Bejegyzésünk az ún. rebalancing-prémium, más néven diverzifikációs hozam kinyerésének lehetőségeit beszéljük meg. Ezt a többlethozamot különböző stratégiákkal lehet kinyerni a kriptovaluták, részvények és az árupiaci termékek piacán. Különösen ott lehet jó eredményt elérni ezekkel a módszerekkel, ahol a termékek hozamának hosszú távon nulla a hozama. Erre jó példa a kriptovaluták 99 százaléka és az árupiaci termékek esetében sincs jelentős, hosszú távon kinyerhető hozam. Témáink:
- Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam?
- Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére?
- Példa a rebalancing stratégiára
- Miért működhet a kripotovaluták, árupiaci termékek piacán a módszer?
- Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának?
- Rebalancing stratégia visszatesztelése kriptovalutákon
- Long-short stratégia a kriptovaluták piacán
Mi az a rebalancing-prémium, diverzifikációs hozam?
A rebalancing-prémium, más néven diverzifikáció hozam az a többlethozam, amit egy portfólió rendszeres átsúlyozásával megnyer a befektető. Az átsúlyozás tulajdonképpen azt jelenti, hogy időről időre visszaállítjuk a portfólió elemei között az eredeti súlyokat. Ha például a 10 legnagyobb kriptovalutából áll a portfóliónk, és egyenlően súlyozzuk az egyes elemeket, akkor minden egyes kriptovalutából 10 százalékot vásárolunk. Ez lesz a kiindulási portfólió, majd ezt követően a 10 kriptovaluta hozama eltérően alakul, így egy meghatározott időszak, például 1 év elteltével a portfóliónkban lényegesen megváltozik a kezdeti 10 százalékos arány, hiszen a nagyobb hozamú kriptovaluták felülsúlyozódnak, 10 százalékánál nagyobb lesz a portfólióban az arányuk, az alacsonyabb hozamú kriptovaluták alulsúlyozódnak, 10%-nál alacsonyabb lesz az arányuk a portfólióban. Az átsúlyozás, rebalancing pedig azt jelenti, hogy visszaállítjuk az eredeti 10%-os részarányokat azzal, hogy eladjuk a nagyobb részarányú kriptovalutákat, és az alacsonyabb részarányúakat pedig megvásároljuk. Ez a folyamat a rebalancing, és számos kutatás arra világít rá, hogy ezzel a módszerrel többlethozam érhető el. Ezt a többlethozamot nevezzük diverzifikációs hozamnak, más néven rebalancing-prémiumnak.
Van bizonyíték a rebalancing-prémium létezésére?
A rebalancing-prémiumot Eugene Fama Nobel-díjas közgazdász, a hatékony piacok elmélet atyja írta le elsőként David Booth amerikai befektetővel közösen készített Diversification Returns and Asset Contributions című tanulmányukban. Későbbi kutatások megerősítik, hogy az árupiaci termékek piacán is létezik a rebalancing-prémium, azaz a módszerrel többlethozam nyerhető ki a piacon (The Tactical and Strategic Value of Commodity Futures és Facts and Fantasies About Commodity Futures). A rebalancing-prémium a részvénypiacon is kinyerhető, és javítható az eredménye, csökkenthető a kockázata egy egyszerű vedd meg és tartsd technikának, és a passzív befektetési stratégiákban, indexkövető stratégiákban is emiatt alkalmazzák.
Az alábbi ábrán a Morgan Stanley 1977-2014 között végzett vizsgálatának eredménye látható. A visszatesztelésben egy részvényekből és kötvényekből álló portfólión mutatták ki a rebalancing előnyeit. Az ábrán látható, hogy a 40% részvény - 60% kötvény, az 50% részvény - 50% kötvény és a 60% részvény - 40% kötvényportfóliók esetében csökkenti az átsúlyozás leginkább a portfólió kockázatát.
