Tényleg elveszi az AI a munkánkat? Az adatok mást mutatnak..

Az elmúlt évben egyre több hír/cikk foglalkozott a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival, jellemzően a negatív hatásokat kiemelve. A témával kapcsolatban három, a közelmúltban megjelent tanulmányt beszélünk meg. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen várható munkaerőpiacra gyakorolt hatásai lehetnek. Témáink:

• Mit tudunk eddig a mesterséges intelligenciáról?
• Milliók veszítik el az állásukat?
• Átfogó vizsgálatok 16 európai országban

Mit tudunk eddig a mesterséges intelligenciáról?

A 2022-es év végén bemutatkozó fejlett nyelvi modellek elindították az AI harmadik nagy népszerűségi hullámát, lásd alábbi képen. .

forrás: jaylatta.net

A népszerűség egyúttal azt is eredményezte, hogy a témával kapcsolatban nagyon sok vélemény jelent meg. Ezek jelentős részéről beszéltünk már korábban, többek között arról, hogy a fejlett nyelvi modellek növelhetik a termelékenységet (lásd itt), de még nagyon messze vagyunk attól, hogy a tőzsdei előrejelzésben használhatók legyenek ezek az algoritmusok (itt beszéltünk erről). Ugyanakkor vannak olyan stratégiák, melyekben felülteljesítést lehetett kimutatni a fejlett nyelvi modellek segítségével. Beszéltünk arról is, hogy a közvélekedéssel szemben az AI nem egy gondolkodó gép, hanem statisztikai eljárásokat alkalmazó algoritmus (módszereket itt beszéltük meg). Arról is beszéltünk már, hogy amellett hogy téved, még az emberekhez hasonló kognitív torzításokat is elkövet a mesterséges intelligencia.

A tőkepiaci kérdéseken túl a gazdasági folyamatokkal kapcsolatban alapvetően két erőteljes irányzatot figyelhetünk meg. Az egyik a mesterséges intelligencia felhasználásából származó hatékonyság, így termelékenység-növekedésre fókuszál. A másik az AI munkaerőpiaci hatásait vizsgálja. A termelékenység növekedése mögötti remények néhány év eleji vizsgálaton alapulnak, melyekről korábbi cikkünk „A ChatGPT, AI haszonélvezői” cím alatti bekezdésében számoltam be. 

Milliók veszítik el az állásukat?

A munkaerőpiac vonatkozásában azonban rendre azokba a hírekbe futunk bele, melyek szerint az AI miatt tömegesen veszítik el az emberek az állásukat, például:

• OECD: Magyarországon fenyegetheti a legtöbb állást a
• A mesterséges intelligencia miatt 300 millió munkahely van

A fentiek nagyrészt azzal a problémával foglalkoznak, hogy mind a szellemi és a fizikai munkát végzők körében lesznek olyan állások, melyek robotizáció, a mesterséges intelligencia alkalmazások elérhetőbbé válása esetén feleslegessé válnak. A teljes társadalom szintjén azonban sokkal inkább a mesterséges intelligencia teljes munkaerőpiacra gyakorolt hatása a kérdés. Ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy megszűnnek állások a mesterséges intelligencia miatt, de ha sokkal több új állás keletkezik, akkor a nettó hatás pozitív. Negatív nettó hatás esetén arra számíthatunk, hogy a társadalmon belül széles réteg veszíti el a munkáját, és ezeket a személyeket át kell képezni (az ilyen átképzési programok sikerességi rátája mindössze pár százalék) vagy segélyekben, esetleg alapjövedelemben kell részesíteni. A fentieknek tehát a költségvetésre, az adózásra és az ország teljes gazdaságára kihatása van. A terület fontossága ellenére azonban kevés vizsgálatot találunk a témában.

Az egyik ilyen anyagot Michael Webb készítette 2020-ban, melyben a szoftverek és robotika, illetve az AI bérekre, munkaerőpiacra gyakorolt eddigi hatásait mérte fel. Megállapításai között szerepel, hogy az AI térnyerése foglalkozások szélesebb, nehezebben körülhatárolható körére gyakorol hatást (szoftverek és a robotika hatásaival szemben). Emellett az is megfigyelhető, hogy a legkisebb szakértelmet igénylő munkákra a robotok, a közepes szakértelmet igénylő munkákra a szoftverek, és a magasabb szakértelmet igénylő munkákra a mesterséges intelligencia gyakorol nagyobb hatást. Ráadásul az AI sokkal nagyobb valószínűséggel gyakorol hatást az idősebb és a magasan képzett alkalmazottak munkájára.

