A tőzsdei kereskedés és a költségek jelentősége

Cikkünkben megnézzük, hogyan változik a tőzsdei kereskedők portfóliója, kereskedési módszerei és a kereskedéssel elért eredmény, ha díjmentesen, ingyenesen tudnak kereskedni. A tárgyalt vizsgálatban 160 ezer befektető számláját elemezték 2015-2019 közötti időszakon. Témáink:

• Az átlagos tőzsdei kereskedő veszteséges
• Mi történik akkor, ha ingyen kereskedhetünk?
• Milyen eredményei lesznek a tőzsdei kereskedőknek?

Az átlagos tőzsdei kereskedő veszteséges

A 2000-es években számos vizsgálat készült a kisbefektetők tőzsdei eredményeivel kapcsolatban. Ezek a vizsgálatok jellemzően több tízezer befektető számlájának elemzésén alapulnak, és a témában szaktekintélynek számító Brad Barber és Terrance Odean adataiból kiderül, hogy:

• Az átlagos befektető alulteljesít (évi 1,5 százalékponttal).
• A befektető minél több ügyletet, annál jobban alulteljesít (akár évi 6 százalékponttal).
• A nők jobb befektetők, mint a férfiak, de csak azért, mert kevesebb ügyletet kötnek és a nők is alulteljesítenek.
• A fiatalabbak, a kisebb számlamérettel rendelkezők nagyobb mértékben teljesítenek alul.
• A befektetők szűk kisebbsége (legjobb 20 százalék) konzekvensen felülteljesít.

A témával kapcsolatos vizsgálatokról itt az oldalon is beszámoltunk, ugyanakkor a 2000-es évek óta sok minden megváltozott a tőkepiacokon, de többek között a legnagyobb változás, hogy sokkal olcsóbban lehet kereskedni, megjelentek a jutalékmentes brókercégek (valójában nem ingyenes a kereskedés náluk, lásd itt), és egyes brókercégek díjmentes kereskedési időszak akciókat is szerveznek.

Mi történik akkor, ha ingyen kereskedhetünk?

A Fee the People: Retail Investor Behavior.. cím alatt elérhető kutatás azokra az esetekre fókuszált 160 ezer befektető számláján 2015-2019 között, amikor a brókercégek díjmentes kereskedési akciókat hajtottak végre. Arra voltak kíváncsiak a szerzők, hogy a díjmentes kereskedési időszakok milyen hatást gyakorolnak a befektetők magatartására és eredményére.

A díjmentesség a következőkkel járt

• A számlán levő összeg nagyobb forgási sebességét tapasztalták, azaz aktívabb kereskedést, mely magasabb turnover rátákat eredményezett, például a nem tőkeáttétes termékek esetében 32 százalékkal nőtt meg a turnover ráta.
• Az ügyletkötések száma is megnőtt 36 százalékkal.
• A felvett pozíciók mérete viszont csökkent 7 százalékkal.
• A kereskedők portfóliói diverzifikáltabbak lettek, azaz kismértékben növekedett a portfólió elemszáma.
• A kereskedők portfóliója eltoldódott negatív irányba, értve ezalatt, hogy növelték a kis kapitalizációjú, spekulatív részvények számát, melyeket nagyrészt a lottó-részvények körébe sorolunk.
• Az ingyenes kereskedés meghirdetése jelentős új számlanyitással társult, azaz egy jó marketing stratégia arra, hogy az ügyfelek figyelmét a brókercégre tereljék.
• Az ingyenes kereskedés lehetősége a kevésbé tapasztalat, fiatal befektetők körében eredményezett nagyobb mennyiségű számlanyitást.

Milyen eredményei lesznek a tőzsdei kereskedőknek?

Látható a fentiekben, hogy az ingyenessé tett kereskedés alapvető változásokat idéz elő a befektetők magatartásában, aktivitásában, de megváltoztatja a piaci szereplők arányát, hiszen nagyrészt a fiatal befektetők körében tekinthető vonzó lehetőségnek ez az opció. Emellett azonban a befektetők teljesítményére is hatást gyakorol az ingyenes kereskedés. Ahogy már fentebb összefoglaltam, Barber és Odean vizsgálatából kiderül, hogy a befektetők nem képesek felülteljesíteni a tőzsdeindexet, és ha figyelembe vesszük a kereskedés költségeit, akkor válik igazán szignifikánssá az alulteljesítése az átlagos befektetőnek.

Az alábbi táblázatban az átlagos befektető portfólióját modellezték 5, 25, 50 napos (Holding Period) tartási időszakok alatt és abnormális hozamot próbáltak kimutatni. A táblázat egyes soraiban különböző tényezőket figyelembe vevő, azon felüli abnormális hozam kimutatása volt a cél (bővebb magyarázat itt).

Az eredmények azt mutatják, hogy sem az ingyenes kereskedés előtti időszakban (Pre-Fee), sem az ingyenes kereskedési időszakban (Post-Fee) nem mutatható ki statisztikailag szignifikáns (lásd t-stat értékeket a táblázat zárójeles soraiban, magyarázat itt) felülteljesítés (alulteljesítés sem) azokkal a kereskedőkkel szemben, akik nem ingyenes számlákon kereskedtek.

A modellszámításokkal megbecsülték az átlagos tőzsdei kereskedő eredményét annak függvényében, hogy milyen gyakran köt ügyletet, ugyanis korábbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy a gyakori ügyletkötés alacsonyabb teljesítménnyel jár együtt. A grafikonból kiderül, hogy a legkevesebb ügyletet kötők (1-es oszlop) körében a díjak nélküli eredmény (Gross Return) és a díjak levonása utáni eredmény (Net Return) között alig van különbség. Azonban ahogy növekszik az ügyletkötés gyakorisága, úgy csökken a díjak levonása utáni eredmény, míg végül eljutunk azokhoz a kereskedőkhöz, akik a legtöbb ügyletet kötik (5-ös kategória, daytrade). Az ő esetükben rendkívül magas eredményt láthatunk, de a díjak kifizetése után veszteségessé válnak.

A fentiek tehát azt jelentik, hogy a díjaknak nem csak a hosszú távú befektetés esetén van jelentősége, hanem a daytrade kereskedők körében is kiemelten fontos szempont a kereskedési költségek minimalizálása. Ezt megfelelő termék és piacválasztással (egyes termékeken, piacokon olcsóbban lehet kereskedni), illetve megfelelő brókercég-választással lehet elérni.