Forrás: Morgan Stanely
A kockázat mellett azonban többlethozamot is elérhetünk az átsúlyozás alkalmazásával. A fenti vizsgálat másik eredménye látható a lenti ábrán. A vizsgálatban 100 dollár kerül befektetésre 1977. január 1-én. A befektetést egészen 2014. december 31-ig tartjuk. A grafikonon látható, hogy a 40% részvény 60% kötvény, az 50% részvény 50% kötvény és a 60% részvény és 40% kötvényportfóliók esetében érhetünk el jelentős többlethozamot. A klasszikus 60%-40% portfólió esetén átsúlyozás nélkül 1812 dollár, átsúlyozással 2040 dollárunk lesz a befektetési időszak végén.
Forrás: Morgan Stanely
Hasonló vizsgálatokat végzett Michael Edesess matematikus csapatával. Ezekben a hosszú távú vizsgálatokban arra jutottak az elemzők, hogy a rebalancing az esetek többségében felülteljesíti a vedd meg és tartsd technikát (nem minden időszakban), de jellemzően a felülteljesítés kisebb mértékű. Azokban az esetekben viszont, amikor a vedd meg és tartsd technika teljesít felül, akkor a felülteljesítés sokkal nagyobb (főleg folyamatosan emelkedő bikapiacok idején). A fentiekből következik, hogy a rebalancing-prémium nem minden piacon nyerhető ki, és különösen a meredeken emelkedő piacokon eredményez alulteljesítést. Ugyanakkor az olyan termékek estében, melyek hozama hosszú távon alacsony, jó lehetőséget biztosíthat.
Példa a rebalancing stratégiára
A fentiek alapján valószínűleg nehéz elképzelni, hogyan működik a rebalancing, így most vegyünk egy egyszerűbb példát, melyben mindössze két befektetési eszköz van. Tegyük fel, a befektető 1 millió forintot fektet részvényekbe és 1 millió forintot államkötvényekbe. A részvénypiacon 30%-os éves emelkedés lesz a példában, míg az államkötvényeken az elérhető éves hozam 5%. Ekkor a portfólió 1 év múlva a következők szerint alakul:
- részvényportfólió értéke 1,3 millió forint,
- kötvényportfólió értéke 1,05 millió forint,
- összesen: 2,35 millió forint.
A részvény és kötvény (50-50%) arányok az év végére így változtak meg:
- részvényarány = 1,3 / 2,35 = 55%
- kötvényarány = 1,05 / 2,35 = 45 %
Az eredeti arányok visszaállításához tehát el kell adnunk a részvényportfólió egy részét, és ezen az összegen kötvényeket kell vásárolnunk. Az eladásra kerülő mennyiség könnyen kiszámítható, mivel a 2.350.000 forintos vagyonméretet figyelembe véve kell az eredeti arányt kiszámítani. A példa szerint 50-50%-os arányra törekszünk, azaz úgy kell átalakítani a portfóliót, hogy 1.175.000 forint legyen részvényekben és a kötvényekben is befektetve. Tehát 125 ezer forint értékben (1.300.000 – 1.175.000) kell eladnunk a részvényekből, és ezen értékben kötvényeket kell vennünk (1.050.000 + 125.000 = 1.175.000 forint). A fenti folyamatot nevezzük tehát a portfólió átsúlyozásának, amely a diverzifikációhoz hasonlóan csökkentheti a kockázatot, optimalizálhatja a hosszú távú eredményeket.
A valóságban természetesen bonyolultabb lehet a rebalancing, tekintettel arra, hogy a portfólió sok különböző elemből állhat, és nemcsak kötvény, részvény eszközkategória létezik. Felmerülhet a kérdés, hogy milyen gyakran érdemes átsúlyozni a portfóliót. A vélemények a gyakorisággal kapcsolatban eltérőek, de jellemzően évi egy alkalommal javasolják a különböző források. Az évi egy alkalom lehet naptári dátumhoz köthető, de találkozhatunk olyan átsúlyozási módszerrel, ahol 5%-ot meghaladó eltérések esetén avatkozik csak be a befektető.
