tényezőkre, melyekkel a részvény kockázati szintje felmérhető. Ezeknek a módszereknek a többségéről már korábbi bejegyzéseinkben beszéltünk, így a már tárgyalt módszereket csak röviden mutatnám be. A lényeg tehát, hogy olyan objektív tényezőket vizsgáljunk meg a részvény vásárlása előtt, melyből meg tudjuk határozni a kockázat mértékét.

Részvényvásárlás előtti vizsgálat 1. lépés: kapitalizáció

Egyik ilyen objektív szempont a részvény kapitalizáció szerinti besorolása. Ezzel tulajdonképpen a vállalat méretét határozzuk meg, és általában az első adat, amit megnézek egy számomra ismeretlen részvény képe kerülése esetén. A kapitalizáció hatással van a kereskedési és hosszútávú befektetési döntésekre is. Például egy alacsony piaci kapitalizációval rendelkező társaság részvényeinek a megvásárlása nagyobb kockázatot jelent. Erre tekintettel kell lennünk a befektetési portfólió kialakítása során. Ehhez hasonló szabályokat kell megalkotnunk a rövidtávú kereskedés során is, például az alacsony kapitalizációjú részvényeket kizárhatjuk a daytrade kereskedési tevékenységünkből, de akár a néhány napos, hetes pozíciók esetében is alkalmazhatunk ilyen megszorításokat. Például a centes részvények napon túli kereskedését kizárjuk, vagy egyedi kockázatkezelési szabályokat alkalmazunk ezen részvények esetében. Látható tehát, hogy a kockázatfelmérés egyik hasznos mutatója a piaci kapitalizáció, melyet a következő bejegyzésekben tárgyaltunk: Piaci kapitalizáció, market cap, tőzsdei kapitalizáció jelentése, fogalma

Részvényvásárlás előtti vizsgálat 2. lépés: forgalom

Szintén tárgyaltuk már több alkalommal a forgalom szempontjait. Mind a rövid távú kereskedés, mind pedig a befektetői magatartás esetén jelentősége lesz egy részvény, ETF alap forgalmának. A forgalomnak a kereskedési jelzések megítélésében is fontos szerepe van (Részvényforgalom jelzései a tőzsdén), de  ezen túl egy kereskedő számára segíthet annak eldöntésében, hogy daytrade, vagy swingtrade kereskedésre alkalmas-e a részvény. Saját forgalmi szabályaim, kapitalizációval kibővítve:

• Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az egymillió darabot, akkor swingtrade kereskedésre alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 1 milliárd USD) is megfelel.
• Ha az adott részvény átlagos háromhavi forgalma eléri az ötmillió darabot, akkor swingtrade, daytrade kereskedésre is alkalmas a papír, de csak akkor, ha a piaci kapitalizáció kritériumának (piaci kapitalizáció >= 5 milliárd USD)  is megfelel.

Befektetési célú részvényvásárlás esetén is célszerű figyelni a forgalmat, ez ugyanis a termék likviditását határozza meg. Minél nagyobb a befektetési eszköz likviditása, annál kisebb lesz a felmerülő költség és a kockázat. Az ETF alapok a részvényekkel megegyező kereskedési rendszerben vásárolhatók meg, ugyanakkor jellemzően befektetési termékek. Ha tehát ilyen ETF jegyeket tervezünk vásárolni, akkor is jelentősége lesz a forgalomnak. Alacsony forgalom és alacsony eszközérték (ETF-ek estében a kapitalizációt a kezelt vagyonban, azaz az eszközértékben mérjük) egyúttal utalhat arra, hogy a költségek nagyobbak lesznek. Ráadásul extrém helyzetekben csak többlet költségek árán tudunk majd megszabadulni az ETF jegyektől.

