A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági kérdésévé vált. Valóban milliók veszíthetik el az állásukat? Vagy az AI inkább növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt? Az eddig megjelent kutatások alapján ennél összetettebb folyamat zajlik. Az AI egyes foglalkozásokban és részfeladatokban helyettesítheti az emberi munkát, más területeken viszont kiegészítheti azt, növelheti a termelékenységet és új feladatokat hozhat létre. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy hány munkahely szűnik meg. Legalább ilyen fontos, hogy milyen új munkakörök jönnek létre, hogyan változnak a bérek, és milyen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiac. Cikkünkben több, a témában megjelent kutatás eredményeit foglaljuk össze, és azt is megvizsgáljuk...

A mozgóátlagok a legismertebb tőzsdei indikátorok közé tartoznak. Sok befektető figyeli az 50 vagy 200 napos mozgóátlagot, de vajon ezekből a mutatókból a részvények későbbi hozamára is következtethetünk? Az elmúlt évek kutatásai szerint a rövid és hosszú távú mozgóátlagok aránya statisztikailag kimutatható kapcsolatban állhat a jövőbeni hozamokkal. Ezt az összefüggést nevezik MAD-hatásnak. Cikkünkben bemutatjuk a mutató számítását, az amerikai részvényeken és a nemzetközi tőzsdeindexeken végzett kutatások eredményeit, valamint azt is, hogy a kereskedési költségek mennyit változtatnak a történeti teljesítményen. Először röviden áttekintjük a mozgóátlagok hagyományos felhasználását. Mozgóátlagstratégiák típusai Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen...

Az aranykereszt és a halálkereszt a technikai elemzés legismertebb jelzései közé tartozik. A nevük jól hangzik, ezért a gazdasági sajtóban is rendszeresen előkerülnek. Az aranykereszthez jellemzően egy új emelkedő trend kezdetét, a halálkereszthez pedig egy nagyobb visszaesés veszélyét társítják. A téma 2026 őszén ismét aktuálissá vált, mert a Bitcoin napi grafikonján az 50 napos mozgóátlag a 200 napos mozgóátlag fölé került, vagyis kialakult az úgynevezett aranykereszt. Ilyenkor rendszerint megjelennek azok az értelmezések is, amelyek szerint a jelzés egy hosszabb emelkedő időszak kezdetére utalhat. Tegyük hozzá ehhez, hogy a pénzügyi sajtó korábban is nagy figyelmet szentelt az ilyen kereszteződéseknek. A CNBC például az S&P 500 egyik aranykeresztje kapcsán azt emelte ki, hogy a jelzés...

A Fed 2026 szeptemberében több mint három év után ismét kamatot emelt. A 25 bázispontos lépéssel az irányadó kamatsáv 3,75-4,00 százalékra emelkedett. A döntés után ismét előkerült a befektetők egyik régi kérdése. Mit jelent a kamatemelés a részvénypiac számára? Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz. A magasabb kamatok növelhetik a vállalatok finanszírozási költségeit, emelik a részvények értékelésénél alkalmazott diszkontrátát, és a kötvényeket is vonzóbbá tehetik a részvényekhez képest. Ebből azonban még nem következik, hogy egy Fed-kamatemelés után esnie kell a tőzsdének. A múltbeli tapasztalatok ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a részvénypiaci hozamok emelkedő és csökkenő kamatok mellett, illetve mi történt a korábbi Fed-kamatemelési...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében régóta ismert elképzelés, hogy a kevésbé tapasztalt befektetők döntései bizonyos helyzetekben kontraindikátorként is használhatók. Gyakran megfigyelhető ugyanis, hogy a lakossági befektetők egy része az erős árfolyam-emelkedések után válik optimistává, míg nagyobb esések után inkább eladással reagál. Ezzel párhuzamosan sok kereskedő figyeli az úgynevezett okos pénz, vagyis az intézményi befektetők és hedge fundok pozícióit, ügyleteit és piaci kitettségét. Egy nagymintás kutatás azonban egy másik érdekes kérdést is megvizsgált. Kimutatható-e kapcsolat aközött, hogy egy részvényt milyen életkorú és milyen vagyoni helyzetű befektetők tartanak, illetve hogyan alakul a részvény későbbi hozama? A vizsgálat alapján jelentős eltérések rajzolódtak ki a...

