Előadásunkban a globális carry trade rendszer működését és kockázatait vizsgáljuk, különös tekintettel a japán jen szerepére a nemzetközi finanszírozásban. Bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak össze a kamatkülönbségek, az FX swapok, a derivatív piacok és az amerikai állampapírpiac, valamint azt is, milyen következményei lehetnek egy tömeges pozíciózárásnak a globális pénzügyi rendszerre. Témáink: Miért lett a japán jen a globális carry trade egyik fő devizája? Mit jelent a carry trade mechanizmusa? Az FX swapok és derivatívák szerepe a globális finanszírozásban Mekkora lehet a yen-funded carry trade rendszere? Mi történhet a tömeges carry trade pozíciózárás esetén? Treasury hozamok, likviditási stressz és piaci fertőzés Miért maradhat velünk továbbra is a carry trade?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Üzleti bizalom változása az Egyesült Államokban Üzleti bizalom Németországban, euróövezet országaiban USA foglalkoztatottsági adatok Fed kamatvárakozások Iráni konfliktus eseményei Inflációs és gazdasági várakozások Geopolitikai kockázatok változása Gyorsjelentési szezon Befektetői hangulat Gazdasági áttekintés, összefoglalás 05-04 [Előadás]

Az előadás azt vizsgálja, hogy valóban csökken-e a részvények kockázata hosszú távon, illetve hogy a klasszikus feltételezések (pl. Siegel-állandó, IID világ) mennyire állják meg a helyüket. Emellett bemutatja, miért jelent valójában nagyobb kockázatot a jövőbeni hozamok bizonytalansága, és ennek milyen következményei vannak a portfólióépítésre. Témáink: Előzmények: Kötvényeknek nincs helye a nyugdíjportfólióban? Előadás itt érhető el.. Mekkora a Siegel állandó, miért fontos? A részvények hosszú távon csökkentik a kockázatot Pástor-Stambaugh kritika, A legnagyobb kockázat: rosszul becsülni a hozamot Az IID világ vs valóság Mit jelent ez portfólió szinten?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Kiskereskedelmi forgalom alakulása Fogyasztói bizalom változása Mi áll a rendkívül jó gyorsjelentések hátterében? 1. Negyedéves GDP első becslés Fed kamatdöntés, sajtótájékoztató EKB kamatdöntés EU: foglalkoztatottság, GDP, infláció, eladósodottság

Hallgatói kérdéseket tárgyalunk meg előadásunkon a következő témákban: Megéri a drága trading tanfolyam vagy robot? Orderflow, volatility trading és smart money stratégiák nyomában Drága trading rendszerek: Mit érdemes tudni vásárlás előtt? Trading tanfolyamok és robotok: mire figyelj, mielőtt fizetsz? Orderflow, smart money concept, Turtle stratégia

Az előadásunk azt vizsgálja, hogy valóban jó stratégia-e egyedi részvényeket nagy esések után vásárolni, és ez miben tér el az indexalapú befektetéstől. Empirikus eredményeken (több ezer eset, Russell 3000 ) keresztül bemutatjuk, mekkora a tartós értékvesztés kockázata, és a részvények mekkora része képes hosszú távon felülteljesíteni az indexeket. Témáink: Egyedi részvényeknél érdemes nagy esés után vásárolni? Miben tér el a tőzsdeindex vásárlástól? Mi történt 7500 esetben a nagy árbevétel visszaesések után Russell 3000 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége S&P500 részvények nagy esés utáni végleges törés valószínűsége A részvények mekkora része teljesíti felül az indexet, kötvényeket. A részvények mekkora részével veszítettünk a múltban?

