Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed kamatdöntés és Kevin Warsh első sajtótájékoztatója A forward guidance visszaszorulása a Fed kommunikációjában Az EKB kamatemelése és az eurózóna inflációs kilátásai Amerikai inflációs adatok és energiaár-hatások Amerikai kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás ereje Külföldi tőkebeáramlás az Egyesült Államokba (TIC-adatok) A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros kockázatai Globális ellátási láncok és a GSCPI mutató Elemzői optimizmus az S&P 500 részvényeinél Lakossági befektetői hangulat (AAII Bull/Bear index) Inflációs, növekedési és kamatkockázatok 2026-ban

Előadásunkban azt mutatjuk be, hogy a makrogazdasági folyamatok – infláció, válságok, munkanélküliség, növekedés – tartósan formálják az emberek gazdasági „emlékezetét” és kockázatvállalását. Arra keressük a választ, hogyan épülnek be ezek a tapasztalatok a befektetési, fogyasztási és vagyontartási döntésekbe. Témáink: Makrogazdasági „gravitációs” törvények, stilizált tények, Káldor-tények Mit jelent a makrogazdasági emlékezet? Gazdasági válságok és a jövőbeli részvénykitettség Inflációs sokkok és a saját tulajdonú ingatlanok aránya Gazdasági növekedés és az egyéni tulajdonságok Munkanélküliségi ráta és a fogyasztás kapcsolata Hogyan befolyásolják a fentiek a befektetési döntéseket

Előadásunk arról szól, hogy a hagyományos részvény-kötvény portfóliók valóban megfelelő védelmet nyújtanak-e a nagy piaci összeomlások idején. Egy közel 200 éves történelmi adatsorra épülő kutatás segítségével megvizsgáljuk, hogyan teljesített a klasszikus 60/40 portfólió, az arany, a trendkövető stratégiák és a modern faktoralapú válságvédelmi megoldások a legnehezebb piaci időszakokban. Témáink: Defenzív stratégiák 200 éves időtávon A részvény-kötvény típusú védekezés korlátai, maximális visszaesések Mennyire nyújt védelmet az arany? Válságvédelmi faktorstratégia (DAR) Hogyan működik a DAR? Átlagos befektető és a DAR Trendkövető stratégiák védelme Hogyan működnek? Mi az a három dolog, ami kell egy portfólióba?

A legtöbb befektető úgy gondolja, hogy a magas értékeltségű növekedési részvények azért drágák, mert a jövőben gyorsabban növelik profitjukat. Az előadásban bemutatjuk, hogy a value–growth anomália mögött valójában milyen tényezők állnak, és hogy a profitnövekedés mekkora szerepet játszik a részvények értékeltségében. Az előadás második részében a PEG mutató (P/E osztva a várható profitnövekedéssel) működését vizsgáljuk több mint 10 ezer S&P 500 vállalat-év megfigyelés alapján, és megmutatjuk, hogy az alacsonyabb PEG mutatójú részvények hosszú távon valóban magasabb átlagos hozamokat értek-e el. Témáink: A value-glamour anomália lényege A növekedési részvények alulteljesítenek? Nem baj, hogy magas a P/E, mert a profit hamarosan utoléri az értékeltséget? Növekedési részvények kiválasztási...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink USA Inflációs adatok USA Kiskereskedelmi forgalom Külkereskedelmi hiány változása GDP-növekedés alakulása Ipari és szolgáltatói szektor várakozások Kamatdöntés, kötvénypiaci hozamok Fed-bézs könyv Olajár, Hormuzi szoros Európai és hazai makroadatok

Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy mennyire pontosak a részvényelemzők célárai, és valóban érdemes-e figyelni ezekre a befektetési döntések során. Több százezer amerikai, európai és indiai elemzői előrejelzés tudományos vizsgálata alapján bemutatjuk, milyen gyakran teljesülnek a célárak, hogyan befolyásolja a pontosságot az elemzői optimizmus, valamint hogy vannak-e olyan szektorok és értékelési módszerek, amelyeknél az elemzők megbízhatóbb előrejelzéseket készítenek. Témáink: Minél optimistább egy elemzői célár, annál kisebb valószínűséggel teljesül? A legoptimistábban megítélt részvények később gyengébben teljesítettek? A célárak nem jobbak, mint a naiv előrejelzés? Mely elemzési módszerek pontosabbak? Mely szektorokban pontosabb az előrejelzés? Hallgatói kérdések: 1. Vannak-e...

