A tőzsdehírek és a következő napi nyitóárak kapcsolata

Cikkünkben a tőzsdék nyitvatartásán kívül (overnight) megjelenő hírek és a következő napi ármozgás közötti kapcsolatot vizsgáljuk meg a témában megjelent tanulmány alapján. A leírtakból kiderül, hogy a megjelenő hírek befolyásolják a következő napi nyitást, de a reakciók tekintetében a hírek hangulatának is jelentősége van. A tanulmány szerzőinek a fenti megfigyeléseket kihasználó stratégiájára is kitérünk. Témáink:

• A tőzsdén megjelenő hírek és az árfolyam kapcsolata
• A tegnapi hírek hogyan befolyásolják a tőzsdenyitást?
• Szemléltető példa a gyakorlati alkalmazáshoz
• Milyen híreket érdemes figyelni?
• Felülteljesítő kereskedési stratégia

A tőzsdén megjelenő hírek és az árfolyam kapcsolata

Bár korábbi cikkeinkben beszéltünk arról, hogy egy átlagos befektető számára szükségtelen a tőzsdehírek napi szintű követése, mert a gazdasági médiában megjelenő hírek jelentős része a zaj kategóriájába sorolható, és nem ad útmutatást a tőzsdei árak alakulásával kapcsolatban. Ugyanakkor a gazdasági adatok, gyorsjelentések fontos információkat hordoznak, melyet elsődlegesen a piacot rövidebb időtávon követő befektetők/kereskedők tudnak hasznosítani. Ezekről az adatokról több korábbi cikkünkben is beszéltünk, tekintettel arra, hogy több nap alatt épülnek be az árakba.  

A témával kapcsolatos újabb vizsgálatok a fenti képet tovább bővíthetik. Például 2019-ben az Information, Trading, and Volatility.. cím alatti tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a releváns hírek megjelenése és a részvények ármozgása között erős párhuzamos mozgás figyelhető meg. A hírekre adott reakciók irányultságát nem vizsgálták, de kimutatták, hogy az overnight (tőzsdék zárva vannak) időszakban megjelenő hírek 49,6 százalékban magyarázatot adnak a piaci volatilitásra. Ha pedig a kereskedési időszakban jelenik meg a hír, akkor a magyarázó erő 12,4 százalékra csökken le.

Számos vizsgálatot találunk a témában, melyek a gyorsjelentésekre fókuszának, tekintettel arra, hogy a gyorsjelentések 95 százaléka a tőzsdék nyitvatartási idején kívül (overnight) kerül publikálásra. Ezekből arra következtethetünk, hogy a következő napi nyitáskor gyorsan árazásra kerül a meglepetéstényező (az elemzők által várt és a tényleges EPS különbsége).  

Ehhez tegyük hozzá, hogy a tőzsdenyitás első percében mérhetjük a legnagyobb kereskedési forgalmat, a legnagyobb volatilitást és a legnagyobb spreadet (vételi és eladási oldal között). Más vizsgálatok azt is megállapították (Strumpf és Driebusch (2015)), hogy a kereskedési időszak első harminc percére a teljes napi forgalomnak átlagosan a 13 százaléka jut, és ebben az időszakban az átlagosan 84 bázispontos spread a tizedére csökken (8 bázispont) 9:30-tól kezdődően 9:45-re.

Látható ezekből az adatokból, hogy a kereskedési időszak első órájában rendkívüli, az átlagostól eltérő folyamatok mutathatók ki, melyek a kereskedők eredményeire nézve kockázatot jelenthetnek (magas volatilitás, magas spread stb.).

A tegnapi hírek hogyan befolyásolják a tőzsdenyitást?

A Overnight Reversal and the Asymmetric Reaction to News cím alatti tanulmányban 1996-2020 közötti időszakon végeztek vizsgálatot az 500 legnagyobb amerikai társaság piacán (összesen 1122 társaságot érintett a tanulmány). Az anyag elsődleges célja az volt, hogy tisztázza a tőzsdenyitás előtt megjelenő híreket, azok következő napi árfolyamra gyakorolt hatását. Az alábbi ábra segíthet megérteni az eseményeket. Eszerint a t napra eső tőzsdenyitást vizsgáljuk az előtte levő overnight (market closed jelölés) időszakban megjelenő hírek, és az előző nap (t-1) piaci folyamatai alapján.

A korábbi vizsgálatoktól eltérően nem a volatilitást vizsgálták, hanem az árfolyamra gyakorolt hatást bázispontban kifejezve. Ezek mellett a híreket szétválasztották tartalmuk alapján (BERT segítségével) pozitív és negatív csoportokra.