Miért van értelme a kriptovaluták piacán a rebalancing stratégiának?
Ha a fenti példa alapján átgondoljuk a rebalancing lényegét, akkor látható, hogy a rebalancing arra kényszerít, hogy a magas hozamú termékek piacán csökkentsük a kitettségünket. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy a befektetési eszközök piacán a szereplők irracionálisan döntenek, így túlárazott, alulárazott időszakok alakulnak ki. A rebalancing tehát egy módszer arra, hogy a túlárazott eszközökben csökkentsük a kitettségünket, míg az alulárazott termékek esetében növeljük. Látni kell azt is, hogy a magas múltbeli hozamból nem következik szükségszerűen az alacsony jövőbeni hozam. Ugyanis a momentum-hatás, a momentum stratégiák pont azon a 150 éves megfigyelésen alapulnak, hogy a magas 1-12 havi teljesítmény, magas 1-12 havi jövőbeni teljesítményt eredményez, azaz a múltbeli nyertesek, nyertesek, túlárazottak maradnak egy ideig. Ezzel szemben, hosszabb távon ez már nem érvényesül (lásd long-term reversal hatás). Eszerint 3-5 éves időtávon határozottan kimutatható, hogy az előző 3-5 év nyerteseiből vesztesek lesznek a következő 3-5 évben. A rebalancing tehát ez utóbbi hatásra fókuszál, így a hagyományos megközelítésben hosszabb időtávon alkalmazzák. Az alábbiakban látni fogod, hogy kriptodevizák piacán napi és havi rebalancingot is lehet alkalmazni. Ennek oka a kriptovaluták nagy volatilitása és az ún. short-term reversal hatás létezése, mely 1 hónapnál rövidebb időtávon érvényesül.
A rebalancing tehát különösen olyan termékeknél használható, melyek hozama hosszú távon nulla, de a termékek volatilitása magas. Ilyen helyzetekben a vedd meg és tarts technika rosszul teljesít. A kriptovaluták piacán, eltekintve a bitcoin és ethereum és néhány nagyobb kriptovalutától, azt láthatjuk, hogy hosszú távon nincs kiemelkedő hozama a kriptoeszközöknek.
Az alábbi képen egy példát láthatsz a rebalancing előnyére. Ebben a szimulációban 30 eszközt válogattak össze, melyek átlagos napi hozama 0% közelében mozog, de a napi volatilitásuk 7,5%. Az egyes eszközök halmozott hozamát látjuk a grafikonon. Jól követhető, hogy egyes időszakokban jelentős halmozott hozam mutatható ki (akár 300-400%), de az időszak végére egyik terméknek sincs érdemi hozama.
forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..
Ha ezt a 30 eszközt a teljes időszak alatt tatjuk, akkor az alábbi képen a piros görbe szerint változik a portfólión egyenlege. Az időszak végére ugyanakkora hozamunk van, mint a kezdeti időszakban. A kék görbe a rebalancingot alkalmazó portfólió, ahol minden nap végén újra alkotjuk a portfóliót az eredeti súlyozás szerint.
forrás: Harvesting Volatility in Crypto Markets..
A táblázat adataiból látható, hogy a rebalancing ebben a szimulációban növelte a hozamot, csökkentette a kockázatot, így az egységnyi kockázatra eső hozam (sharpe-ráta) is lényegesen javult.
Stratégia |
Teljes hozam |
Kockázat |
Sharpe |
Buy and hold |
-2,69% |
57,69% |
-0,047 |
Napi rebalancing |
21,84% |
21,03% |
1,038 |
Látni kell azt, hogy a kriptovaluták jövőbeni hozamával kapcsolatban nincs egységes álláspont, azaz számos kutatás a jövőben várható negatív teljesítményt jelez előre, de vannak olyan kutatások, melyek ellenkező véleményen vannak. A rebalancing alkalmazás tehát egyfajta arany középutat jelenthet, hiszen a vedd meg és tartsd (hodling) egyértelműen arra történő fogadás, hogy a kriptovaluták jövőbeni teljesítménye pozitív lesz.