Előadásunkon azt vizsgáljuk, hogy az államadósság fenntarthatóságának megítélésében valóban az adósság/GDP mutató-e a legjobb mérőszám, vagy a kamatkiadások állami bevételekhez viszonyított aránya pontosabban jelzi a jövőbeli gazdasági problémákat. Negyven ország 1950–2023 közötti adatain keresztül bemutatjuk, hogy a kamatteher milyen kapcsolatban áll a fogyasztás visszaesésével, a GDP csökkenésével és az inflációs válságokkal, valamint áttekintjük a hazai és nemzetközi helyzetet is. Fogyasztás, GDP összeomlása, hiperinfláció 40 ország, 1950-2023 Az adósság/GDP mutató mennyire hatékony? A kamatkiadás/bevétel mutató mennyire hatékony? Hazai és nemzetközi helyzet

Az előadás a SpaceX IPO-ja és az űripar várható növekedése körüli piaci várakozásokat mutatja be IPO-statisztikák, elemzői célárak és akadémiai becslések alapján. Emellett áttekinti, hogy a történelmi tapasztalatok és gazdasági modellek milyen képet festenek az űrgazdaság jövőjéről. Témáink: IPO-k eredményei a kibocsátást követő 3. évben Elemzői célárak megbízhatósága A nagy sikersztorik megtalálásnak esélye Mennyire reálisak a SpaceX 28,5 billió dolláros TAM? Az űrgazdaság mérete akadémiai becslések alapján 2030-ra Corrado–Makridis input-output modellje Monte Carlo előrejelzések az űrgazdaságra

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink Emelkedő fogyasztói és termelői árak Ipari aktivitás, bizalom zuhanása Nettó tőkeáramlás változása Gyorsjelentési szezon Kamatvárakozások Anxious-index, gazdasági várakozások változása Közel-keleti helyzet Ipari termelés EU, Magyarország Infláció EU

Előadásunk arról szól, hogy a múltbeli adatok alapján mely befektetések teljesítettek jól magas inflációs időszakokban. Megnézzük a részvények, kötvények, nyersanyagok és különböző részvénystratégiák viselkedését, valamint azt is, hogy mennyire mozgatja az infláció a piacokat. Témáink: Mely befektetések teljesítettek jól magas infláció mellett? Részvények, kötvények, nyersanyagok és infláció Value, size és energiaipari részvények szerepe Mennyire mozgatja az infláció a piacokat? Mely eszközök hozamát magyarázta leginkább az infláció? Negatív reálhozam valószínűsége különböző időtávokon

Előadás-sorozatunkban a következő témákat tárgyaljuk:Témáink: Oszatlékportfóliók elméleti háttere Fontos fogalmak, pl osztalékrally, osztalékgap Osztalék relevancia elméletek Gordon növekedési modell Osztalékmutatók Osztalékszűrők Adózási kérdések Mitől fenntartható egy osztalék? Mire érzékenyek az osztalékportfóliók Hogyan építs osztalékportfóliót a gyakorlatban? Osztalékkal kapcsolatos tévhitek és tévedések

Az előadásunk azt vizsgálja, hogy valóban képesek-e az államok tartósan „elinflálni” az államadósságot, vagy ez inkább egy leegyszerűsített közgazdasági narratíva. A történelmi példák és modern kutatások alapján megnézzük, hogy a mai inflációs kockázatokat valószínűleg inkább a fossilflation, greenflation, geopolitikai feszültségek és a természetes kamatráta alakulása magyarázhatja. Témáink: Elinflálható az államadósság? Mit mutatnak a történelmi példák? A WWII utáni időszak Miért nehezebb ma az adósság „elinflálása”? Mit mutatnak a modern kutatások? Mi a szerepe a természetes kamatrátának? Mi okozhat tartósabb inflációt? Fossilflation, greenflation és geopolitikai kockázatok

