A technikai elemzés jelzései megbízhatóbbak nyugodt piaci körülmények között

Korábbi kutatásokból tudni lehet, hogy a technikai elemzés egyes eszközei bizonyos piacokon, bizonyos körülmények között magasabb megbízhatósággal használhatók. A témával kapcsolatos új vizsgálat a népszerű technikai jelek előrejelző képességét vizsgálta meg bizonytalan és nyugodt piaci körülmények között, és jelentős eltérést találtak a két helyzetben a technikai előrejelzés megbízhatóságával összefüggésben. Témáink:

• Mikor működik jobban a technikai elemzés?
• A technikai elemzés és a jövőbeni hozam előre jelzése

Mikor működik jobban a technikai elemzés?

A technikai elemzés módszerei nagyrészt a múltbeli árfolyamra és a forgalom adataira támaszkodva adnak jelzéseket a kereskedőknek. Számos korábbi vizsgálatról (lásd itt) beszámoltam már, melyek arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a technikai elemzés jelzései többletinformációt hordoznak. Meglehet számos tanulmányban nem sikerült a technikai elemzés pozitív hatásait kimutatni, de ha az összesített adatokat nézzük (kb. 90 vizsgálat), akkor több a pozitív, mint a negatív eredmény.

A fentiekhez tegyük hozzá azt is, hogy a technikai elemzés egyes eszközeinek megbízhatósága változik. Többek között azt tapasztalhatjuk, hogy az alacsonyabb piaci kapitalizációjú, alacsony közkézhányadú részvények piacán jobb eredményei vannak a jelzéseknek, de a a kevésbé fejlett piacokon (nem OECD országok tőzsdéi, alacsony GDP-vel rendelkező országok) is jobb a hatékonyság.

További anyagok arra is rámutattak, hogy a technikai elemzés egyes eszközei (mozgóátlagok, momentum indikátor, forgalom) a Goyal és Welch által vizsgált 17 makroökonómiai tényező (osztalékhozam, P/E, term-spread, infláció stb.) megbízhatóságával összemérhető módon jelzik előre a részvénypiac kockázati prémiumának változását. Amit Goyal és Ivo Welch által azonosított tényezőkről egy korábbi bejegyzésünkben beszéltünk. Az újonnan publikálásra került tanulmány a fenti sorokban részletezett megfigyelésből indult ki. Nézzük ennek részleteit.

A technikai elemzés és a jövőbeni hozam előre jelzése

2011-ben Neely, Rapach, Tu és Zhou összevetették a technikai elemzés ismertebb eszközeinek előrejelző képességét Amit Goyal és Ivo Welch által azonosított fundamentális tényezőkkel. Az eredeti vizsgálatból másoltam ki az alábbi táblázatokat, ahol az utolsó oszlopokat (költségekkel növelt) célszerű összevetni. Az első táblázatban a technikai jelek eredményei láthatók.

forrás: Forecasting the Equity Risk Premium..

Itt pedig a fundamentális jelzések.

forrás: Forecasting the Equity Risk Premium..

Az utolsó oszlopokból kiderül, hogy a technikai elemzés eszközei hasonlóan, esetenként jobb eredménnyel hasznosíthatók a jövőbeni hozam előrejelzésében. Neely, Rapach, Tu és Zhou fenti vizsgálatát részletesen megbeszéltük itt. A Can we forecast better in periods of low uncertainty.. cím alatti tanulmányban Neely, Rapach, Tu és Zhou módszerét viszik tovább, és az alábbi eszközöket vizsgálják meg:

• MA (1,9): 1 hónapos és 9 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MA (1,12): 2 hónapos és 12 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MA (2, 9): 2 hónapos és 9 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MA (2,12): 2 hónapos és 12 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MA (3,9): 3 hónapos és 9 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MA (3,12): 3 hónapos és 12 hónapos mozgóátlag keresztezésén alapuló jelzés
• MOM (9): Ha 9 hónappal korábbi ár alacsonyabb, mint a jelenlegi, akkor vételi jelzés.
• MOM (12): Ha a 12 hónappal korábbi ár alacsonyabb, mint a jelenlegi, akkor vételi jelzés.
• VOL (1,9): 1 havi és 9 havi OVB indikátor értékeinek összevetése
• VOL (1,12): 1 havi és 12 havi OVB értékeinek összevetése
• VOL (2,9): 2 havi és 9 havi OVB értékeinek összevetése
• VOL (2,12): 2 havi és 12 havi OVB értékeinek összevetése
• VOL (3,9): 3 havi és 9 havi OVB értékeinek összevetése
• VOL (3,12): 3 havi és 12 havi OVB értékeinek összevetése

A vizsgálat 1960-2018 közötti időszakra fókuszált az amerikai részvénypiacon, és annyival egészítették ki a fentebb részletezett tanulmányokat, hogy a technikai elemzés jelzéseit szétbontották alacsony és magas bizonytalansággal járó időszakokra. A bizonytalanság mérésére Ludvingson módszerét használták. Az alábbi grafikon mutatja az indikátort.

forrás: Uncertainty and Business Cyles..

Részletesebb felbontásban itt láthatjátok az indikátort. A szürke sávok jelölik a magas bizonytalanság időszakát. A fehér területek időszakában alacsony a bizonytalanság a részvénypiacon.

forrás: Can we forecast better in periods..

A következő táblázatban a regressziós vizsgálat eredménye látható a 14 technikai jelzés és a részvénypiac jövőbeni kockázati prémiuma közötti kapcsolatról. A regressziós együttható minden esetben pozitív (ez nincs benne a tábázatban), viszont a jelzések magyarázó ereje sokkal nagyobb azokban az időszakokban, amikor alacsony a bizonytalanság (LU = low uncertainty, HU = heightened uncertainty) a részvénypiacon.

forrás: Can we forecast better in periods..

Az out of sample vizsgálaton még jobban érzékelhető a különbség.

forrás: Can we forecast better in periods..

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a technikai elemzés eszközei, és különösen a vizsgálatban szereplő mozgóátlagok nagy hatékonysággal képesek előre jelezni a részvénypiac kockázati prémiumának változását. A nagy hatékonyság jellemzően alacsony piaci bizonytalanság időszakában mutatható ki, és a Welch Goyal féle makrogazdasági, fundamentális tényezőket felülmúló eredményeket láthatunk. A fenti tanulmány egy újabb adalék ahhoz a halmazhoz, mely a technikai elemzés hatékonyságának vizsgálatára irányul. Ahogy a cikkünk bevezetőjében is felsoroltam, számos helyzetet, piacot, eszközt különíthetünk el, melyek hatással vannak a technikai jelek eredményeire. A fentiek alapján a piaci bizonytalanság is ezek közé a helyzetek közé sorolható.