Részvényvásárlás előtti vizsgálat 3. lépés: közkézhányad

A közkézhányad azt mutatja meg számunkra, hogy egy tőzsdei társaság által kibocsátott összes részvényből mekkora rész van a kisbefektetők kezében. A közkézhányad a teljes részvénydarabszám azon része, mely olyan befektetők kezében van, akiknek a teljes részesedése nem éri el az 5%-ot. Azaz ők a kisbefektetők, hiszen  5 százaléknál kisebb a tulajdonrészük. A rövid távú részvényvásárlás, kereskedés eseteiben kifejezetten előnyös, ha minél több a kisbefektetők aránya a teljes részvényesi körben. A saját véleményem (amitől el lehet térni), hogy akkor alkalmas egy papír swingtrade vagy daytrade kereskedésre, ha legalább 60%-os közkézhányaddal rendelkezik, és megfelel a piaci kapitalizáció és forgalom bekezdésekben foglalt kritériumoknak is. Amennyiben a közkézhányad lényegesen alacsonyabb, akkor sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a nagybefektetők a kedvük szerint mozgatják a részvény árát.

Részvényvásárlás előtti vizsgálat 1-3. lépés a gyakorlatban

Mielőtt tovább mennénk, nézzük meg, hogyan tudjuk a fentieket egyszerűen, gyorsan ellenőrizni. A részvényvásárlás előtt mindössze fél perces vizsgálattal le tudjuk a fentieket ellenőrizni, és már ez a három tényező számos dolgot elárul a vizsgált részvényről. A weben számos ingyenes részvény adatbázis, kereső érhető el (Tőzsde elemző programok, szoftverek), ezek közül most a finviz.com-on nézzük meg a fenti tényezőket. Nincs más dolgunk, csak a finviz.com oldal felső részén található kereső mezőben rákeresünk arra a társaságra, melynek részvényeit meg szeretnénk vásárolni. Például nézzük meg a Tesla részvények vásárlása előtti vizsgálatot. Miután a kereső segítségével megkerestük a társaság adatait, a megjelenő grafikon alatt az alábbi táblázatot látjuk.

A fenti táblázatból egyetlen pillantással megnézhetjük a piaci kapitalizációt, melyet jelöltem piros téglalappal. A táblázat másik felében (lásd lenti kép) pedig a Shs Outstand mutatja az összes kibocsátott részvény darabszámát, míg az Shs Float mutatja a közkézhányadot. Könnyen kiszámolható, hogy a közkézhányad itt 60% feletti. A fentieken túl az Avg Volume mutatja a részvény 3 havi átlagos forgalmát, ami 10,45 millió darab részvényt jelent. A fenti adatokból még egy fontos mutatót, az ún. turnover rátát is ki tudjuk számítani, mellyel még jobban fel tudjuk mérni a részvényvásárlás kockázatát. Erről beszélünk a következő bekezdésben.

Részvényvásárlás előtti vizsgálat 4. lépés: részvény turnover ráta

A turnover ráta gyakorlatilag a részvények forgási sebességét mutatja. Azaz a ráta azt fejezi ki, hogy az összes kibocsátott részvényhez képest egy meghatározott időszak alatt mennyi részvényvásárlás, adásvétel történt. Ha a fenti Tesla részvény példánál maradunk, láthatjuk, hogy az összes részvény 183 millió darab, az átlagos 3 havi forgalom pedig 10,45 millió darab. Ebből a  turnover ráta egy egyszerű osztással kiszámolható: 10,45/183=0,057, azaz 5,7%. Az összes részvény 5,7%-a cserél gazdát egy átlagos napon a Tesla részvények piacán.

A fentiekhez hozzátartozik, hogy a közkézhányad feletti részvény mennyiség általában az alapítók, stratégiai befektetők kezében van, így a közkézhányad alapján kiszámított turnover rátát is érdemes kiszámolni. A Tesla részvények esetében 10,45/127, azaz 8,2%. Az átlagos forgalommal számolva naponta a Tesla részvények 8%-ka cserél gazdát.

