Legújabb cikkeink, új előadások 2024/7

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen új tartalmak kerültek fel az oldalunkra az előző héten.

0) Előadások:

• A populista vezetők és gazdasági növekedés, eladósodottság, infláció [Előadás]
• A növekvő forgalom alacsony hozamot jelez a részvények piacán [Előadás]
• A kötvény-részvény portfóliók jövőbeni kockázatai

1) A ChatGPT új verziójának bemutatkozásával óriásit nőtt a befektetők körében a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés. Az alábbiakban a témával kapcsolatos 27 vizsgálat tanulságait összegezzük. Témáink:

• Milyen problémái vannak az aktív kereskedésnek?
• Milyen hozamokat ér el jelenleg a mesterséges intelligencia?
• Mi a magyarázat a mesterséges intelligencia gyenge teljesítményére?
• Mit kezd a mesterséges intelligencia a technikai elemzés jelzéseivel?
• Mesterséges intelligencia segíthet a gyorsjelentések értelmezésében
• Mire számíthatsz, ha a ChatGPT ad pénzügyi tanácsot?
• A ChatGPT jobban értelmezi a Fed sajtótájékoztatókat..
• ChatGPT és a részvényárak jóslása

Részletek: Miért nem tud a mesterséges intelligencia (AI) felülteljesíteni a tőzsdén?

2) Az olyan nagy nyelvi modelleket, mint a ChatGPT nemcsak szövegek, tartalmak értelmezésére, létrehozására használják felhasználók, hanem előrejelzéseket is készítenek vele. Egy új vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy ezek az előrejelzések a tesztelések során (mintán belül) pontosabbak, mert a jövőbeni információk „beszivárognak” a modellbe. Cikkünkben a vizsgálat részleteit beszéljük meg. Témáink:

• A nagy nyelvi modellek és az előrejelzés
• Az előretekintési torzítás és az előrejelzés

Részletek: A nyelvi modellek előretekintési torzításai, előrejelzési hibái

3) Cikkünkben beszámolok egy átfogó vizsgálatról, mely ismert, népszerű tőzsdeguruk, szakértők, elemzők ajánlásait, jóslásait követte nyomon 15 éven keresztül, összesen 6627 esetet feldolgozva. Ezekből az adatokból kiszámolták az elemzők találati arányát, azaz a kutatásból kiderül, hogy milyen eredményekre számíthatunk, ha a profi elemzők ajánlásait követjük. Témáik:

• A tőzsdei előrejelzések megbízhatósága 48%
• Az elemzők kétharmadának előrejelzési megbízhatósága 50% alatti
• Csak az elemzők 6 százalékának 70-78% közötti a találati aránya
• Mit mond Warren Buffett a tőzsdei előrejelzésekről?
• Miért népszerűek mégis a tőzsdei előrejelzések?
• Miért nem érdekel senkit, ha egy elemző téved?
• Nem csak az elemzők a hibásak
• Meddig viselkedsz gyerekként a tőzsdéken?

Részletek: Szakértők találati aránya 48%, 6627 eset, 1998-2012 között

3) Könyvajánló: 360 oldalon, 40 témában beszéljük meg a tőzsde, a pénzügyek és befektetés területének legfontosabb tévhiteit, tényeit. A Hogyan NE tévedj a pénzügyekben című könyvnek elsődlegesen az a célja, hogy bemutassa az olvasó számára, miért tévedünk a pénzügyekben, a befektetések világában. Megismerjük azokat a kognitív torzításokat, előítéleteket, tévhiteket, tesztelési hibákat, manipulációkat, melyek nagyban felelősek a hibás befektetési döntésekért, és vélhetően az okokat felderítve, az olvasó hasznára lehetnek a leírtak abban, hogy a pénzügyi tudása fejlődjön, a jövőbeni befektetési döntései javuljanak. Nézd meg a tematikát itt!

