Trösztellenes törvények: Miért nem darabolják fel a technológiai óriásokat?

Egyre nehezebben magyarázható meg észszerű elvekkel, hogy miért nőhetnek egyes társaságok óriásira, miért nem indítanak a hatóságok sokkal több antitröszt vizsgálatot. A téma aktualitását az adja, hogy egye hete zárult le a Microsoft Activison Blizzard felvásárlási ügylete, ráadásul a Blizzard 68 milliárd dolláros vételára is mutatja, hogy itt nem egy kisebb társaság felvásárlásáról van szó, hanem a videójáték iparág egyik legnagyobb szereplőjéről. Cikkünkben a trösztellenes vizsgálatok hatásosságáról beszélünk, a témával kapcsolatos két vizsgálatból kiderül, hogy vannak-e előnyei az óriásira növekvő cégeknek és milyen hátrányokat tapasztalhatunk a valóságban. Témáink:

• Tröszt, antitröszt jelentése
• A fokozódó koncentráció tette lehetővé a gazdasági növekedést
• Sokkal több trösztellenes intézkedésre lenne szükség..

Tröszt, antitröszt jelentése

Kezdjük először a témával kapcsolatos alapfogalmak tárgyalását. A magyar nyelvbe a tröszt szó az angol trust szóból került át, mely eredetileg olyan társasági forma volt, melyet szándékosan a monopóliumellenes szabályok megkerülésére hoztak létre. Az antitröszt, vagy másképp fogalmazva trösztellenes szabályok arra irányulnak, hogy egyes iparágban ne alakuljanak ki monopol, oligopol jellegű piacok, hiszen a monopólium mikroökonómiai modelljéből sejthető, hogy az ilyen piacon magasabb árak alakulnak ki, számottevő holtteher veszteség mellett, azaz az iparág nem működik hatékonyan, a termékből, szolgáltatásból nem állítják elő a társadalmilag optimális mennyiséget.

A monopol piac ellentéte a tökéletes verseny, ahol sok kis szereplő versenyezve biztosítja az egyensúlyi árat (ez alacsonyabb) és ilyen helyzetben a holtteher veszteség is nulla. Értelemszerűen a gyakorlatban nem létezik a tökéletes verseny definíciószerű változata, de az empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy ha már csak kisebb mértékben elmozdulunk a monopol állapottól, a holtteher veszteség jelentős része eltűnik.

Látható tehát a fentiekből, hogy a törsztellenes törvényeknek az az elsődleges célja, hogy megelőzze a versenyjogi szabályokon keresztül a monopol piac kialakulását (vannak olyan esetek, ahol ez indokolt lehet). Látni kell azonban azt, hogy az iparágon belüli koncentráció nem eredendően rossz dolog. Beszéljünk erről először.

A fokozódó koncentráció tette lehetővé a gazdasági növekedést

A  100 Years of Rising Corporate Concentration cím alatti tanulmány 1918-2018 közötti időszakon vizsgálta meg különböző iparágak esetében hogyan változott a koncentráció, azaz hogyan növelték a piaci részarányukat a legnagyobb cégek. Az adatokból az körvonalazódik, hogy egyre kevesebb társaság egyre nagyobb arányban uralja a piacát. Az alábbi grafikonon a top 1 százalék (összes társaság 1 százaléka), azaz a legnagyobb eszközértékkel rendelkező társaságok piaci részaránya látható (kék színnel). Az adatokból kiderül, hogy az elmúlt 100 évben folyamatosan nőtt a koncentráció mértéke, és a mai állapotában az összes cég egy százaléka (legnagyobb eszközérték alapján) a teljes piaci részesedés kb. 95 százalékát birtokolja.

Még erősebb koncentrációt láthatunk, ha a legnagyobb 0,1 százalékra fókuszálunk. Ezen cégek piaci részesedése is megközelíti a 90 százalékot.

A következő ábrákon iparágakra lebontva láthatjuk a koncentráció mértékét.

