A bitcoin NEM lesz a jövő fizetési eszköze?

Az alábbiakban összefoglalom, hogy a bitcoin miért nem lesz a jövő fizetési eszköze. Megnézzük, hogy az eredeti elképzelést: gyors, olcsó utalás, központi szervezet befolyása nélküli működés stb., hogyan torzította el az emberi mohóság. Témáink:

• A bitcoin mögötti forradalmian új technológia
• Mi a probléma a bitcoinnal?
• A bitcoin tranzakciók mennyire biztonságosak?
• A bitcoin hálózata lassú
• Az olcsó utalások ára
• Nincs központi bank, nem inflálódik el?
• Mire figyelj a kriptovaluták, kriptoeszközök piacán?

A bitcoin mögötti forradalmian új technológia

Ha a bitcoinnal, a blokklánc-technológiával, okosszerződésekkel kapcsolatos témákban tájékozódni szeretnék, akkor nagyon gyorsan megtapasztalhatod azt, hogy a legtöbb cikk tele van angol szakszavakkal, nehezen érthető magyarázatokkal, és sokszor olyan kifejezésekkel találkozunk, melyre nehéz nem azt mondani, hogy szakmai bullshit az egész, például: „A Hashdex DeFi Index ETF-el az a cél, hogy a globális befektetők is részesedni tudjanak a kriptós ökoszisztémák következő evolúciós ugrásából”.

Pedig a témáról lehet közérthetően is beszélni, és tegyünk erre most kísérletet. A bitcoin eredeti koncepciója az volt, hogy hozzunk létre egy olyan elektronikus fizetési rendszert, melyben nincs szükség központi szervezetre, jegybankra, felügyeleti, hatósági szervekre. Helyette a rendszer működjön úgy, hogy a hálózat szereplői kölcsönösen ellenőrzik egymást. A torrentezéshez hasonlítható a helyzet, ahol az illegális tartalmak nem az üzemeltető gépén vannak, hanem a letölteni szándékozó felhasználók számítógépein, a világ minden pontján, így aki letölt, az egyúttal meg is osztja a tartalmat, az üzemeltető pedig csak az infrastruktúrát biztosítja, és nem csinál illegális tevékenységet, elvégzik helyette a gyanútlan felhasználók.

Önmagában tehát egy peer-to-peer hálóztatnak az a lényege, hogy nem egy központi szerverrel kommunikálnak a felhasználó számítógépek, hanem egymással. Ezzel azonban eljutottunk a következő problémához, azaz egy számítógépes adat, jel nagyon könnyen lemásolható, így nagyon egyszerűen manipulálható lenne a fizetési rendszer, hiszen nem kellene mást tennem, csak letöltenem a teljes adatbázist, az egyenlegemhez néhány nullát hozzáírni, majd visszatölteni a hálózatba az adatbázist, és máris én vagyok a leggazdagabb. Azonban ez a fizetési rendszer úgy működik, hogy minden egyes számla nyilvános és minden tranzakciót tartalmaz a kezdetektől fogva, és minden tranzakció láncszerűen kapcsolódik. A láncszerű kapcsolat azt jelenti, hogy az előző tranzakció fontosabb adatai benne vannak a következő tranzakcióban, így ha ebben a láncban megváltoztatom az adatokat, akkor az utolsó adatsor is meg fog változni, és azonnal kiderül, hogy manipuláltam az adatbázist. Ez lenne a blokklánc technológiai lényege, azaz az adatok az adatbázisban láncszerűen kapcsolódnak, így elegendő az utolsó blokk ellenőrzése, nem kell a teljes adatbázist ellenőrzi. A rendszer pedig úgy van kitalálva, hogy ha az utolsó blokk nem egyezik, akkor a hálózatot üzemeltető számítógépek visszautasítják a tranzakciót. A jóváhagyott tranzakciókat tehát nem lehet megváltoztatni, törölni, a rendszer megmásíthatatlan. Mi a probléma ezzel a forradalmian új technológiával?

Mi a probléma a bitcoinnal?

A bitcoin jellemzői, hogy biztonságosan, gyorsan, egyszerűen tudjunk fizetési tranzakciókat indítani, központi felügyeleti szerv nélkül. Az előre meghatározott, nem növelhető pénzmennyiség miatt nem inflálódik el. Vegyük sorba ezeket a szempontokat.

A bitcoin tranzakciók mennyire biztonságosak?

