Tulipánmánia, krach, azaz a tulipánláz története

A holland tulipánmániát gyakran nevezik az első modern kori lufinak, buboréknak. Egyes vélemények szerint pedig minden idők legnagyobb árbuboréka zajlott le a tulipánláz időszakában. Cikkünkben áttekintjük a tulipánmánia főbb állomásait, szó lesz arról, hogy milyen mértékű árfolyam-emelkedésre került sor, mi okozta a buborék kipukkadását. A témával összefüggésben megjelenő újabb vizsgálat részletesen bemutatta, hogy miért alakulhatott ki a tulipánmánia, és arra is rámutattak a szerzők, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben befektetők szűk körét érintette a tulipánmánia. Cikkünkben az újonnan megjelent tanulmány adatai is feldolgozzuk. Témáink:

• Tulipán mánia kialakulása az 1630-as években
• Tényleg egy ház árával volt egyenértékű egyetlen tulipánhagyma?
• Mi vezetett a tulipánkrachhoz?
• Mekkora hatása volt a tulipánkrachnak?

Tulipánmánia kialakulása az 1630-as években

Az első ismert lufi a történelemben a tulipánmániához kapcsolódik, mely az 1600-as évek első felében alakult ki. Érdekessége az esetnek, hogy a szárnyaló árakat egy könnyen, olcsón termeszthető növény, a tulipánhagyma piacán figyelhettük meg. A tulipánhagyma ráadásul nem tartozik a fontos mezőgazdasági termékek közé, emellett könnyen, végtelen számban előállítható. Belső, fundamentális értéke gyakorlatilag nincs. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy elsősorban a ritka tulipánokat érintette a kialakuló buborék, ugyanis egy tulipán-specifikus mozaikvírus eredményezte a tulipánok színének megváltozását. Ez volt tehát a fundamentális alapja a tulipánmániának, és lentebb megbeszéljük azt is, hogy egyes tulipánok ára évtizedeken át drága volt a tulipánkrach előtti időszakban is.

A tulipánhagyma drágulásához azonban nemcsak a ritka, különleges tulipánfajták megjelenése, hanem egyedi tényezők is szükségesek voltak. A korabeli feljegyzések alapján az látható, hogy az 1637-es év elején indult gyors drágulásnak számos ritka tulipánhagyma. Ez a drágulás összefügg azzal, hogy létrehozták az egységesített tulipánhagyma határidős piacot, azaz valós, fizikai átadás nélküli, tőkeáttétes kereskedés lehetősége teremtődött meg.  Az alábbi táblázatban látható, hogy az 1637-es év első felében jelentősen megdrágultak egyes tulipánhagymák, melyek közül az Admirael de Man kb. húszszorosára, a Gheele Croonen az ötvenszeresére drágult egy hónap leforgása alatt. A táblázat utolsó oszlopaiban látható, hogy egy évszázaddal később teljesen értéktelenné válnak ezek a tulipánhagymák, például a Ghelle Croonen 100 darabja került 0,025 holland guldenbe.

forrás: The Famous New Bubbles of the 21st Century

Egy ház árával volt egyenértékű egyetlen tulipánhagyma?

A legtöbb interneten található leírásban a Semper Augustus árfolyamát emelik ki, melyről azt olvashatod, hogy egy akkori ház árát tette ki egyetlen hagyma ára. Ez nagyon jól szemlélteti, hogy mekkora tulipánmánia volt az 1600-as években Hollandiában, azonban a teljes képhez hozzátartozik, hogy a Semper Augustus a tulipánmániát megelőző évtizedekben is drága volt, és jellemzően egy szűk társadalmi réteg, a középosztály tagjai kereskedtek a hagymákkal. Feljegyzések vannak arról, hogy már 1623-ban 1000 holland guldenbe került egyetlen Semper Augustus tulipánhagyma, majd ennek ára 6290 guldenig emelkedett a mánia időszakában (1634-1637).

forrás: The Famous New Bubbles of the 21st Century

Ugyanakkor látni kell azt is, hogy már az 1000 guldenes ár is jelentős vagyonnak számított az 1623-as években. A fenti táblázatból kiderül, hogy a különböző termékeknek milyen ára volt akkoriban. Például 8 kövér disznó mindössze 240 guldenbe került, 12 kövér birka ára 120 golden volt, egy ezüst kupa 60 gulden, egy öltözet 80 guldenbe került. Segíthet az összehasonlításban, hogy a 6290 holland guldenes ár annyit ért akkor (akkora vásárlóértéke volt), mint most 80 ezer dollár, azaz 25 millió forint.

forrás: The Famous New Bubbles of the 21st Century

Mi vezetett a tulipánkrachhoz?