A fenti adatokból tehát az derül ki, hogy a koncentráció fokozódása egy hosszú távú trend eredménye, és nem pusztán az elmúlt 10 év kedvező gazdasági környezete (olcsó pénz korszaka) felelős a kialakult helyzetért. Az 1970-es évek előtt a koncentráció elsődlegesen a gyártásban és a bányászat területén volt erős, majd az 1970-es éveket követően a szolgáltatások, kereskedelem területén fokozódott a koncentráció. Főleg a technológia-intenzív és magas fix költségekkel működő iparágak esetében tapasztalható fokozódó koncentráció. Emellett azt mutatják az adatok, hogy a koncentráció növekedése és a gazdasági kibocsátás között pozitív a kapcsolat, azaz azokban az iparágakban, ahol nőtt a koncentráció, az iparág teljesítménye is nőtt. A fokozódó koncentráció az elmúlt évtizedekben tehát jelentősen hozzájárult a gazdasági növekedéshez.

Jelenleg tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb társaságok egyre nagyobb piaci részesedést szereznek és egyre nagyobb arányban járulnak hozzá egy ország teljes gazdasági kibocsátásához (GDP). Ezek miatt szakértők és döntéshozók körében megjelent az a vélemény, hogy a jelenlegi környezet versenyellenes és a nagy cégeknek kedvez, illetve ezeket az óriási konglomerátumokat fel kellene darabolni. A legújabb hír a témában mindössze néhány hónapos (Google erőfölénye miatt el kellene adnia a hirdetési üzletágát), de 2020-ban is indult egy törsztellenes vizsgálat, ahogy 2014-ben is.

Ugyanakkor azt kell látni, hogy a piaci részarány az elmúlt 100 évben egyenletesen növekedett. Sokkal inkább azt látjuk, hogy a gazdasági növekedés egy fontos tényezője volt a koncentráció. Különösen az alacsony kamatok időszakában nőtt a koncentráció, mivel a nagy társaságok könnyebben hozzáférnek a pénzügyi forrásokhoz. Ezzel szemben magasabb kamatok időszakában a hitelfelvétel költségei megnőnek, így jellemzően ezekben az időszakokban a koncentráció mértéke csökken, de ez a hosszú távú trenden alapvetően nem változtat.

Sokkal több trösztellenes intézkedésre lenne szükség..

Sajnos a fenti eseten túl nagyrészt a fogyasztókat érő hátrányokról számolnak be vizsgáltok. A témával kapcsolatban augusztusban került fel egy tanulmány az NBER oldalára, melyben 1971-2018 közötti időszakon 3055 trösztellenes vizsgálat hatásait tekintették át. Az alábbi táblázat jó képet ad arról, hogy melyek a legjellemzőbb esetei a versenyhelyzet torzításának: az árösszehangolás (bid rigging), az árrögzítés, és a piaci részesedés szerzése.

forrás: Antitrust Enforcement Increases Economic Activity

A következő táblázat pedig a trösztellenes intézkedések utáni makrogazdasági hatásokat mutatják, azaz a foglalkoztatottság 4,11 százalékot, a bérek 5,92 százalékot, az értékesítés 2,45 százalékot növekednek az iparágban.

forrás: Antitrust Enforcement Increases Economic Activity

Látható a fentiekből, hogy a foglalkoztatottság bővülés és a bérnövekedés nem lineárisan változik, azaz feltételezhetően a jobban fizetett állások száma bővült. Az értékesítés 2,45 százalékos bővülése lényegesen kisebb, mint a bérek növekedése, azaz nagy valószínűséggel a vállalatok profit-marginja csökken, ez pedig arra utal, hogy a termékek ára csökken.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a monopol, oligopol jellegű piacok negatív hatása nemcsak a tankönyvekben léteznek, hanem több ezer trösztellenes vizsgálatból kiderül, hogy ezek a beavatkozások javítják a foglalkoztatottságot, növelik a béreket, és arra is következtethetünk, hogy a termékek, szolgáltatások mennyisége növekszik (csökken a holtteher veszteség), ezzel párhuzamosan az árak is csökkenek. Eszerint tehát az lenne a logikus, hogy a hatóságok sokkal több trösztellenes vizsgálatot kezdeményeznének.