Látható volt a fentiekben, hogy a bitcoin tranzakciók biztonságát a hálózati szereplők garantálják, azaz egy meghamisított adatsort visszautasítanak. A kérdés az, hogy mi történik akkor, ha a meghamisított adatsorra a rendszerben levő számítógépek 51%-a azt mondja, hogy az az igazi adatsor? Ezt az esetet nevezzük 51%-os támadásnak, azaz aki uralja a számítógépek, a számítási kapacitás többségét, az befolyásolhatja a szuper biztonságos blokkláncot. Az alkotók eredeti elképzelése az lehetett, hogy a világ számos pontján számítógépek ezrei egymástól függetlenül fogják működtetni a hálózatot. Azonban a bitcoin árának emelkedésével egyre nagyobb üzletté vált a hálózat üzemeltetése (bányászati tevékenységnek nevezve), így a verseny növekedése kiszorítja a kisebb szereplőket, és a nagy tőkeberuházással megvásárolt célgépeket üzemeltető cégek részaránya növekszik. Az alábbi képen látható, hogy néhány nagyobb szereplő uralja jelenleg a számítási kapacitás több mint felét.

Ezek a társaságok együttesen gyakorlatilag bármit megtehetnek, de a céljaikat a nagyobb profitszerzés vezérli, azaz a hatalmukat arra használják fel, hogy a bitcoin árát magasabbra pumpálják.

forrás: https://www.blockchain.com/charts/pools

A bitcoin hálózata lassú

Nézzük a következő szempontot a gyorsaságot. A bitcoinnal nem lehet gyors utalásokat lebonyolítani, ez a fizetési rendszer nem alkalmas arra, hogy nagy mennyiségű forgalmat bonyolítsanak le. Ennek oka, hogy az eredeti kódban mindössze 1 MB-os blokkban kellett az adatoknak beleférnie, és ha ez megtelik, akkor a tranzakciók várakozó listára kerülnek (ez a mempool) és csak a következő blokk elkészítésekor kerülnek hitelesítésre.

Ez a probléma különösen az első nagy divathullám (2017) idején vált kezelhetetlenné, ahogy az alábbi képen is látható, a hitelesítésre váró tranzakciók száma az egekben volt.

forrás: https://www.blockchain.com/charts/mempool-count

Természetesen a bitcoin hálózata fejleszthető és az elmúlt években jelentős fejlesztéseken esett át, azaz már közel sem úgy működik, mint az eredeti változat. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet fejleszteni egy olyan rendszert, amit számítógépek ezrei működtetnek? Erre a célra használják az ún. BIP listát, melyen a fejlesztési javaslatok előterjeszthetők. Például a bitcoin sebességproblémáját megoldó SegWit eljárás a BIP 141 alatt találjuk meg. Ennek következő lépcsőfoka a SegWit2x. Mindkettő arra irányult, hogy a 1 MB-os blokk problémáját kezelje. Ezek a változtatások azonban a blokkláncon is változásokat okozhatnak, és emiatt a hálózati szereplők többségi döntése határozza meg azt, hogyan fejlesztik a bitcoint. Sajnos azonban a fejlesztések legtöbbször az érdekkonfliktusok miatt akadnak el, azaz a felhasználó egy gyors, olcsó rendszert szeretne, az üzemeltető bányásztársaságok pedig a legnagyobb profitot kivenni a rendszerből. Van tehát arra lehetőség, hogy a bitcoin egy gyors fizetési hálózat legyen, ahogy más altcoinok esetében (például a Litecoin) sem tapasztalunk problémát.

Az olcsó utalások ára

Ha valaki megpróbált már nemzetközi utalásokat kezdeményezni a hazai bankokból, tisztában van vele, hogy ezer forintokban mérhető a külföldi utalások díjtétele. Ennél természetesen lényegesen olcsóbban lehet utalni a bitcoin fizetési hálózatában, azonban az olcsóságnak a jelenlegi formában a jelentős környezeti terhelés az ára.

Ma a bitcoin fizetési hálózatán kb. 250 ezer tranzakciót bonyolítanak le (80%-a a kriptotőzsdékhez köthető, azaz spekulációs célú) naponta. A VISA egyetlen nap alatt kb. 150 millió tranzakciót bonyolít le. A bitcoin hálózatának üzemeltetése, és ez a napi 250 ezer tranzakció lebonyolítása akkora energiaigénnyel jár, ami összemérhető egy kisebb ország energiaigényével (például Norvégia). Egyetlen bitcoin tranzakció áramigényén 75 napig el lehetne látni egy amerikai háztartást. Egyetlen bitcoin értékű tranzakció kb. 300-400 gramm elektronikai hulladék keletkezésével jár, olyan mintha 2 db telefont a kukába dobnák. Mindennek az oka a proof of work algoritmus, amely biztosítja a bitcoin hálózat biztonságát. Ugyanakkor léteznek lényegesen kisebb energiafelhasználással járó algoritmusok, több kriptoeszköz is az ún. proof of stake eljárással működik. Miért nem tértek át erre? Mert a hálózatot a bányásztársaságok működtetik, és nekik nem éri meg leváltani a proof of work algoritmust.