Rebalancing stratégia visszatesztelése kriptovalutákon
Az alábbiakban beszámolok egy visszatesztelésről, mely 2019-2021 közötti időszakon hasonlította össze a hodl stratégiát (vedd meg és tartsd a kriptovalutákon) és a rebalancing-módszert 27 kriptovaluta piacán. A vizsgálatban szereplő kriptovaluták az alábbiak voltak:
- BAT (Basic Attention Token),
- BTC (Bitcoin),
- BTG (Bitcoin Gold),
- DAI (Dai),
- DATA (Data Coin),
- DGB (DigiByte),
- EOS (EIS.io),
- ETH (Ethereum),
- FUN (FUN Token),
- IOTA (Iota),
- LRC (Loopring token),
- LTC (Litecoin),
- MANA (Mana coin),
- NEO (Neo),
- OMG (OMG),
- REQ (Request),
- SAN (Santiment Network Token),
- SNT (Status),
- TRX (Tron),
- WAX (Wax),
- XLM (Stellar),
- XMR (Monero),
- XRP (Ripple),
- XVG (Verge),
- ZEC (Zcash),
- ZIL (Zilliqa),
- ZRX (0x),
Az alábbi grafikonon három stratégia hozama követhető nyomon. Piros színnel a hodling, azaz kapitalizáció szerint súlyozva tartjuk a 27 kriptovalutát az időszak alatt. A világoskék görbe azt az esetet mutatja, amikor minden nap végén rebalancingot alkalmazunk, a zöld görbe pedig a hónap végi rebalancing stratégia egyenlegváltozását mutatja.
forrás: Estimating Rebalancing Premium in Cryptocurrencies
A részletes adatokból látható, hogy a módszer nem tudta csökkenteni a kockázatot érdemben, ugyanakkor a hozamunk nagyobb lett mindkét rebalancing módszer esetén, így az egységnyi kockázatra eső hozam is javult (sharpe-ráta).
Stratégia |
Halmozott hozam |
Kockázat |
Sharpe |
Hodling |
102,72% |
80,06% |
1,283 |
Napi rebalancing |
172,91% |
76,85 |
2,25 |
Havi rebalancing |
152,59% |
78% |
1,956 |
Long-short stratégia a kriptovaluták piacán
A long-short stratégiáknak az az elsődleges célja, hogy csökkentsék a kockázatot. Ezek lényege, hogy a long-only (ilyenkor csak vételi ügyletet nyitunk) lábat kiegészítjük egy short lábbal. Részletesen itt beszéltünk a módszerről. A kriptovaluták piacán úgy készítünk long-short pozíciót, hogy a long láb a napi rebalancingot alkalmazó portfólió lesz, míg a short láb a piaci kapitalizációval súlyozott (Hodling portfólió) portfólió shortolását jelenti. Az alábbi grafikon mutatja ennek a módszernek az eredményét, ahol X azt fejezi ki, hogy a short láb mekkora részét teszi ki a long lábnak. Az X=100 esetben ugyanakkora összegben alakítjuk ki a rebalancing portfóliót, mint amekkora összeggel shortoljuk a piacot. X=50 esetén a short láb feleakkora.
forrás: Estimating Rebalancing Premium in Cryptocurrencies
Teljesen természetes, hogy az X=50 változat hozza a legjobb eredményt, hiszen az időszak alatt a kriptopiacon árfolyam-emelkedés volt. Ugyanakkor a long-short stratégiáknak nem a hozammaximalizálás a célja, hanem a kockázat csökkentése. Ez jól látszik az alábbi táblázatból is, ahol a short láb méretének növekedésével együtt csökken a kockázat.