4) Joel Greenblatt 2005-ben megjelent, The Little Book That Still Beats the Market című könyve nagyon gyorsan bestseller lett, és rövid időn belül 300.000 példányt adtak el belőle. Greenblatt könyvében nem kevesebbet ígért, mint a varázsformulát (magic formula), amellyel sok pénzt lehet „csinálni”. A könyvben szereplő adatok szerint a módszerrel 30,8%-os évesített hozamot lehetett elérni 1988-2004 közötti időszakon, mely lényegesen felülteljesíti az amerikai részvénypiac évesített hozamát. Témáink:

• Hogyan működik Greenblatt varázsformulája?
• Melyek a szabályai Greenblatt varázsformulának?
• Greenblatt stratégia visszatesztelése 1991-2016 között
• Hogyan javítható Greenblatt varázsformulája?
• A varázsformula javított eredményei

Részletek: A varázsformula nem működik a tőzsdén? Greenblatt varázsformula teszt

5) A részvények, kötvények hosszú távú hozamaival kapcsolatban számos vizsgálat született az elmúlt évtizedekben. Ezzel szemben az ingatlan, termőföld, a különböző műkincs befektetésekkel (festmények, borok, hegedűk), drágakövekkel (gyémánt), nemesfémekkel (arany, ezüst) elérhető több évtizedes hozamok kevésbé ismertek. Cikkünkben ezt a hiányosságot pótoljuk, és megnézzük milyen hozamokat lehetett elérni 1900-2014 közötti időszakon ingatlanokkal, termőfölddel, műkincsekkel, ritka bélyegekkel, borokkal, régiségekkel, gyémánttal stb.. Témáink:

• Tartós javak, ingatlanok, nem pénzügyi termékek sajátosságai
• Ingatlanok, termőföldek  árának változása 1900-2014 között
• Régiségek, festmények, bélyegek, borok árváltozása 1900-2014 között
• Arany, ezüst, gyémánt hozama 1900-2014 között
• Mennyire válságállók ezek a befektetések? Érdemes a portfólióba helyet adni nekik?
• Mennyire védenek az infláció ellen?

Részletek: Ingatlan, termőföld, műkincs befektetések hozama 1900-tól napjainkig

6) A tőzsdei kereskedők, részvénypiaci befektetők gyakran futnak bele abba a problémába, hogy a múltbeli adatokon visszatesztelt, megfigyelt összefüggések a jövőben rosszabb eredményt hoznak. Ennek a problémának számos oka van, kezdve azzal, hogy a múltbeli adatokat önkényesen manipuláljuk, például kizárunk bizonyos időszakot/terméket a vizsgálatból, de előfordulhat az is, hogy a stratégia paramétereit úgy változtatjuk, hogy csak a vizsgált szűkebb időszakon ad jó eredményt, máskor, más adatokon már nem. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy léteznek olyan összefüggések,  melyek már 150 évvel ezelőtt is eredményesek voltak a részvénypiacon. Ezekről fogunk beszélni cikkünkben. Témáink:

• Miért nem működnek a múltbeli adatokon kifejlesztett stratégiák?
• Léteznek olyan összefüggések, melyek évszázadokon keresztül megfigyelhetők?
• Momentum tőzsdestratégiák
• Short-term reversal stratégiák
• Osztalékhozam stratégiák
• Size-hatás stratégiák
• BÉTA-stratégiák
• Miért különlegesek ezek a stratégiák?
• Tényleg működőképesek ezek a stratégiák?
• Tőzsdestratégiák visszatesztelése 1866-2019 között
• Mit mutatnak az eredmények?

Részletek: Ezek a befektetési módszerek már 150 éve működnek?

7) Tőzsdei hírekben, újságokban, gazdasági portálokon jellemzően találunk egy listát, melyben a napi nyertes, vesztes részvényeknek kerülnek felsorolásra. Nagyon sok befektető ezekből a listákból merít ötletet, és keres befektetési célpontot, azonban ahogy az alábbiakban megbeszéljük, ennek a népszerűségnek ára van, és nagy átlagban nem az történik ezekkel a részvényekkel, amire egyébként első nekifutásra számítunk. Témáink:

• A népszerűségnek ára van
• A napi nyertes, vesztes részvények közzététele
• Mi történik, ha egy részvény bekerül a tőzsdehírek közé?
• Nyertesek/vesztesek közzétételén alapuló stratégia

Részletek: A tőzsdehírekben szereplő részvények alulteljesítenek?

8) Befektetők, tőzsdei kereskedők általában az alulértékelt, olcsó részvényeket preferálják, keresik. Ebben lehet segítségére a befektetőnek az ún. earnings momentum jelenség a tőzsdéken. Megnézzük, hogy milyen tőkepiaci anomália kapcsolódik ehhez a jelenséghez, és szó lesz arról is, hogy milyen eredményei voltak az elmúlt évtizedekben az earnings momentum stratégiáknak a tőzsdén. Témáink:

• Hogyan keressük meg az olcsó részvényeket?
• Mit jelent az earnings momentum?
• Miért lesz olcsó a részvény, ha növekszik a nyereség?
• A nyereség mellett a bevétel alapján is kereshetők olcsó részvények
• Ármomentum, nyereség-momentum, bevétel-momentum eredmények
• A nyereség-momentum sem működik medvepiacokon?