A jövő fizetési eszközének tehát sok millió tranzakciót kellene lebonyolítania naponta, és a bitcoin ennek töredékét tudja jelenleg elvégezni, a globális áramfelhasználás 1 százaléka, és óriási mennyiségű elektronikai hulladék keletkezése mellett.

Ha a fentiekkel kapcsolatban tájékozódunk a különböző kriptoszakértők honlapján, akkor azonnal előkerül a megújuló energia felhasználása, hiszen a hálózat 50%-a már megújuló energiát használ. A megújuló energia azért véges kapacitás, mert elő kell állítani, le kell gyártani az erőműveket (nap, szél, árapály), és pont az látható, hogy a bitcoin bányászok elvonják a kapacitásokat, és a hagyományos ipari szereplők nem jutnak megújuló energiához.  Mindez egy olyan világban történik, ahol 2030-ra a maihoz képest 50%-kal több energiára, 40%-kal több vízre, 35%-kal több élelmiszerre lesz szükség, mert már 8,3 milliárd ember fog a földön élni.

Következő ellenérv,  hogy a teljes bankrendszer lényegesen több energiát emészt fel, így ezzel összevetve nem is nagy a bitcoin áramfogyasztása. Erre az ellenérvre már nem is térek ki, megbeszéltük itt.

Nincs központi bank, nem inflálódik el?

Szintén erős érv a bitcoinnal kapcsolatban, hogy nem tudják a jegybankok manipulálni a kibocsátott bitcoin mennyiségét, hiszen a kódjába bele van vésve, hogy 21 milliónál nem lehet többet kibányászni (19 milliónál járunk), azaz nem inflálódik el. Ezzel kapcsoltan érdemes figyelembe venni azt, amit fentebb leírtam, azaz aki uralja a számítási kapacitást, az diktálja a szabályok a bitcoin piacán. De az ilyen lépésekre nincs is szüksége a piaci szereplőknek, létrehoztak az érdekeltek egy a bitcoinon kívüli központi bankot, amit tethernek hívunk. A rendszer működését nem fejtem itt ki, a részleteket itt találod:

• Manipulálják a bitcoin árfolyamát a tetherrel?
• A bitcoin egy piramisjáték, csalás és átverés?

Mire figyelj a kriptovaluták, kriptoeszközök piacán?

A fenti írás célja az volt, hogy a hétköznapi befektetők számára érthetően beszéljünk a kriptopiacban rejlő lehetőségekről. Azoknak szól az írás, akik nem akarnak órákat, napokat tölteni a kriptopiaci hírek, fejlemények olvasásával. Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy az eredeti alkotói szándék nagyon jó volt a bitcoin esetében, de az emberi mohóság megakadályozta azt, hogy egy valóban jól működő fizetési eszköz legyen a bitcoin. A jövő fizetési eszközéből így egy spekulatív eszköz lett, hiszen a fizetési hálózat forgalmának 80%-át a kriptotőzsdék bonyolítják le. Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az átlagos befektetőnek érdemes befektetnie a bitcoinban. Beszéltünk arról, hogy a hozam-kockázat arányok nem jók, lásd alábbi előadáson.

 

Szó volt arról is, hogy a vedd meg és tartsd módszer még a részvénypiacon sem kockázatmentes, és a részvénypiacon is csak diverzifikált portfólióban lehetett eredményeket vele elérni. Aki arra számít, hogy vásárol néhány tized bitcoint, és elteszi évtizedekre, valószínűleg csalódni fog. Ezen a piacon is portfólióban érdemes gondolkodni. Ma már 16.000 különböző kriptoeszköz, token és NFT-k százai várják a friss tőkét a piacon. Ezeknek azonban a jelentős része eredetileg is csak azért jött létre, hogy a befektetők zsebéből kihúzzák a pénzt, és 99 százalékuk néhány év múlva teljesen értéktelen lesz, azaz a magas hozamok igen alacsony nyerési esélyekkel járnak. Ez a lottó-effektus, azaz az emberek hajlamosak vállalni az alacsony nyerési esélyeket a magas hozam reményében. Bár a lottónál jobbak a nyerési esélyeid, de még így is azt lehet mondani, valószínűleg elveszíted a pénzed a kriptoeszközökön. A cikk itt folytatódik: A bitcoin egy piramisjáték, csalás és átverés?