A következő ábra jól összegzi a többtényezős összefüggést. A grafikon x-tengelyén az előző kereskedési nap árváltozása látható. A z-score érték az átlagtól való távolságát fejezi ki a szórásban mérve. Eszerint a z-score érték azt mutatja, hogy az előző nap keletkező hozam milyen mértékben tér el az átlagtól. Értelemszerűen a magas negatív érték azt jelzi, hogy az előző napon a múltbeli átlagon mérve ritkának tekinthető visszaesés történt, azaz negatív a hangulat a piacon. A magas pozitív z-érték egy a múltbeli adatokon ritkán előforduló pozitív hozamú napot jelöl. Ha tehát a nulla ponttól balra haladunk, akkor az előző napon növekvő negatív, jobbra haladva növekvő pozitív hozamot láthattunk. Ennek függvényében olvashatjuk le a pozitív (piros szaggatott), és a negatív hírek (kék szaggatott) árfolyamhatását.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fentiek a következőkkel foglalhatók össze:

• Ha nem érkezik hír az overnight időszakban, akkor nem tudunk jelentős hatást kimutatni a következő napi nyitásban (folytonos kék vonal).
• Ha nem érkezik hír, akkor negatív nap után némi korrekció mutatható ki a nyitásban.
• Ha nem érkezik hír, akkor pozitív nap után kismértékű pozitív árhatás mutatható ki.
• Ha az előző napon negatív hangulat volt, akkor a negatív hír hatása tompul, összevetve azzal az esettel, ha előző nap pozitív hangulat volt.
• Ha előző napon a hangulat rendkívül pozitív volt (>2.0 z-score), akkor a pozitív hír hatása kisebb mértékű.
• A negatív és pozitív hírek nem egyforma árhatásokat okoznak. Pozitív hírek árfolyamra gyakorolt hatása nagyobb, ha az előző nap hangulata negatív.
• Az általános eset (z-score = 0) szerint a pozitív hír pozitív árhatást, a negatív hír negatív árhatást vált ki. A hatások mértéke egyforma, irányuk ellentétes.

A következő ábrán már nem az overnight időszakon keletkező hozamot (előző napi zárás és aznapi nyitás között), hanem a következő nap teljes hozamát (aznapi nyitás és aznapi zárás között) vizsgálták.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fenti képen jól látható, hogy az előz napi hangulat (x-tengely z-score) itt is hatást gyakorol az eseményekre. Ha negatív vagy pozitív hír érkezik negatív nap után, akkor ezek hatása a teljes kereskedési napon inkább pozitív. Semleges előző napokon (z-score -0,5 és 0,5 között) a pozitív hírek a teljes kereskedési időszakon pozitív hatást gyakoroltak. Továbbá az is kiderül a fenti ábrából, hogy jó hangulatú előző napot (magas z-score érték) követően a negatív, a pozitív hírek (és ha nem érkezik hír) egyaránt negatív hatást gyakorolnak az aznapi hozamokra.

Szemléltető példa a gyakorlati alkalmazáshoz

Az anyagban összeraktak egy szemléltető példát. Ebben 7 napos időablakban vizsgálták az árfolyamot, és akkor kaptunk jelzést, ha az előző nap z-score abszolút értéke meghaladta a 0,5 szintet (átlagosnál pozitívabb vagy negatívabb napok lettek kiválasztva). Az alábbi grafikonon 100 dolláros induló tőkével látható a pozitív és negatív hírek hatása az előző napi hangulat függvényében.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

Milyen híreket érdemes figyelni?

Az alábbi ábrák segíthetnek abban, hogy felmérjük, melyek a piacmozgató hírek. Az első képen az elemzői előrejelzések közzétételét követő reakciók figyelhetők meg.

forrás:Overnight Reversal and the Asymmetric..

A gyorsjelentéseket követő reakciók az alábbiak.

A következő képen minden hír hatásai látható, de kivonták az elemzői előrejelzéseket.

Itt pedig minden hír hatása látható, de kivonták a gyorsjelentéseket.

Felülteljesítő kereskedési stratégia

Az alábbiakban röviden felvázolom a szerzők által összerakott mintastratégiát. A szabályok a következők. Vétel:

• ha z-score > 1,5 és az elemzői előrejelzésekben pozitív hír érkezett, vagy
• ha z-score < -1, és pozitív gyorsjelentéssel kapcsolatos hír érkezett

Short:

• ha negatív elemzői előrejelzés érkezett, és z-score < -1,5, vagy
• negatív hír, ha z-score >1

A belépés a nyitáskor történt, a kilépés aznapi záróáron. Nem egyetlen részvényen használták a módszert, hanem portfóliót alakítottak ki, és sajnos kereskedési költségeket nem vettek figyelembe. A gyakori ügyletkötés miatt 20 bázispontos kereskedési költséggel már eltűnik a az alábbi grafikonon látható többlethozam jelentős része. Az alábbi grafikonon kereskedési költségek nélkül láthatjuk a módszer eredményét (zöld görbe a tőzsdeindex). A fentiekben csak nagy vonalakban mutattam be a stratégiát, pontos részletek a hivatkozott anyagban.

forrás: Overnight Reversal and the Asymmetric..

A fentiek jól beilleszthetők az eddigi képbe, azaz az átlagos befektető számára nem sok információt hordoznak a megjelenő hírek, mert rövid távon beépülnek az árakba. A gazdasági adatok korábban tárgyalt beépülése lassabb, ezekre célszerű fókuszálni. Rövid távú kereskedő számára a fenti információk is hasznosak. Bár azt gondolom, hogy azok az olvasóim, akinek van kereskedési tapasztalata, a fentieket olvasva azon a véleményen lehetnek, hogy ezt mind tudjuk és tapasztaljuk a piacon. Ugyanakkor a fenti vizsgálat megerősíti azt, hogy nemcsak egyedi megfigyelésekről, hanem szisztematikus folyamatokról van szó.