A kamatemelési ciklusok idején rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a magasabb kamatok mikor kezdik érdemben visszafogni a gazdaságot. Bár a monetáris szigorítás hatása elsőre egyszerűnek tűnhet, a múltbeli adatok alapján korántsem igaz, hogy minden kamatemelési ciklust recesszió követ. További problémát jelent, hogy a Fed maga is reagál a gazdasági folyamatokra, így nehéz elkülöníteni a kamatemelés hatását azoktól a tényezőktől, amelyek eredetileg a szigorítást kiváltották. Ebben a bejegyzésben a kamatemelések gazdasági hatásait vizsgáljuk meg. Többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: Milyen kapcsolat figyelhető meg a Fed kamatemelési ciklusai, a gazdasági növekedés és a recessziók között? Mennyi idő alatt jelenik meg a monetáris szigorítás hatása a gazdaságban? Hogyan reagál az...

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban fokozatosan csökkentek a reálkamatok, és ezzel párhuzamosan a természetes kamatráta, azaz az r* becsült értéke is alacsonyabb lett. A 2020 utáni időszakban azonban változás következett be. Több becslés szerint az Egyesült Államokban emelkedni kezdett a természetes reálkamat, ami azért fontos, mert tartósan magasabb r* mellett a korábbi évtizedeknél magasabb kamatkörnyezet is fennmaradhat. A természetes kamatrátát közvetlenül nem tudjuk megfigyelni, csak különböző modellekkel becsülhetjük. Emiatt abban sincs teljes egyetértés, hogy pontosan hol van az aktuális szintje, és milyen tényezők mozgatták az elmúlt években. A cikkben először áttekintjük a természetes kamatráta jelentését és hosszú távú változását, majd bemutatjuk azokat a tényezőket...

Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a befektetések és a tőzsde világában a biztonsági menedék, a safe haven és a menedékdeviza kifejezés. Megnézzük, milyen eszközöket tartanak a befektetők biztonsági menedéknek, és azt is, hogy ezek mennyire védték a befektetőket a múltbeli válságok idején. Egy új, 2026-ban megjelent kutatás eredményeit is bemutatjuk, amely több mint húsz év adatai alapján hasonlította össze a fontosabb menedékeszközöket. Mit jelent a biztonsági menedék (safe haven)? A biztonsági menedék (angolul safe haven) olyan befektetési eszköz, amely szélsőséges piaci stressz vagy jelentős részvénypiaci esés idején jellemzően nem mozog együtt a kockázatos eszközökkel, illetve azokkal szemben negatív kapcsolatot mutathat. Fontos megkülönböztetni a biztonsági menedéket a...

A 10 éves amerikai állampapír hozama ismét az 5 százalékos szint közelébe emelkedett. Az elmúlt napokban azt láthattuk, hogy a gazdasági média egyre nagyobb figyelmet szentelt a kötvénypiacon látható folyamatoknak. Például a Reuters egyenesen "5 százalékos kérdésként" foglalkozott azzal, hogy veszélyt jelenthet-e ez a hozamszint a részvénypiacra, míg a Financial Times azt vizsgálta, hogy a magas kötvényhozamok végül megtörhetik-e a részvények eddigi ellenálló képességét. Cikkünkben ezért azt vizsgáljuk meg, hogy valóban létezik-e egy 5 százalék körüli "fájdalomküszöb" az amerikai részvénypiac számára. Több mint hat évtized adatai alapján megnézzük, hogyan teljesített az amerikai részvénypiac különböző hozamszintek mellett, keressük arra a kérdésre a választ, hogy számít-e a hozamemelkedés...

A réz árfolyamát gyakran a világgazdaság egyik korai jelzőjeként emlegetik. Innen ered a "Dr. Copper" elnevezés is. A pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk olyan állításokkal, hogy a réz árának esése figyelmeztetést jelent a gazdaság vagy akár a részvénypiac számára. Elsőre ez teljesen logikusnak tűnik. A réz számos iparág fontos alapanyaga, az építőipartól az elektromos hálózatokon át a gépgyártásig. Ha erős a gazdasági aktivitás, nagyobb lehet a réz iránti kereslet. Ha pedig lassul a gazdaság, a kereslet is visszaeshet. Ráadásul alapanyagról beszélünk, amelyre már a termelési folyamat korai szakaszában szükség van. Emiatt akár előrejelző szerepe is lehet. A kérdés azonban az, hogy ez az intuitív összefüggés a gyakorlatban is működik-e. Ha nagyot esik a réz ára, valóban nagyobb...