A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci hatása az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott gazdasági kérdésévé vált. Valóban milliók veszíthetik el az állásukat? Vagy az AI inkább növeli a termelékenységet és új munkahelyeket teremt? Az eddig megjelent kutatások alapján ennél összetettebb folyamat zajlik. Az AI egyes foglalkozásokban és részfeladatokban helyettesítheti az emberi munkát, más területeken viszont kiegészítheti azt, növelheti a termelékenységet és új feladatokat hozhat létre. A kérdés ezért nem egyszerűen az, hogy hány munkahely szűnik meg. Legalább ilyen fontos, hogy milyen új munkakörök jönnek létre, hogyan változnak a bérek, és milyen gyorsan képes alkalmazkodni a munkaerőpiac. Cikkünkben több, a témában megjelent kutatás eredményeit foglaljuk össze, és azt is megvizsgáljuk...

A mozgóátlagok a legismertebb tőzsdei indikátorok közé tartoznak. Sok befektető figyeli az 50 vagy 200 napos mozgóátlagot, de vajon ezekből a mutatókból a részvények későbbi hozamára is következtethetünk? Az elmúlt évek kutatásai szerint a rövid és hosszú távú mozgóátlagok aránya statisztikailag kimutatható kapcsolatban állhat a jövőbeni hozamokkal. Ezt az összefüggést nevezik MAD-hatásnak. Cikkünkben bemutatjuk a mutató számítását, az amerikai részvényeken és a nemzetközi tőzsdeindexeken végzett kutatások eredményeit, valamint azt is, hogy a kereskedési költségek mennyit változtatnak a történeti teljesítményen. Először röviden áttekintjük a mozgóátlagok hagyományos felhasználását. Mozgóátlagstratégiák típusai Van bizonyíték a mozgóátlagok hatékonyságára? Mit jelent a MAD effect? Milyen...

Az aranykereszt és a halálkereszt a technikai elemzés legismertebb jelzései közé tartozik. A nevük jól hangzik, ezért a gazdasági sajtóban is rendszeresen előkerülnek. Az aranykereszthez jellemzően egy új emelkedő trend kezdetét, a halálkereszthez pedig egy nagyobb visszaesés veszélyét társítják. A téma 2026 őszén ismét aktuálissá vált, mert a Bitcoin napi grafikonján az 50 napos mozgóátlag a 200 napos mozgóátlag fölé került, vagyis kialakult az úgynevezett aranykereszt. Ilyenkor rendszerint megjelennek azok az értelmezések is, amelyek szerint a jelzés egy hosszabb emelkedő időszak kezdetére utalhat. Tegyük hozzá ehhez, hogy a pénzügyi sajtó korábban is nagy figyelmet szentelt az ilyen kereszteződéseknek. A CNBC például az S&P 500 egyik aranykeresztje kapcsán azt emelte ki, hogy a jelzés...

A Fed 2026 szeptemberében több mint három év után ismét kamatot emelt. A 25 bázispontos lépéssel az irányadó kamatsáv 3,75-4,00 százalékra emelkedett. A döntés után ismét előkerült a befektetők egyik régi kérdése. Mit jelent a kamatemelés a részvénypiac számára? Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz. A magasabb kamatok növelhetik a vállalatok finanszírozási költségeit, emelik a részvények értékelésénél alkalmazott diszkontrátát, és a kötvényeket is vonzóbbá tehetik a részvényekhez képest. Ebből azonban még nem következik, hogy egy Fed-kamatemelés után esnie kell a tőzsdének. A múltbeli tapasztalatok ennél jóval összetettebb képet mutatnak. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakultak a részvénypiaci hozamok emelkedő és csökkenő kamatok mellett, illetve mi történt a korábbi Fed-kamatemelési...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében régóta ismert elképzelés, hogy a kevésbé tapasztalt befektetők döntései bizonyos helyzetekben kontraindikátorként is használhatók. Gyakran megfigyelhető ugyanis, hogy a lakossági befektetők egy része az erős árfolyam-emelkedések után válik optimistává, míg nagyobb esések után inkább eladással reagál. Ezzel párhuzamosan sok kereskedő figyeli az úgynevezett okos pénz, vagyis az intézményi befektetők és hedge fundok pozícióit, ügyleteit és piaci kitettségét. Egy nagymintás kutatás azonban egy másik érdekes kérdést is megvizsgált. Kimutatható-e kapcsolat aközött, hogy egy részvényt milyen életkorú és milyen vagyoni helyzetű befektetők tartanak, illetve hogyan alakul a részvény későbbi hozama? A vizsgálat alapján jelentős eltérések rajzolódtak ki a...