Hallgatói kérdéseket beszélünk meg az alábbi témákban: Buffett portfóliójának egyszerű újraalkotása Értékalapú mutatók problémái, value-trap Értékalapú mutatók szisztematikus eredményei Piotroski F-score, szisztematikus szabályokkal Stock picking vs. momentum Hallgatói felvetések: "Az alapötlet a következő: Vegyük Buffett portfóliójának (Berkshire Hathaway) mindenkori 10 legnagyobb részvénypozícióját az elmúlt két évtizedből. Vizsgáljuk meg ezen cégek alapvető mutatóit a vásárláskori időpontban (például: P/B, P/E, P/C, P/S). A cél az lenne, hogy az így kapott „Buffett-képletet” teszteljük le más vállalatokra vagy egy hipotetikus portfólióra." fő kérdések, amikre keressük a választ: Egy ilyen fundamentális szűrés alapján összeállított portfólió felülteljesítette volna-e az S&P 500 indexet...

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Termelői árak alakulása és inflációs nyomás az USA-ban Külföldi tőkeáramlások és dolláreszköz-kereslet az Egyesült Államokban Lassuló növekedés és növekvő bizonytalanság az amerikai gazdaságban Gyorsjelentések, eredményvárakozások olajár-sokk idején Hazai gazdasági kilátások a választások után Globális tényezők szerepe a hazai kilátásokban

Az előadás azt vizsgálja, hogy a médiában megjelenő buborék- és összeomlásnarratívák hogyan hatnak (vagy éppen nem hatnak) a pénzpiacokra, nagyméretű szöveges adatbázis alapján. A narratív sokkok piaci reakcióit és a tényleges összeomlási kockázatot crash-risk modellek segítségével elemezzük a 2014–2025 közötti időszakban. Témáink: „Nem akkor van buborék a piacon, amikor a hírek írnak róla.” „Amikor a piacon összeomlásról beszélnek, akkor nem valószínű az összeomlás. ” 219 millió tőzsdehír, 76 ezer buborékkal kapcsolatos híre 2014-2025 időszakon Narratív sokk → piaci reakció vizsgálat Crash-risk modell Az előadáson tárgyalt indikátor itt tekinthető meg: https://huncert.eu/bubble-related-attention/

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Munkaerőpiaci áttekintés Kiskereskedelem, fogyasztói bizalom Üzleti és feldolgozóipari aktivitás USA Q4 GDP-csökkenés Növekvő infláció USA gyorsjelentési szezon Iráni-háború EU: kiskereskedelmi forgalom, munkanélküliség, infláció Hazai infláció, munkanélküliség, ipari termelés Parlamenti választások

Előadásunkon azzal foglalkozunk, hogy a 2023-as lengyel kormányváltás milyen hatást gyakorolt a pénzügyi piacokra, és mennyiben vonhatók le ebből következtetések más országok, például Magyarország esetére. Hallgatói kérdések: "Választások és a BUX előadással kapcsolatban: Nem tartozik szorosan a témához de érdekelne hogy az adatok és tényezők megtisztítása után mit mondhatunk hogyan reagált a Lengyel fordulatra a piac ? Merjünk-e ebből valamire következtetni a magyar választásokkal kapcsolatban? Gondolom egyedi kérdésekre nem nagyon jut energia de lehet másokat is érdekelne a kérdés. "

Előadásunkon azt vizsgáljuk, hogy a mesterséges intelligencia gyors terjedése ellenére miért nem jelentkezik még jelentős hatás a vállalatok termelékenységében és a makrogazdasági adatokban. A legfrissebb, több mint 6000 vállalatot vizsgáló nemzetközi felmérés alapján bemutatjuk, hogy az AI-projektek nagy része miért nem hoz még mérhető gazdasági eredményt. Témáink: Az AI gazdasági hatása egyelőre nulla? Az AI implementációk 5%-a sikeres? Legújabb vizsgálat, 6000 vállalat AI hatása a munkaerőre, termelékenységre

Az államadósság szintje önmagában félrevezető lehet. Megmutatjuk, miért a kamatteher és a gazdasági növekedés viszonya a döntő, és mit jelent ez Magyarország számára. Témáink: Valóban magas a magyar államadósság nemzetközi összevetésben? Van „veszélyes” adósságszint? Miért tudnak egyes országok magasabb adósság mellett is működni? Valóban az adósság szintje a legfontosabb tényező? Hogyan kezelhető az államadósság hosszú távon? Mi a megoldás a hazai államadósság kezelésére?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Fed kamatdöntés, sajtótájékoztató Gazdasági előrejelzés 2026-2027 A dedollarizáció nyomai Olaj- és gázkészletek alakulása Infláció alakulása, olajársokk hatása Kötvénypiaci hatások Hazai kötvénypiaci hozamok emelkedése Befektetői hangulat Hazai makroadatok

