Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Melyek az elbocsátások okai? Mely szektorokban vannak elbocsátások? Betöltetlen álláshelyek száma a COVID időszakával vethető össze Mit jelez a növekvő részmunkaidő? Kiskereskedelmi forgalom Jelzáloghitelek, HELOC állomány növekedése GDP várakozások 1. negyedév AI-bizonytalanság hatásai Globális kamatok, kamatdöntések EU: ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom, infláció

Előadásunkban arra keressük a választ, miért elengedhetetlenek a befektetési ismeretek, melyek azok az alapelvek, amelyekre hosszú távon építeni lehet, és mit mutatnak az adatok az aktív és passzív megközelítésről. Megvizsgáljuk a professzionális ígéretek és a valós teljesítmény közötti különbséget, és konkrét, bizonyítékokon alapuló iránymutatást adunk az átlagos befektető számára. Témáink: Miért van szükségünk befektetési ismeretekre? Melyek a legfontosabb alapelvek? Aktív vs. passzív befektetés A professzionális befektetők ígéretei és a valóság Mit csinálj átlagos befektetőként? Mi az, amire van bizonyíték?

Előadásunk azt vizsgálja, miért félrevezető önmagában a GDP-arányos államadósság mutatója, és miért fontos a kamatteher alakulása az adósság fenntarthatóságában. Hazai és nemzetközi példákon (150 ország összehasonlításán) mutatjuk be, miért számít Magyarország kiugrónak, milyen strukturális okok állhatnak a háttérben, és milyen gazdaságpolitikai feltételek mellett lehet hosszú távon „kinőni” az adósságot. Témáink: Miért nem elég csak a GDP arányos adósságot vizsgálni? Kamatteher alakulása hazánkban Hogyan lehet kinőni az adósságot? 150 ország kamatteher vs. GDP arányos adósság összehasonlítása Miért számítunk kiugrónak a mintában? Melyek lehetnek az okai? Lehetséges megoldások?

Hallgatói kérdés nyomán beszélünk arról, hogy az árupiaci termékek célár-jóslása helyett milyen elvekben, döntési szabályokban érdemes gondolkodni. Különböző rövid távú momentum stratégiák előnyeit mutatjuk be 1980-2025 közötti időszakon az arany, az ezüst, a réz, az olaj, és az árupiaci indexek alapján. Témáink: Kérdés „Meddig megy a réz” Hogyan működnek az árupiaci abszolút momentum stratégiák 6, 12, 18 havi momentum stratégiák vizsgálata Idősoros és abszolút momentumok Arany, ezüst, réz, WTI, CRB Az előadás kizárólag ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül befektetési tanácsadásnak. A múltbéli eredmények nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: A külkereskedelmi deficit hirtelen megugrott Erős termelékenységi ugrás volt 2025 Q3-ban Lassuló, de stabil munkaerőpiac Nem vágott a Fed Hozamok alakulása Erős globális bizalom az USA pénzügyi piacai iránt, Stagnáló USA lakáspiac GDP adatok USA, EU Gyorsjelentési szezon AI-beruházások Hazai kiskereskedelmi forgalom, infláció, államadósság finanszírozhatósága Nyersanyagok Davosi csúcs

Az előadás az egyedi részvényeknél megjelenő buborékkockázatot vizsgálja több mint 5300 történelmi boom–bust epizód alapján, bemutatva a visszatérő mintázatokat és figyelmeztető jeleket. Arra keresi a választ, hogyan működik a piac ezekben az időszakokban, miként azonosíthatók előre a kockázatos szakaszok, és mire érdemes figyelnie a befektetőknek, amikor „mindenki beszél a buborékról. Témáink: Bubble risk egyedi részvényeknél 5306 boom-bust eset, 1980-2023 Tanulságok, fontos jelek Hogyan működik a piac ilyenkor? Hogyan azonosíthatók a boom–bust epizódok? Mire figyeljünk befektetőként? Nem akkor van buborék, amikor mindenki beszél róla?