A fentiek után már csak az a kérdés, hogyan értékeljük a turnover ráta eredményét. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a turnover ráta, annál gyorsabban, könnyebben lehet a részvényeket megvásárolni, eladni. Alacsony turnover ráta esetén pedig sokkal lassabb a részvények forgás sebessége, kevesebb a részvényvásárlás, eladás. Alacsony turnover ráta gyakorlatilag alacsonyabb likviditást jelez, ami extrém helyzetekben az ár hirtelen változását, a költségek növekedését okozhatja.

A fentiek mellett a magas turnover ráta mást is elárul a részvény piacáról. Egyrészt vegyük figyelembe, hogy a turnover ráta és a vállalat mérete között nincs erős korreláció. Tehát nem igaz az az okfejtés, hogy a magas kapitalizációjú társaságok turnover rátája is magas.  Mind a nagy és mind a kis méretű vállalatok között találunk  alacsony és magas turnover rátát.

Ugyanakkor a turnover ráta általában akkor magas, ha nagy az érdeklődés a részvény iránt (nagy a hype, azt gondolom a Tesla esetében ezt nem is kell különösen magyarázni). Magas lehet akkor is a turnover ráta, ha erős momentum tapasztalható a részvény piacán, vagy nagyon nagy a short float ráta (lásd: Mit mutat a shortosok aránya), tehát sokan shortolják a részvényt. Látható tehát, hogy a magas turnover ráta a részvényvásárlás előtt már több hasznos információt is nyújthat a kereskedő számára.

Alacsony turnover ráta pedig azokat a társaságokat jellemzi, melyek nem kerülnek a hírek középpontjába, unalmas tevékenységet végeznek, nagy múltú cégek, alacsony short float rátával rendelkező társaságok stb..

Érdemes tehát más részvényekkel is összevetni a kiválasztott részvény turnover rátáját. Például a Tesla részvényekkel megegyező méretű General Motors autógyártó  turnover rátája mindössze 0,8%.

A fentiek mellett a teljes részvénypiacot vizsgálva azt is megfigyelhetjük, hogy a növekvő, magas turnover ráta a részvény iránti fokozott figyelmet jelenti. Mivel az esetek többségében a részvénypiac emelkedő trendben mozog, így ezt a bikapiaccal kapcsolhatjuk össze. Tehát emelkedő turnover ráta bikpiacot jelez. Azt is megfigyelhetjük, hogy részvénypiaci tetők, csúcspontok közelében a turnover ráta is magas értéket vesz fel. (lásd következő bekezdés). Ugyanígy megfigyelhető az is, hogy ha alacsony a turnover ráta, akkor érdektelenség van a részvény piacán, például medvepiac esetén. Ez utóbbi bekezdés már nem az egyedi részvényekre, hanem a teljes részvénypiaci turnover rátára vonatkozott.

A turnover ráta vizsgálata a teljes részvénypiacra

A turnover rátát gyakran a teljes részvénypiacra vonatkozóan is vizsgálják az elemzők. Ahogy fentebb már utaltam rá, a növekvő turnover ráta azt jelzi, hogy egyre több a részvényvásárlás, eladás a piacon. Ez általában akkor következik be, amikor a piaci szereplők optimisták, egyre több befektető gondolja úgy, hogy részvényeket kellene venni. Ezek a pontok jellemzően ki is jelölik egy-egy bikapiac csúcsát. Az alábbi képen a magyar részvénypiac turnover rátája látható. Egészen a 2008-2009-es gazdasági válságig növekedett a ráta, majd a csökkenő trend, medvepiac idején látványos visszaesést láthatunk. A turnover ráta nem alkalmas arra, hogy időzítsünk a piacon, mindössze a piac hangulat felmérésében lehet a hasznunkra.

Részvénypiacok aktuális turnover rátája megtalálható a Fed adatbázisában (fenti kép forrása is ez az oldal): https://fred.stlouisfed.org/series/DDEM01HUA156NWDB. A fenti hivatkozáson, a jobb felső sarokban található keresőbe üssük be, hogy "Stock Market Turnover Ratio", és egy teljes listát kapunk különböző országok részvénypiacáról.