A kamatemelési ciklusok idején rendszeresen felmerül a kérdés, hogy a magasabb kamatok mikor kezdik érdemben visszafogni a gazdaságot. Bár a monetáris szigorítás hatása elsőre egyszerűnek tűnhet, a múltbeli adatok alapján korántsem igaz, hogy minden kamatemelési ciklust recesszió követ. További problémát jelent, hogy a Fed maga is reagál a gazdasági folyamatokra, így nehéz elkülöníteni a kamatemelés hatását azoktól a tényezőktől, amelyek eredetileg a szigorítást kiváltották. Ebben a bejegyzésben a kamatemelések gazdasági hatásait vizsgáljuk meg. Többek között az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: Milyen kapcsolat figyelhető meg a Fed kamatemelési ciklusai, a gazdasági növekedés és a recessziók között? Mennyi idő alatt jelenik meg a monetáris szigorítás hatása a gazdaságban? Hogyan reagál az...

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban fokozatosan csökkentek a reálkamatok, és ezzel párhuzamosan a természetes kamatráta, azaz az r* becsült értéke is alacsonyabb lett. A 2020 utáni időszakban azonban változás következett be. Több becslés szerint az Egyesült Államokban emelkedni kezdett a természetes reálkamat, ami azért fontos, mert tartósan magasabb r* mellett a korábbi évtizedeknél magasabb kamatkörnyezet is fennmaradhat. A természetes kamatrátát közvetlenül nem tudjuk megfigyelni, csak különböző modellekkel becsülhetjük. Emiatt abban sincs teljes egyetértés, hogy pontosan hol van az aktuális szintje, és milyen tényezők mozgatták az elmúlt években. A cikkben először áttekintjük a természetes kamatráta jelentését és hosszú távú változását, majd bemutatjuk azokat a tényezőket...

Cikkünkben megbeszéljük, hogy mit jelent a befektetések és a tőzsde világában a biztonsági menedék, a safe haven és a menedékdeviza kifejezés. Megnézzük, milyen eszközöket tartanak a befektetők biztonsági menedéknek, és azt is, hogy ezek mennyire védték a befektetőket a múltbeli válságok idején. Egy új, 2026-ban megjelent kutatás eredményeit is bemutatjuk, amely több mint húsz év adatai alapján hasonlította össze a fontosabb menedékeszközöket. Mit jelent a biztonsági menedék (safe haven)? A biztonsági menedék (angolul safe haven) olyan befektetési eszköz, amely szélsőséges piaci stressz vagy jelentős részvénypiaci esés idején jellemzően nem mozog együtt a kockázatos eszközökkel, illetve azokkal szemben negatív kapcsolatot mutathat. Fontos megkülönböztetni a biztonsági menedéket a...

A 10 éves amerikai állampapír hozama ismét az 5 százalékos szint közelébe emelkedett. Az elmúlt napokban azt láthattuk, hogy a gazdasági média egyre nagyobb figyelmet szentelt a kötvénypiacon látható folyamatoknak. Például a Reuters egyenesen "5 százalékos kérdésként" foglalkozott azzal, hogy veszélyt jelenthet-e ez a hozamszint a részvénypiacra, míg a Financial Times azt vizsgálta, hogy a magas kötvényhozamok végül megtörhetik-e a részvények eddigi ellenálló képességét. Cikkünkben ezért azt vizsgáljuk meg, hogy valóban létezik-e egy 5 százalék körüli "fájdalomküszöb" az amerikai részvénypiac számára. Több mint hat évtized adatai alapján megnézzük, hogyan teljesített az amerikai részvénypiac különböző hozamszintek mellett, keressük arra a kérdésre a választ, hogy számít-e a hozamemelkedés...