Az előadáson hallgatói kérdések alapján beszélünk a réz, illetve a nyersanyagok lehetséges értékelési módjairól, az értékalapú mutatók és a jövőbeli hozam kapcsolatáról. Áttekintjük, hogy milyen költséghatékony eszközökkel lehet rézkitettséget szerezni, válaszolva a hallgatói befektetési kérdésekre. Témáink: A réz sztoriról Hotelling-szabály Hogyan állapítható meg, hogy drága vagy olcsó a réz? Mit jelent ez a jövőbeli hozamokra nézve, Hogyan lehet rézkitettséget szerezni? Hallgatói felvetések: „Mit javasolsz, milyen termékek léteznek költséghatékony rézkitettség szerzésére?” Az előadás kizárólag ismeretterjesztő céllal készült, nem minősül befektetési tanácsadásnak. A múltbéli eredmények nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Az előadás a sztorikra, tematikus narratívákra és trendekre épülő befektetések logikáját vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy ezek valóban hordoznak-e tartós többlethozamot. Empirikus eredmények alapján bemutatjuk, mikor működnek a „befektetési sztorik”, és mikor válnak inkább kockázati forrássá, mint hozamtermelő tényezővé. Végül összefoglaljuk, milyen szempontokra kell figyelni, ha valaki tudatosan sztorikba fektet, és hogyan különíthető el a megalapozott trend a puszta narratív zajtól. Témáink: Sztorikba, témákba, trendekbe történő befektetés A sztoriknak van többlethozama? Mi a fontos, ha sztorikba fektetünk?

Az előadásunk a közepes jövedelem csapdájának fogalmát, kialakulásának okait és nemzetközi tapasztalatait mutatja be. Külön hangsúlyt kap a magyar gazdaság helyzete, valamint az, hogy a tartós növekedési problémák milyen hatással lehetnek a befektetési hozamokra. Témáink: Mit jelent a közepes fejlettség / jövedelem csapda? Hogyan alakul ki, és miért nehéz belőle kitörni? Kilábalási utak: intézmények, termelékenység, tőke és humán erőforrás A közepes fejlettség csapdája a valóságban Magyar gazdaságpolitikai dilemmák Mi történik, ha nincs tartós növekedés? Milyen következményei lehetnek a befektetési hozamokra?

Hallgatói kérdéseket beszélünk meg előadásunkon a következő témákban: Kötvénypiaci hozamok tényezői a következő időszakban Hallgatói kérdések Hallgatói kérdések: „Van-e előadás, elemzés, bármilyen anyag, ami azt tárgyalja, hogy milyen hatása van a FED mérlegének változása az USA állampapír hozamokra? A legutóbbi eladást a részvénypiaci hozamokkal kapcsolatban megtaláltam, nagyon érdekes volt. A bejelentés szerint a FED a QT-t befejezi és az eszközállomány szinten tartását fogja alkalmazni a következő – bizonytalan ideig tartó – időszakban. Ez nyilván valamilyen szintű keresletváltozást fog jelenteni az állampapír piacon. Ugyanakkor, ha jól tudom, az is a tervek között szerepel, hogy a hosszú lejáratú kötvényekből a 10 éves vagy rövidebb lejáratú papírok felé helyeznék a hangsúlyt...

Az előadásban azt vizsgáljuk, hogyan jelenik meg a politikai nyomás a jegybanki döntéshozatalban, és milyen rövid- és hosszú távú gazdasági következményei vannak ennek a kamatokra, az inflációra és a növekedésre. Történeti adatok, strukturális modellek és nagyfrekvenciás híralapú indikátorok segítségével vizsgájluk meg, hogy miért térnek vissza újra és újra ezek a konfliktusok – és mit áraz ebből a pénzpiac. Témáink: A közelmúlt fontosabb eseményei Múltbeli események vizsgálata Mi lesz a gazdasági ára az eseményeknek? Politikai nyomás-sokkok 1935-2016 között

Az előadásunk bemutatja a momentum befektetési stratégiák alaplogikáját, főbb típusait és empirikus hátterét. Konkrét visszatesztelések és gyakorlati példák segítségével tárgyaljuk, hogyan alkalmazhatók ezek a stratégiák kockázattudatos módon. Témáink: Momentum stratégiák logikája és típusai abszolút momentum, relatív momentum, dual momentum Egyszerű momentum-stratégiák Visszatesztelések és empirikus eredmények Kockázatkezelés és gyakorlati alkalmazás Limitációk és tipikus buktatók

Hallgatói kérdés nyomán foglalkozunk azzal, hogy milyen hatása van annak, ha a befektetők adóoptimalizálási okokból decemberben zárják a veszteséges ügyleteiket. Témáink: Tax-Loss Selling jelensége, kapcsolata a január-hatással Saját vizsgálat: Elmúlt 10 év Russel 2000 1120 tőzsdei társaság Kérdés: „Azon gondolkoztam, hogy év végén talán érdemesebb olyan dolgokba fektetni, melyek az éves csúcs közelében vannak, hiszen nincsenek olyanok, akik az adójukat csökkentenék long pozíciók zárásával, hiszen nem lehet veszteségük (hacsak nem tavaly vették). Van erre valami kutatás, vagy megfigyelés? Ki lehet ezt használni? Lehet valamiből sejteni, mely papírokat fogják év végén tax sell off okán sokan eladni, ezáltal lenyomva az árakat?”