Az alábbi képen az iparág robotikának való kitettsége és a foglalkoztatottak, illetve bérek közötti kapcsolat figyelhető meg 1980-2010 között. Eszerint minél jobban ki van téve egy iparág a robotikánál, annál alacsonyabb a foglalkoztatottság és a bérek. Hasonló összefüggést láthatunk az iparágon belül a szoftvereknek való kitettség esetében.

Forrás: Michael Webb

A fentiek alapján Webb az AI esetében az alábbi munkaerőpiaci változásokra számít. Eszerint minél nagyobb az iparágon belül a mesterséges intelligenciának való kitettség, annál nagyobb mértékben csökken az alacsony keresetűek (kék görbe) bére. A magas keresetűek (például vezérigazgató, igazgatótanács tag, menedzser, piros görbén) bérére pozitív hatást gyakorol az AI.

Forrás: Michael Webb

Webb vizsgálatában tehát elsődlegesen a szoftverek és robotika, illetve az AI hatásai lettek elkülönítve, míg Edward Felten és szerzőtársai kizárólag a mesterséges intelligenciára fókuszáltak. Ezzel együtt is hasonló megállapításokat tettek, azaz az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása komplex, de összhangban van Michael Webb vizsgálatával.

Átfogó vizsgálatok 16 európai országban

A témában megjelent, legújabb tanulmány pedig összegzi a fenti két anyagot, és kiegészíti ezeket országos (16 európai ország) adatokkal 2011-2019 közötti időszakon. Az alábbi grafikonon országonként eltérő munkaerőpiaci (bal) és bérekre (jobb) gyakorolt hatásokat látunk, de az összesített adatok szerint az AI pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottságra, és a bérek esetében nem mutatható ki hatás.

forrás: New technologies and jobs in Europe

A fenti grafikon Webb adatait tartalmazza, az alábbi grafikon Felten vizsgálatán alapul. Itt is összességében pozitív hatást látunk a foglalkoztatottság tekintetében.

forrás: New technologies and jobs in Europe

A szoftvereknek való kitettség esetében az összesített munkaerőpiaci hatások negatívak voltak.

forrás: New technologies and jobs in Europe

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a mesterséges intelligenciának kitett iparágakban a foglalkoztatottságra, a bérekre is hatást gyakorol az AI alkalmazásának térnyerése, de jelentős eltérések vannak a képzettség, az életkor alapján. Emellett azt is láthatjuk, hogy a vizsgált országok többségében a teljes gazdaság szintjén pozitív hatása van a munkaerőpiacra a mesterséges intelligenciának, azaz több munkahelyet teremt, mint amennyi megszűnik miatta. A bérekre érdemi hatást nem gyakorolt az AI. Vannak kivételek, ahogy az ábrákon is látható Görögország, Írország, Németország, Spanyolország esetében a munkaerőpiaci hatások negatívak.

Hogy miért vannak ilyen különbségek az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása tekintetében, nem tisztázott. Egyes vizsgálatokból arra következtethetünk, hogy a jobban képzett munkaerő és a fejlett digitális infrastruktúra, a nagy fokú digitalizáció fontos tényezői annak, hogy országok ki tudják használni a mesterséges intelligencia előnyeit, így több munkahely jöhet létre. Másrészt pedig azokban az országokban, ahol a munkaerőpiaci, a szereplők kevésbé rugalmasak, hátráltatva van az új állások létrejötte, mely szintén tompítja a mesterséges intelligencia térnyerése nyomán létrejövő új állásokat. Vegyük figyelembe, hogy a vizsgálatok múltbeli adatokon mutatták ki ezeket az összefüggéseket. Az utolsó vizsgálatban a legújabb adat 2019-es, azaz a ChatGPT egyes iparágra (főleg szolgáltatásokra) gyakorolt hatásai nincsenek benne. Nem árt tehát az óvatosság akkor, ha a fenti adatokból a jövőre vonatkozó kivetítést végzünk.