A réz árfolyamát gyakran a világgazdaság egyik korai jelzőjeként emlegetik. Innen ered a "Dr. Copper" elnevezés is. A pénzügyi sajtóban rendszeresen találkozhatunk olyan állításokkal, hogy a réz árának esése figyelmeztetést jelent a gazdaság vagy akár a részvénypiac számára. Elsőre ez teljesen logikusnak tűnik. A réz számos iparág fontos alapanyaga, az építőipartól az elektromos hálózatokon át a gépgyártásig. Ha erős a gazdasági aktivitás, nagyobb lehet a réz iránti kereslet. Ha pedig lassul a gazdaság, a kereslet is visszaeshet. Ráadásul alapanyagról beszélünk, amelyre már a termelési folyamat korai szakaszában szükség van. Emiatt akár előrejelző szerepe is lehet. A kérdés azonban az, hogy ez az intuitív összefüggés a gyakorlatban is működik-e. Ha nagyot esik a réz ára, valóban nagyobb...

Az elmúlt évtizedek gazdasági környezete kedvezett a legnagyobb vállalatoknak, aminek következtében a piaci koncentráció számos iparágban tovább erősödött. Hasonló jelenség figyelhető meg a tőzsdeindexek szintjén is, ahol néhány óriásvállalat adja a teljes piaci kapitalizáció jelentős részét. Ezzel összefüggésben közkeletű vélekedés, hogy a részvénypiac kockázatosabbá válik, ha a kapitalizáció döntő hányada néhány társaság kezében összpontosul. Emellett több vizsgálat arra is rámutat, hogy a rendkívül nagyra növő vállalatok korábbi kiemelkedő tőzsdei teljesítménye nem feltétlenül folytatódik változatlanul. Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül. Témáink: A legnagyobb társaságok és a jövőbeni hozam Mi történik azokkal a részvényekkel, amelyek bekerülnek az 50 legnagyobb amerikai...

Sok befektető számára teljesen logikusnak tűnik, hogy egy jól működő, nyereséges és pénzügyileg stabil vállalat részvénye egyúttal jó befektetés is. Gondoljunk arra, hogyha egy társaság gyorsan növekszik, magas a jövedelmezősége és stabil a pénzügyi helyzete, miért ne várhatnánk a részvényétől is magas hozamot? A probléma ott kezdődik, hogy a vállalat működési teljesítménye és a részvény jövőbeni hozama két különböző kérdés. Egy kiváló vállalat részvénye lehet túlárazott, miközben egy problémákkal küzdő társaság részvényének árába már nagyon alacsony várakozásokat építettek be. Emiatt régebbi kutatásokban még arra is találunk példát, hogy a pénzügyileg gyengébb vállalatok részvényei teljesítettek jobban. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban jelentősen pontosították ezt a képet. Ma már...

Joel Greenblatt a The Little Book That Beats the Market című könyvében egy meglepően egyszerű részvénykiválasztási módszert mutatott be. A később varázsformulaként, azaz Magic Formula néven ismertté vált stratégia mögött az az elképzelés áll, hogy olyan vállalatokat érdemes keresni, amelyek egyszerre jó minőségűek és kedvező árazásúak. A módszer azért vált ismertté, mert Greenblatt saját számításai szerint az amerikai részvénypiacon 1988 és 2004 között évi 30,8%-os átlagos hozamot ért el, miközben az S&P 500 éves hozama ugyanebben az időszakban 12,4% volt. Ez természetesen felvet egy fontos kérdést. Valóban létezik egy ennyire egyszerű részvénykiválasztási formula, amellyel hosszú távon felül lehet teljesíteni a részvénypiacot? Azóta eltelt két évtized, és Greenblatt módszerét számos...

A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket főként a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési...

A cikkben egy érdekes és régóta kutatott tőzsdei összefüggést, a short-term reversal hatást mutatjuk be. A jelenség lényege, hogy a részvények nagyon rövid távú múltbeli teljesítménye és következő időszaki hozama között bizonyos körülmények között negatív kapcsolat figyelhető meg. Az előző héten vagy hónapban gyengén teljesítő részvények átlagosan jobban, a korábbi nyertesek pedig gyengébben teljesíthetnek a következő rövid időszakban. A short-term reversal azért érdekes, mert első látásra nehezen egyeztethető össze azzal az elképzeléssel, hogy a könnyen hozzáférhető múltbeli árfolyaminformációk alapján tartósan nem lehet rendkívüli többlethozamot elérni. Megnézzük, mit mutatnak a témában végzett kutatások, mekkora volt a múltban a megfigyelt hozamkülönbség, milyen magyarázatok állhatnak...