Az előadás a jegybanki likviditás alakulásának pénzpiaci hatásait vizsgálja a Federal Reserve és a Magyar Nemzeti Bank elmúlt két évtizedes mérlegpolitikáján keresztül. Kiindulópontja a Fed 2025 októberi bejelentése, amely szerint a mennyiségi szigorítás decemberben véget ér, és a jegybank a mérlegállomány szinten tartására vált. Ez a fordulópont új környezetet teremt a részvény-, kötvény- és devizapiacok számára. Témáink: Hogyan alakult a Fed mérlegének GDP-arányos pályája a 2008-as válság, a COVID-időszak és a 2022–2025 közötti QT során Hogyan viszonyul ehhez a magyar monetáris bázis (M0) változása, és miért nem ment végbe hasonló mértékű mérlegcsökkenés Magyarországon Hogyan teljesítettek a részvénypiacok (S&P 500, Nasdaq) különböző likviditási rezsimekben Miért kiemelkedő a...

Az előadás azt mutatja be, hogyan használható az IPO-k első napi hozama (underpricing) a piaci szentiment és a befektetői túlzott optimizmus mérésére. A dotkom-lufi extrém 70% körüli átlagos első napi hozamától a 2020–2021-es újabb hype-hullámig vizsgáljuk, hogy az alulárazás mögött fundamentális okok vagy inkább viselkedési és piaci pszichológiai tényezők állnak. Mit jelent, hogyan mérjük az underpricing-et? IPO első napi hozamok és turnover Technológiai részvények aránya Veszteséges IPO-k aránya IPO-k alulteljesítenek a következő években?

Előadásunkban áttekintjük, hogy a különböző részvények és befektetési eszközök milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az inflációval szemben. Témáink: „vedd az energiaszektort” vagy „fogadj a nyersanyagokra” Részvényhozamok és az infláció 23 befektetés eszköz reálhozama, infláció kapcsolata 1927-től Az inflációs sokkok során milyen eszköz teljesít jól? 2008-2025 közötti vizsgálat Melyek a legfontosabb fundamentális tényezők?

A „prop cégekkel” (azaz proprietary trading firm) foglalkozunk az alábbi hallgatói kérdések nyomán: "A kérdésem/témafelvetésem kereskedés saját tőkével vagy prop cégeken keresztül. Az egyes finanszírozási modellek előnyei , hátrányai és adózása. Prop cégekkel szerzett jövedelem adózása külön érdekel hiszen ott többféle verziót is hallottam. Az is érdekes téma,hogy melyik prop cégek azok ,amelyiket érdemes használni"

Ez az előadás azt mutatja be, hogy a technológiai részvények árfolyamváltozását milyen arányban magyarázza a vállalatok valódi nyereségnövekedése (EPS) és milyen részben az értékeltség, illetve a befektetői hangulat változása (P/E). A dotkom-korszaktól a jelenlegi AI-vezérelt időszakig elemezzük, hogy a hozamok mögött mennyi a fundamentális erő és mennyi a piaci hangulat hatása. Továbbá áttekintjük a viselkedési közgazdaságtan buborékok kialakulásával kapcsolatos elméletét, és Fama ex-post bubble teoriját is.

Ebben az előadásban áttekintjük a globális, passzív portfóliók előtt álló kihívásokat, és azt is, hogy mi történik akkor, ha a világgazdaság növekedése tartósan lelassul vagy megáll. Emellett megvizsgáljuk, milyen szerepe lehet továbbra is a kötvényeknek és aktív befektetési szemléletnek egy alapvetően passzív befektetési stratégiában. Hallgatói kérdések: "Láttuk, hogy a kutatások egymásnak is ellentmondanak, és a 100%-os globális részvényportfólió mellett érvelő kutatás pedig több elfogadott tananyagnak (pl CFA) is ellentmond. Nyilván nem az a mérce, hogy hány tudós ért egy kérdésben egyet, de ez nem azt jelenti mégis, hogy jobb okunk van hinni a TDF-jellegű befektetésekben, és már csak ezért is van helye a portfóliónkban a kötvényeknek? Azokon az okokon túl, amiket a videód végén is...

Hallgatói kérdés nyomán foglalkozunk a put/call ráta kontraindikátorként történő alkalmazásáról. Témáink: A put/call ráta jelzései A jelzések vizsgálata 2009-2024 között Hallgatói kérdések: „Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy kaphatnánk-e egy elemzést a call/put opciók kontraindikátorként használt megbízhatóságáról rövid és közép távon S&P 500 indexre, illetve 1-2 nagyobb egyedi részvényre vetítve. „