Előadásunkban bemutatjuk, mi a különbség a refláció és a stagfláció között, valamint elemezzük, hogyan hat az emelkedő olaj- és benzinár az inflációra. Kitérünk arra is, milyen közvetlen és közvetett csatornákon keresztül gyűrűznek be az energiaárak a teljes inflációba. Témáink: Refláció vs. stagfláció mi a különbség? Emelkedő benzin és olajár hatásai az inflációra Az energiaárak emelkedése milyen csatornákon keresztül gyűrűzhet be az inflációba

Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogyan reagált a magyar tőkepiac (BUX, EUR/HUF, 10 éves állampapírhozam) a választási időszakokban 1990–2022 között. Eseményablak-elemzéssel és abnormális hozamok segítségével elemezzük, mit árazott a piac a múltban, és milyen várakozások tükröződnek ma az árakban. Témáink: Mi történt 1990-2022 közötti választások alatt a magyar tőkepiacon BUX, EURHUF, 10 éves magyar kötvény eseményablak vizsgálata Árfolyamok alakulása, abnormális hozamok kimutatása Mit árazott a piac a múltban? Mit áraz most a piac?

Az előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az USA-n kívüli részvénypiacok 2025-2026-os felülteljesítése ciklikus jelenség vagy tartós strukturális változás. Emellett kitérünk arra, hogy az MSCI US és az MSCI ex US kombinálása valódi diverzifikációs előnyt jelent-e hozam, korreláció és portfóliókockázat szempontjából. Témáink: Az USA-n kívüli részvénypiacok 2025-2026-ban felülteljesítenek, és ez nem biztos, hogy csak egy pár hónapos kilengés Van előnye az MSCI US és MSCI ex US közötti diverzifikációnak?

Az előadáson áttekintjük az elmúlt hetek legfontosabb gazdasági, tőkepiaci eseményeit. Témáink: Emelkedő olajár gazdasági hatásai Geopolitikai kockázatok tőkepiaci hatásai Foglalkoztatottság, munkaerőpiac 4. Negyedéves GDP adat Fogyasztói árak (CPI) változása Energia infláció Stagflációs kockázatok, hatások Anxious index, recessziós kockázatok EU ipari termelés Hazai: üzemanyag árstop

Az előadásban az olajársokkok gazdasági következményeit vizsgáljuk az 1980-2026 közötti időszakban. Megnézzük, hogyan reagálnak az olajár-emelkedésekre a pénzügyi piacok (részvények, kötvények, dollár és nyersanyagok), valamint a makrogazdasági változók, például az infláció, az ipari termelés, a munkanélküliség és a kamatok, és arra is kitérünk, hogy az olajsokkok növelik-e a recesszió valószínűségét. Témáink: Olajársokkok hatásai Kínálati, keresleti sokkok 1980-2026 Részvénypiac, kötvénypiac, dollárindex, árupiacok Infláció, ipari termelés, munkanélküliségi ráta, rövid kamatok Recessziók kockázata

Előadásunkban bemutatjuk, hogyan kezelhető a tematikus befektetések egyik alapvető problémája (a narratívák túlértékelése és a túlzott koncentráció) a concept momentum és a narratíva-érzékenység megközelítésével. Empirikus eredményeken keresztül, 50 tematikus ETF 2007–2025 közötti adatain vizsgáljuk, hogy a momentum-alapú szelekció képes-e javítani a tematikus stratégiák teljesítményét és kockázat-hozam profilját. Témáink: A tematikus befektetés problémájának lehetséges megoldásai Concept momentum Narratíva érzékenység Tematikus ETF momentum stratégiák eredményei, 50 ETF, 2007-2025