Előadásunkban a globális carry trade rendszer működését és kockázatait vizsgáljuk, különös tekintettel a japán jen szerepére a nemzetközi finanszírozásban. Bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak össze a kamatkülönbségek, az FX swapok, a derivatív piacok és az amerikai állampapírpiac, valamint azt is, milyen következményei lehetnek egy tömeges pozíciózárásnak a globális pénzügyi rendszerre. Témáink: Miért lett a japán jen a globális carry trade egyik fő devizája? Mit jelent a carry trade mechanizmusa? Az FX swapok és derivatívák szerepe a globális finanszírozásban Mekkora lehet a yen-funded carry trade rendszere? Mi történhet a tömeges carry trade pozíciózárás esetén? Treasury hozamok, likviditási stressz és piaci fertőzés Miért maradhat velünk továbbra is a carry trade?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Üzleti bizalom változása az Egyesült Államokban Üzleti bizalom Németországban, euróövezet országaiban USA foglalkoztatottsági adatok Fed kamatvárakozások Iráni konfliktus eseményei Inflációs és gazdasági várakozások Geopolitikai kockázatok változása Gyorsjelentési szezon Befektetői hangulat Gazdasági áttekintés, összefoglalás 05-04 [Előadás]

Az előadás azt vizsgálja, hogy valóban csökken-e a részvények kockázata hosszú távon, illetve hogy a klasszikus feltételezések (pl. Siegel-állandó, IID világ) mennyire állják meg a helyüket. Emellett bemutatja, miért jelent valójában nagyobb kockázatot a jövőbeni hozamok bizonytalansága, és ennek milyen következményei vannak a portfólióépítésre. Témáink: Előzmények: Kötvényeknek nincs helye a nyugdíjportfólióban? Előadás itt érhető el.. Mekkora a Siegel állandó, miért fontos? A részvények hosszú távon csökkentik a kockázatot Pástor-Stambaugh kritika, A legnagyobb kockázat: rosszul becsülni a hozamot Az IID világ vs valóság Mit jelent ez portfólió szinten?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Kiskereskedelmi forgalom alakulása Fogyasztói bizalom változása Mi áll a rendkívül jó gyorsjelentések hátterében? 1. Negyedéves GDP első becslés Fed kamatdöntés, sajtótájékoztató EKB kamatdöntés EU: foglalkoztatottság, GDP, infláció, eladósodottság

Hallgatói kérdéseket tárgyalunk meg előadásunkon a következő témákban: Megéri a drága trading tanfolyam vagy robot? Orderflow, volatility trading és smart money stratégiák nyomában Drága trading rendszerek: Mit érdemes tudni vásárlás előtt? Trading tanfolyamok és robotok: mire figyelj, mielőtt fizetsz? Orderflow, smart money concept, Turtle stratégia

Az előadásunk azt vizsgálja, hogy valóban jó stratégia-e egyedi részvényeket nagy esések után vásárolni, és ez miben tér el az indexalapú befektetéstől. Empirikus eredményeken (több ezer eset, Russell 3000 ) keresztül bemutatjuk, mekkora a tartós értékvesztés kockázata, és a részvények mekkora része képes hosszú távon felülteljesíteni az indexeket. Témáink: Egyedi részvényeknél érdemes nagy esés után vásárolni? Miben tér el a tőzsdeindex vásárlástól? Mi történt 7500 esetben a nagy árbevétel visszaesések után Russell 3000 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége S&P500 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége A részvények mekkora része teljesíti felül az indexet, kötvényeket. A részvények mekkora részével veszítettünk a múltban?

Hallgatói kérdéseket beszélünk meg az alábbi témákban: Buffett portfóliójának egyszerű újraalkotása Értékalapú mutatók problémái, value-trap Értékalapú mutatók szisztematikus eredményei Piotroski F-score, szisztematikus szabályokkal Stock picking vs. momentum Hallgatói felvetések: "Az alapötlet a következő: Vegyük Buffett portfóliójának (Berkshire Hathaway) mindenkori 10 legnagyobb részvénypozícióját az elmúlt két évtizedből. Vizsgáljuk meg ezen cégek alapvető mutatóit a vásárláskori időpontban (például: P/B, P/E, P/C, P/S). A cél az lenne, hogy az így kapott „Buffett-képletet” teszteljük le más vállalatokra vagy egy hipotetikus portfólióra." fő kérdések, amikre keressük a választ: Egy ilyen fundamentális szűrés alapján összeállított portfólió felülteljesítette volna-e az S&P 500 indexet...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Termelői árak alakulása és inflációs nyomás az USA-ban Külföldi tőkeáramlások és dolláreszköz-kereslet az Egyesült Államokban Lassuló növekedés és növekvő bizonytalanság az amerikai gazdaságban Gyorsjelentések, eredményvárakozások olajár-sokk idején Hazai gazdasági kilátások a választások után Globális tényezők szerepe a hazai kilátásokban