A részvénypiaci befektetők jellemzően pénzügyi mutatókra vagy különböző árindikátorokra alapozott stratégiák szerint fektetik be a pénzüket. Az elmúlt években azonban egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a hagyományos pénzügyi adatokon túl más információforrások is segíthetnek-e a vállalatok teljesítményének vagy a részvények jövőbeni hozamának előrejelzésében. Cikkünkben ezeket a vizsgálatokat összegezzük. Témáink: Mit nevezünk alternatív adatnak? Parkolóhelyek műholdas elemzése Twitter és a részvények jövőbeni hozama Google keresési statisztikák és a részvénypiaci hozamok A Google keresési statisztikák és a kriptopiacok Mobilapplikációk letöltése és a részvények hozama A szoknyadivattal előre jelezhetők a tőzsdei hozamok? Mit nevezünk alternatív adatnak? A hagyományos tőzsdei...

Bejegyzésünkben a Sell in May and Go Away tőzsdei mondás és az erre épülő stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha erre az ismert tőzsdei szabályra hagyatkozva hoztunk befektetési döntéseket. A historikus adatok mellett arra is kitérünk, hogy mennyire tekinthetők megbízhatónak a megfigyelt szezonális mintázatok, illetve következik-e ezekből a gyakorlatban is használható kereskedési szabály. Témáink: Miről szól a Sell in May and Go Away? Milyen eredményeket érhetünk el a stratégiával? Hogyan teljesít a Sell in May and Go Away stratégia rövid távon? Mi az alapja a halloween-effektusnak? Mi lehet a magyarázata a jelenségnek? Miről szól a Sell in May and Go Away? A Sell in May and Go Away egy jól ismert tőzsdei kifejezés, amely arra...

Örömmel osztjuk meg a hírt, hogy az Elemzésközpont jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon az „Az év pénzügyi oktatási platformja” kategóriában. A Rankia Díjak célja, hogy a pénzügyi közösség véleménye alapján ismerje el azokat a szakértőket, tartalomkészítőket és pénzügyi platformokat, amelyek munkájukkal hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság és a befektetési kultúra fejlődéséhez. A győztesről közönségszavazás dönt. Ha hasznosnak találod az Elemzésközpont cikkeit, videóit, elemzéseit és oktatási anyagait, örömmel vesszük, ha szavazatoddal támogatod az oldalunkat. A szavazási űrlapon az Elemzésközpontot a 2. lapon találod. Szavazok az Elemzésközpontra A jelölés számunkra azért is fontos visszajelzés, mert az Elemzésközpont célja hosszú évek óta az, hogy közérthető, ugyanakkor szakmailag...

„Vágd el a veszteséget, hagyd futni a nyereséget” az egyik legismertebb tőzsdei bölcsesség. Első hallásra logikus szabálynak tűnik. Ha egy ügylet rossz irányba indul, érdemes lehet időben kiszállni, ha pedig a piac nekünk kedvező irányba mozog, hagyjuk tovább futni a pozíciót. A kérdés csak az, hogy ez működik a tőzsdén? A probléma egyik érdekessége, hogy egymásnak látszólag ellentmondó eredményekkel találkozhatunk. A klasszikus pénzügyi modellekből az következik, hogy kiszámíthatatlan árfolyammozgás mellett a stop-loss nem teremt többlethozamot. Más vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy bizonyos piaci környezetben a veszteség korlátozása javíthatja a hozamot vagy a kockázattal korrigált teljesítményt. A látszólagos ellentmondás feloldásához azt kell megértenünk, hogy milyen...

Ha utólag ránézünk egy részvény grafikonjára, szinte mindig találunk rajta trendeket, fordulópontokat és olyan alakzatokat, amelyek előre láthatónak tűnnek. Felmerülhet a kérdés, hogy ezekből az információkból előre is megbízható következtetést tudunk-e levonni. A random walk, magyarul bolyongáselmélet szerint a következő árváltozás nagyrészt kiszámíthatatlan, ezért a múltbeli árfolyam önmagában nem kínál biztos előnyt a befektetőnek. Cikkünkben bemutatjuk a bolyongáselmélet lényegét, történetét és a mellette szóló érveket. Megnézzük azt is, milyen eredmények kérdőjelezték meg a szigorú változatát. Végül két újabb kutatáson keresztül mutatjuk be, hová jutott a vita. Az egyik tanulmány szerint az amerikai részvénypiac hozama az időszak nagy részében nehezen jelezhető előre, rövidebb...