Ki, mibe fektet címmel jelent meg egy 49 országra kiterjedő vizsgálat, melynek részleteiből kiderül, hogy egyes országokban, régiókban mely befektetői körök birtokolják a részvényeket, szó lesz azokról a változásokról, melyek a piaci hatékonyságot, így a befektetési eszközök árát is befolyásolják, illetve az is kiderül a vizsgálatból, hogy a befektetők által elkövetett home bias mennyire gyakori jelenség.
A témában megjelenő új tanulmány 49 ország (23 fejlett, 26 fejlődő, köztük hazánk), 50.103 tőzsdei társaság tulajdonosi körének változását követte végig az elmúlt 20 évben. Alapvetően két kérdéskört vizsgáltak meg, melyből az egyik, hogy a befektetői kör változása milyen trendeket követ, és ezek milyen összefüggésben vannak, lehetnek a jövőbeni eszközárakra ható tényezőkkel. A másik kérdéskörben a legismertebb diverzifikációs hiba, a home country bias (lásd itt) jelenségét figyelték meg a fenti országok befektetői körében.
Az összesített adatok jól mutatják, hogy a fejlett országok (ábra bal oldala) részvénypiacain lényegesen nagyobb az intézményi befektetők részaránya (41,61%) a fejlődő országok tőkepiacaihoz (8,31%) képest. Szintén jelentős különbség figyelhető meg az állami tulajdonrész (Government) és a bennfentesek (Insider) tulajdoni arányai között. A fentiek jól megmagyarázzák azt, hogy a fejlett országok részvénypiacai miért vannak közelebb a hatékony piacok állapotához, hiszen az intézményi befektetők alacsonyabb aránya rontja a piaci hatékonyságot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a különböző többlethozam kinyerésére irányuló stratégiák eredményesebbek a kevésbé hatékony piacokon, melyek elsődlegesen a fejlődő országok körében találhatók (a témával kapcsolatos vizsgálatokról itt és itt beszéltünk).
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
Az alábbi két grafikonon az országokra lebontott adatok láthatók. A fejlett országok széles körében magasabb az intézményi befektetők aránya, de vannak kivételek például Németország, Franciaország.
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
Ugyanakkor a fejlődő országok esetében a hazai és a lengyel tőkepiac emelhető ki. Ezekben nagyobb az intézményi befektetők aránya. A magyar adatokból látszik, hogy az elmúlt 10 évben a kormány is megjelent a tulajdonosi körben, illetve az utóbbi öt évben a kisbefektetői kör is növekedett.
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
Az alábbi grafikonon már a fejlett országok intézményi befektetőinek megoszlása látható. Jól követhető tendencia a passzív befektetés térnyerése, sok esetben az aktív vagyonkezelés rovására. Jól látható az is az adatokon, hogy a hedge fundok, az Egyesült Államok és Írország kivételével gyakorlatilag jelentéktelenek.
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
A fejlődő országokban ezek a tendenciák nem annyira erősek. Ahogy a hazai adatokon is látható, a passzív és aktívan kezelt vagyon aránya nem változott lényegesen, mely vélhetően az alacsonyabb pénzügyi tudatossággal, az alapkezelők hatékony reklámjaival is összefüggésbe hozható.
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
A vizsgálat másik területe a home country bias volt. A home country bias kifejezés egy portfólió-kialakítási hibának a megnevezése, amely arra utal, hogy a befektetők hajlamosak olyan befektetési eszközökből kialakítani a portfóliójukat, melyek a közvetlen közelükben elérhetők, megtalálhatók. Ezekkel a befektetési eszközökkel kapcsolatban optimistábbak a befektetők, a felmerülő kockázatokat alábecsülik. Például kizárólag a lakóhelyünk ingatlanpiacán vásárolunk ingatlant vagy csak magyar tőzsdei társaságok részvényeiből alakítunk ki portfóliót, de könnyen elkövethetik a home country bias hibáját azok a befektetők, akik indexkövető stratégiák, passzív befektetés módszerei szerint fektetik be a pénzüket.
Az adatok vegyes képet mutatnak, azaz egyes országokban valóban csökken a home country bias mértéke mind a kisbefektetők (piros), mind az intézményi befektetők körében, de például az Egyesült Államokban nincs ezen a területen változás, mely összhangban lehet a „never bet against America” vélekedés népszerűségével (itt beszéltünk erről ).
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
A pénzpiacok globalizációja, a fintech hatásai jól láthatók a hazai adatokon is, azaz a befektetők széles köre egyszerűen eléri a külföldi piacokat, így diverzifikált portfóliót tud kialakítani. A home bias csökkenő tendenciát mutat, de még mindig jelentős a mértéke.
forrás: Chaieb, Errunza, Lu 2024
Összességében azt láthatjuk, hogy a fejlett országokban lényegesen nagyobb az intézményi befektetők jelenléte, mely részben magyarázatot adhat arra, hogy miért nagyobb ezeken a tőkepiacokon a piaci hatékonyság. Az is látható az adatokból, hogy a passzív befektetés térnyerése inkább a fejlett országok befektetői körében jellemző magatartás, a fejlődő országok piacán kevésbé figyelhető meg. A hazai tőkepiacon sem mutatható ki jelentős növekedés ezen a területen. Továbbá a befektetői home bias csökkent, de még mindig jelentős, és az intézményi befektetők körében is megfigyelhető.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.