Változat |
Halmozott hozam (%) |
Kockázat (%) |
Sharpe-ráta |
Max. visszaesés (%) |
X=100 |
30,15 |
18,68 |
1,614 |
-14,97 |
X=90 |
45,04 |
18,11 |
2,486 |
-11,96 |
X=60 |
92,81 |
32,55 |
2,851 |
-26,4 |
X=50 |
109,14 |
39,6 |
2,756 |
-33,7 |
A múltbeli adatokon természetesen könnyű megmondani, hogy az X=50 változat a jó választás, de a jövőt nem látjuk előre, semmi garancia nincs arra, hogy a kriptopiac a következő években is növekedni fog. Emiatt a kockázat oldaláról célszerű megközelíteni a helyzetet, és ahogy látható a fentiekből, az X=100, X=90 változatok kockázata, maximális visszaesése lényegesen alacsonyabb. Bár a sharpe-ráták is alacsonyabbak, de az X=90 és az X=50 között nincs lényeges különbség egységnyi kockázatra vetített hozamban, viszont az X=50 változat lényegesen kockázatosabb.
Kriptovaluta és kötvény portfóliók kombinálása
Természetesen a hagyományos befektetők számára is lehetőséget nyújthat a rebalancing. Itt most kifejezetten azokra a befektetőkre gondolok, akik nem szeretnének a kriptovaluták piacán jelentősebb kitettséget vállalni. Az alábbiakban hét stratégia eredményét vizsgáljuk meg. Mindegyik stratégia 95%-ban 3-7 éves lejáratú államkötvényt (iShares 3-7 year treasury bond ETF) és 5%-ban kriptovalutákat tartalmaz:
- portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, és nem alkalmazunk rebalancingot
- portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de naponta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
- portfólió: 95% kötvény + 5% a 27 kriptovaluta kapitalizációval súlyozva, de havonta visszaállítjuk a portfóliót kapitalizáció szerint
- portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
- portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta napi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk
- portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozáshoz nem nyúlunk az időszak alatt
- portfólió: 95% kötvény + 5% 27 kriptovaluta havi rebalancinggal és a 95-5%-os súlyozást minden nap visszaállítjuk
A táblázatból látható, hogy a rebalancing nem növelte a hozamot, viszont minden esetben csökkent a kockázat, és a rebalancing alkalmazása javította a sharpe-rátát, azaz egységnyi kockázatra vetítve nagyobb hozamot lehet elérni a rebalancinggal.
Név |
Halmozott hozam (%) |
Kockázat (%) |
Sharpe-ráta |
Max. visszaesés (%) |
1. portfólió |
13,13 |
12,64 |
1,039 |
-20,86 |
2. portfólió |
8,77 |
4,89 |
1,795 |
-4,35 |
3. portfólió |
8,98 |
5,11 |
1,758 |
-4,3 |
4. portfólió |
25,64 |
19,88 |
1,29 |
-31,09 |
5. portfólió |
10,26 |
4,74 |
2,167 |
-4,07 |
6. portfólió |
21,58 |
17,86 |
1,208 |
-28,9 |
7. portfólió |
10,4 |
5,08 |
2,046 |
-4,21 |
Azt gondolom a fentiekből jól látható, hogy a kriptovaluták piacán is jelentős rebalancing prémium, diverzifikációs hozam mutatható ki. A vizsgálatokhoz tegyük hozzá, hogy tájékoztató jellegűek, a kockázatok múltbeli adatokon történő felmérését szolgálják, és nem a jövőbeni hozam előrejelzését.
Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!
Tanfolyamaink:
- Befektetési alapismeretek, stratégiák, részletek itt.
- Tőzsdei kereskedés magyar és külföldi piacokon, részletek itt.
- Rövid távú, daytrade kereskedés devizákkal, részvényekkel, részletek itt.
- Bitcoin és kriptoeszközök képzés, részletek itt.