Foglaljuk össze, és nézzük meg időrendben mi történt Hollandiában a tulipánmánia idején:

Az első tulipánhagymák, és magok 1554-ben érkeztek meg a Török Birodalom területéről Hollandiába, ahol az 1593-as évekre váltak igazán népszerűek.

A tulipánok státuszszimbólummá váltak, és ezzel egyidőben a holland kereskedők egyre gazdagabbak lettek, kialakult egy gazdag középosztály Hollandiában.

Az amszterdami kereskedők egyre vagyonosabbak lettek az indiai kereskedői utaknak köszönhetően, így a felhalmozott pénzt luxus javakra költötték.

Időközben egyes tulipánokat egy tulipán-specifikus mozaikvírus fertőzte meg, melynek következtében a színük megváltozott, kialakult több ritka tulipánfajta.

A ritka tulipánok luxuscikké és státuszszimbólummá váltak.

Ahogy egyre nőtt a vagyonosabb kereskedői réteg, egyre többen vásárolták a luxuscikknek számító tulipánhagymákat, így a növekvő kereslet emelkedő árakat eredményezett.

1634-ben újabb piaci szereplők lépnek a tulipánhagyma piacára (francia kereskedők).

1636 előtt a tulipánhagymáknak nem volt egységes piaca, a kereskedők egymás közt adták vették a hagymákat, de 1636-tól gyakorlatilag létrejött a tulipánhagymák határidős piaca. A határidős piac szabályai szerint az ügyletkötés és a fizetés elkülönül, azaz úgy köthettek ügyletet a piaci szereplők, hogy valódi tulipánhagyma átadás nem történt, csak később történt volna meg (szeptemberre termelték meg a tulipánhagymákat). Az ügyletkötés díja 2,5 százalék volt, három holland guldenben maximalizálva.

A határidős piac megnyitását követően felrobbantak az árak, egyre többek spekuláltak az áremelkedésre. A kereskedők egymás után adták, vették a hagymákat, tekintettel arra, hogy tényleges átadásra nem került sor (határidős ügylet).

1636 novemberében a tulipán volt a negyedik legnagyobb volumenben exportált árucikk Hollandiában a gin, hering és a sajt mellett.

1637 februárjában a holland parlament is beavatkozott a tulipán határidős kereskedésbe. A határidős szerződéseket (1636. november 30 után kötötteket) opciós ügyletekké alakították át, azaz a vevőknek lehetősége volt egy 3,5 százalékos díj mellett elállni a vételtől. A célja az volt a törvénynek, hogy csökkentsék a kereskedők kockázatát, a pénzügyi veszteségeiket. Az 1636. november 30. előtt kötött határidős ügyeletek esetében a vevők sokkal több hagymát tudtak vásárolni kevesebb pénzen, nagyobb volt a tőkeáttétel.

1637 februárjában kitört a bubópestis járvány a hollandiai Haarlem városában. Ezzel párhuzamosan indult meg a tulipánhagyma árak összeomlása, és 1637 májusára értékük nagy részét elveszítették, lásd alábbi képen:

forrás: The Famous New Bubbles of the 21st Century

Máig vita tárgya, hogy a tulipánmániának milyen mértékű negatív hatása volt. Az egyik véglet abból indul ki, hogy az egyik legnagyobb exportcikké vált a hagyma, így az összeomló ár érzékenyen érintette a holland gazdaságot is. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy a tulipánkrach hatása mérsékelt volt. Például Anne Goldgar könyvében részletesen olvashatsz a tulipán mánia folyamatáról, az eseményekről. A szerző állítása szerint összesen 37 embert talált, akik 300 guldenért vásároltak tulipán hagymát, és a 300 gulden hozzávetőlegesen egy akkori kézműves éves jövedelem volt. Jason Zweig, aki a Market Wizards könyv szerzője, úgy ír a honlapján a tulipán mániáról, hogy maximum néhány száz embert érintett a buborék.