Részletek: Earnings momentum: Alulértékelt, olcsó részvények keresése

9) Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az államadósság változása hatással van-e a jövőbeni tőzsdei hozamokra, hiszen a növekvő államadósság jellemző oka az állami költekezés, melynek célja különböző beruházásokra megvalósítása, vagy épp az életszínvonal szinten tartása. Ezeknek a folyamatoknak pedig a tőzsdei társaságok is a haszonélvezői. Az alábbiakban megvizsgáljuk 1926-2020 között az Egyesült Államok államadósságának változását és a változásokat követő időszakok tőzsdei hozamait. A fentieken túl 1970-2018 között áttekintjük az államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama közötti kapcsolatot további 19 országot megvizsgálva. Témáink:

• Az adósság jó vagy rossz?
• Az államadósság és a tőzsdék jövőben hozama
• Államadósság és a tőzsdék jövőbeni hozama 1926-2020 között
• A korrelációs együttható értelmezése
• Mennyire megbízható ez az összefüggés?

Részletek: Államadósság és a tőzsdei hozamok: Van összefüggés?

9) Cikkünkben a közepes fejlettség/jövedelem csapdájának jelenségével ismerkedünk meg, kitérve arra, hogy Magyarország esetében milyen veszélye van a folyamatnak. Témáink:

• Mit jelent a közepes fejlettség/jövedelem csapda?
• A közepes fejlettség csapdájának elméleti háttere
• Hogyan lehet kikerülni a közepes fejlettség csapdájából?
• A közepes fejlettség csapdája a valóságban
• Hogyan kerülhető el a közepes fejlettség csapdája?

Részletek: A közepes fejlettség/jövedelem csapdája Magyarországon

10) Van összefüggés a kibocsátási rés és a részvénypiaci hozamok között

Cikkünkben a kibocsátási rés (output gap) és a részvénypiac jövőbeni hozama közötti kapcsolatot feltáró tanulmányok részleteit beszéljük meg. A témával kapcsolatos új vizsgálat arra mutatott rá, hogy ellentétben számos korábbi előrejelző eszközzel, a kibocsátási gap hatékonyságát nem rontotta az elmúlt években alkalmazott nem hagyományos monetáris politika. Témáink:

• Mi az az output gap, kibocsátási rés?
• A kibocsátási rés és a részvénypiac kapcsolata

Részletek: Van összefüggés a kibocsátási rés és a részvénypiaci hozamok között

11) A cikkünkben egy újabb piaci, tőzsdei anomáliát, összefüggést beszélünk meg, mely ellentmond a hatékony piacok elméletének, mely szerint az árak véletlenszerűen alakulnak. Ugyanis rövid távon a normálistól eltérő hozamokat figyelhetünk meg a részvények árfolyamában kialakuló rövid távú fordulatok miatt. Ez tulajdonképpen a short term reversal effect, melyről bővebben beszélünk az alábbiakban. Megnézzük, mit mutatnak a múltbeli adatokon végzett kutatások, mekkora a többlethozam, és szó lesz arról is, hogyan lehetséges a fenti tőzsdei anomáliát a kereskedésben kihasználni. A következő témákat tárgyaljuk:

• Mit jelent a short term reversal anomaly?
• Hogyan működik a tőzsdén a short term reversal anomaly?
• Milyen logikus magyarázata lehet ennek a tőzsdei anomáliának?
• Mi a probléma a short term reversal anomáliával?
• Létezik működőképes tőzsdestratégia?
• Új információk a short-term reversal összefüggéssel kapcsolatban
• Mit jelent a turnover ráta?
• Mennyi ideig érvényesül a short-term reversal?
• A nemzetközi tőzsdéken is kimutatható az összefüggés?

Részletek: Short-term reversal effect: Mit jelent? Milyen stratégiák épülnek rá?

12) A gyorsjelentések tartalma, tartalmának változása összefüggésbe hozható a társaság részvényeinek jövőbeni hozamával. A témát most egy új vizsgálat egészíti ki. Ennek részleteiről szól írásunk. Témáink:

• A gyorsjelentésekben levő többletinformáció
• A vezetői jelentés és az alacsonyabb hozam

Részletek: A gyorsjelentések tartalmi elemei és az alacsony jövőbeni hozam