Legújabb cikkeink, új előadások 2023/18

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• A pénznyomtatás emelkedést hoz a tőzsdén? [Előadás]
• Visszatér az alacsony infláció/kamat néhány éven belül? [Előadás]
• Miért NEM mindig jó a részvénybefektetés az infláció ellen? [Előadás]

1) Tőzsdei társaságok időről időre elbocsátásokat, leépítéseket jelentenek be. Ezeket a híreket általában a teljes gazdaságra nézve negatívan mutatják be a gazdasági médiában, ennek ellenére az az általános nézet a befektetők körében, hogy az elbocsátások bejelentése után emelkedik a részvények árfolyama. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban számos nagyobb társaság elbocsátásokat jelentett be, így a témával összefüggésben most átnézzük az átfogóbb, több száz elbocsátás esetét megvizsgáló tanulmányokat. Témáink:

• Az elbocsátások és a denominator blindness
• Hogyan reagál a részvény piaca az elbocsátásokra?
• Hosszú távon pozitív az elbocsátás hatása

Részletek: Elbocsátás, leépítés után mi lesz a részvény árával?

2) A tőzsdei társaságok vezetőségében bekövetkező változások rendszerint heves piaci reakciókat váltanak ki. A témával kapcsolatos kutatások részletesen foglalkoznak a magas turnover rátájú társaságokkal (ahol gyakori a vezetőcsere) és egy újabb vizsgálat az olyan váratlan eseményeket is áttekintette, mint a vezető elhalálozása. Megnézzük, milyen részvénypiaci reakciók következnek ezen események után, illetve szó lesz arról, hogy a társaságok irányítása, teljesítménye hogyan változik meg az esemény után. Témáink:

• A társaság vezetője, a CEO fontossága
• Mi történik a részvénypiacon, ha a társaság vezetője meghal?
• Mi történik a társaság gazdasági, pénzügyi teljesítményével?

Részletek: Tőzsdei társaságok vezetőinek elhalálozása és a részvénypiaci reakciók

3) Gyakori, hogy befektetők megpróbálják felmérni a kiválasztott társaság pénzügyi helyzetét és a rendelkezésre álló adatokból megpróbálják megbecsülni a csőd kockázatát. Bár a csődkockázat mérésére különböző összetett módszerek is a rendelkezésünkre állnak, egy új vizsgálat arra mutatott rá, hogy az olyan egyszerű megoldások, mint a dolgozói vélemények (Glassdoor adatbázisán keresztül) változásának követése is hasonló hatékonyságú, mint az összetettebb mutatók. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe. Témáink:

• A csőd folyamata
• A csődkockázat felmérése
• A dolgozók előre jelzik a társaság csődjét?

Részletek: Új módszer a társasági csőd előrejelzésére

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) A magas jegybanki alapkamatok a reálgazdasági folyamatokra, a befektetési eszközök árazására is jelentős hatást gyakorolnak, így közgazdászok, elemzők széles köre próbálja megjósolni, hogyan alakulhat a jegybankok monetáris politikája, meddig maradhatnak a magasabb kamatok. A témával kapcsolatos új vizsgálat alapján arra számíthatunk, hogy az eddigiekhez képest szigorúbb monetáris politikára lesz szükség. Cikkünkben ennek részleteit beszéljük meg. Témáink:

• Mi a probléma a magas kamatokkal?
• Az r-star határozza meg a jegybankárok döntéseit
• Miért lett vége az olcsó pénz időszakának?
• Mi a következménye a magasabb R*-nak?

Részletek: Magasabb R* magasabb kamatokat eredményezhet 2024-ben

5) Az asset-growth és az investment-premium arról árulkodik, hogy az eszközoldalon mért nagy növekedés (beruházások, befektetések, akvizíciók útján) nem eredményez kiemelkedő részvénypiaci hozamot, sőt a mérlegnövekedés üteme és a részvénypiaci hozamok között negatív a kapcsolat, azaz a nagy növekedés alacsonyabb jövőbeni hozamot eredményez. Felmerülhet kérdésként, hogy mi a helyzet az innovációval, a kutatás-fejlesztésre költött összegekkel. Vajon magasabb részvénypiaci hozammal rendelkeznek azok a társaságok, melyek a legnagyobb összegben (méretük arányában) költenek kutatásra-fejlesztésre? A kérdés megválaszolásához az R&D anomaly, azaz a K+F anomáliát kell megismernünk. Témáink:

• A beruházás, befektetés és a részvények hozama
• Mit jelent az R&D vagy K+F?
• Mit jelent az R&D anomaly (K+F anomália)?
• R&D anomália nemzetközi bizonyítékai

Részletek: A kutatás-fejlesztés magasabb részvényhozamot eredményez?

6) A 2010-es években egy érdekes összefüggésre derült fény a részvényekkel kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a legnagyobb eszköznövekedéssel rendelkező társaságok konzekvensen alulteljesítik azokat a társaságokat, melyek eszközei kisebb mértékben növekednek az előző évben. A logikának ellentmondó hatás ma már a tőkepiaci árfolyammodellek (például CAPM) részét képezik, ugyanakkor a témával kapcsolatos vizsgálatok árnyalják a fenti képet és a befektetések jövőbeni hozamára gyakorolt hatásaiban különbséget tehetünk, azaz vannak esetek, amikor a beruházás, befektetés magasabb jövőbeni hozamot eredményez. Ennek részleteit beszéljük meg egy újonnan megjelenő vizsgálat alapján. Témáink:

• Az asset-growth hatás
• Az investment premium jelentése
• A befektetés-prémium ebben az esetben pozitív

Részletek: Investment-premium: Mégis magasabb jövőbeni hozamot jelez?

7) A legtöbb befektető megérti azt a problémát, hogy hosszú távon a vagyon vásárlóértékének megőrzése kulcsfontosságú. Ehhez tegyük hozzá, hogy hosszú távon a részvényekkel elérhető hozam kiemelkedő, így gyakori, hogy befektetők a historikus részvénypiaci hozamokat vetítik a jövőbe. Ez a módszer optimális eredményt adhat, ha van 50-100 éves befektetési időtávunk, de a legtöbb befektetőnek ilyen hosszú időszak nem áll a rendelkezésére. Sajnos azonban ennél rövidebb időtávon a részvénypiaci hozamokban jelentős a szórás, és a historikus adatok kivetítése nem ad megbízható eredményt. Vannak ugyanis olyan tényezők, melyek befolyásolják a részvénypiaci hozamokat rövidebb időtávon (ebben az értelemben az 5-30 év is rövid időtávnak tekinthető). Az alábbiakban ezeket a tényezőket tekintjük át.

Részletek: 8 tényező, mely meghatározza a részvénypiaci hozamokat

8) A részvények jövőbeni hozamának alakulása nagyon sok befektetőt foglalkoztat. A témával kapcsolatban gyakran kapok kérdéseket, így most példákon keresztül szemléltetem, annak a két tényezőnek a változását, melyek jelentős mértékben magyarázatot adnak a jövőbeni hozamra. Témáink:

• Mitől függ a jövőbeni hozam?
• A nyereség és a jövőbeni hozam kapcsolata
• A nyereség vizsgálata önmagában nem elegendő
• Mire kell figyelni befektetőként?
• A nyereségnövekedés problémája
• Mi a probléma a növekedési részvényekkel?

Részletek: Mitől függ, hogy mennyit nyersz a részvénybefektetésen?