A cikkben egy érdekes és régóta kutatott tőzsdei összefüggést, a short-term reversal hatást mutatjuk be. A jelenség lényege, hogy a részvények nagyon rövid távú múltbeli teljesítménye és következő időszaki hozama között bizonyos körülmények között negatív kapcsolat figyelhető meg. Az előző héten vagy hónapban gyengén teljesítő részvények átlagosan jobban, a korábbi nyertesek pedig gyengébben teljesíthetnek a következő rövid időszakban. A short-term reversal azért érdekes, mert első látásra nehezen egyeztethető össze azzal az elképzeléssel, hogy a könnyen hozzáférhető múltbeli árfolyaminformációk alapján tartósan nem lehet rendkívüli többlethozamot elérni. Megnézzük, mit mutatnak a témában végzett kutatások, mekkora volt a múltban a megfigyelt hozamkülönbség, milyen magyarázatok állhatnak...

A részvénypiaci befektetők jellemzően pénzügyi mutatókra vagy különböző árindikátorokra alapozott stratégiák szerint fektetik be a pénzüket. Az elmúlt években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a hagyományos pénzügyi adatokon túl más információforrások is segíthetnek-e a vállalatok teljesítményének vagy a részvények jövőbeni hozamának előrejelzésében. Cikkünkben ezeket a vizsgálatokat összegezzük. Témáink: Mit nevezünk alternatív adatnak? Parkolóhelyek műholdas elemzése Twitter és a részvények jövőbeni hozama Google keresési statisztikák és a részvénypiaci hozamok A Google keresési statisztikák és a kriptopiacok Mobilapplikációk letöltése és a részvények hozama A szoknyadivattal előre jelezhetők a tőzsdei hozamok? Mit nevezünk alternatív adatnak? A hagyományos tőzsdei...

Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy valóban működik-e a „vágd el a veszteséget” tőzsdei szabály, és milyen helyzetekben lehet hasznos vagy éppen káros a stop-loss alkalmazása. 52 különböző stop-loss szabály S&P 500-on végzett tesztje mellett közel három évtized amerikai egyedi részvényadatait is megvizsgáljuk, hogy kiderüljön, a stopjelzést további esés vagy inkább visszapattanás követi. Témáink: Működik a „vágd el a veszteséget” tőzsdei szabály? Mikor működhet a stop-loss? 52 stop-loss szabály tesztje az S&P 500-on Mit mutat 1000 amerikai részvény vizsgálata? Stop-loss szabályok 1999-2026 között, az amerikai Top1000 részvényuniverzumon

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Mai előadásunkban Benoit Mandelbrot pénzügyi piacokról alkotott szemléletét mutatjuk be. Megvizsgáljuk, milyen feltételezésekre épülnek a hagyományos pénzügyi modellek, miért kritizálta a normális eloszlás alkalmazását, mit jelentenek a fat tail és a Lévy-eloszlások, hogyan magyarázza a Fractal Market Hypothesis a piaci működést, valamint milyen gyakorlati tanulságokat vonhatnak le mindebből a befektetők. Témáink: A hagyományos pénzügyi modellek alapfeltevései Mi a probléma a normális eloszlással? Fat tail – Miért gyakoribbak a szélsőséges események? Lévy-eloszlások Fractal Market Hypothesis Mit tanulhat ebből egy befektető?

Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogyan hatnak a viharok, árvizek, aszályok és hőhullámok a gazdasági növekedésre, és mennyire tartósak az általuk okozott gazdasági károk. Emellett bemutatjuk, hogyan alkalmazkodtak a gazdaságok az elmúlt évtizedekben a klímasokkokhoz, és mit jelent mindez befektetői szempontból.Témáink: Hogyan hatnak a klímasokkok a gazdasági növekedésre? Viharok, árvizek, aszályok és hőhullámok - melyik okozza a legnagyobb károkat? Mennyire tartós a gazdasági veszteség egy klímasokk után? Alkalmazkodunk-e a klímaváltozáshoz? Miért váltak súlyosabbá az aszályok gazdasági hatásai? Beárazzák-e a befektetők a klímakockázatot?

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...

Bejegyzésünkben az úgynevezett elhanyagoltcég-hatással foglalkozunk. A korai kutatások szerint a kevésbé ismert, alacsony elemzői lefedettségű társaságok részvényei magasabb hozamot érhetnek el, mint a befektetők és az elemzők körében népszerű vállalatok papírjai. Megnézzük, mit jelent az elhanyagoltság, hogyan mérhető, és mennyire különíthető el a vállalatméret hatásától. Bemutatjuk a későbbi vizsgálatok eredményeit, valamint egy 2023-ban megjelent tanulmányt is, amely szerint a kapcsolat időben és piaconként jelentősen változhat. Témáink: Mit jelent az elhanyagolt tőzsdei társaság? Hogyan találhatunk kevésbé követett vállalatokat? Mit mutattak az elhanyagoltcég-hatás korai vizsgálatai? Megmagyarázhatja-e a többlethozamot a vállalatméret? Mit találtak a későbbi kutatások? Miért változhat...