Kérdés: Van értelme 100 éves adatok alapján befektetni? [Előadás]

Kategória: 

Hallgatói felvetések nyomán foglalkozunk azzal a problémával, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős gazdasági, társadalmi változások következtek be, így nem biztos, hogy van értelme 100-200 éves adatokon megfigyelt összefüggések alapján befektetni. Témáink:

  •  A múltbeli, 100-300 éves adatok vizsgálatának van értelme?
  •  Miért nem az elmúlt 20 évből indulunk ki?
  •  A kötvények kockázatosabbak a részvényeknél?
  • Hol van a lényeg? Mi határozza meg a jövőbeni hozamot?
  • A visszaesések mentális vonatkozása

Hallgatói kérdések:

"Említetted, hogy inkább csak az 1920-as évektől kezdődően vizsgált adatokkal számol a szerző. Néhányszor visszautal az 1900-as évek előtti időszakra is, de nagyrészt valóban az amerikai és az 1930-as évektől kezdődően veszi az adatokat. Viszont arra gondoltam, hogy amikor több 100 évre tekintünk vissza, az biztos helyes és jó kiindulási alapot ad?

Hiszen egy teljesen más civilizációban éltek akkor az emberek, szinte globalizáció és kapitalizmus nélkül, populáció gyökeresen változott azóta, bevándorlás kivándorlás, információk hozzáférhetősége, piacok hozzáférhetősége. Ezek az elmúlt 100 évben gyökeresen megváltoztak, tehát miért tekintsünk kiindulási pontnak az 1900-as évek előtt történteket, mint múltbeli hozamok kivetítése? Nem érdemes inkább az elmúlt évtizedeket inkább alapul venni? Hiszen a jelenlegi berendezkedésünkhöz ez áll a legközelebb, mintsem az 1850-es és az előtti évek.

Persze érdemes a történelmi példákkal tisztában lenni, amik nagyon régen történtek, de amikor a múltbeli hozamok kivetítéséről van szó, akkor a fent említett megváltozott tényezők miatt mégis miért kell vissza tekintsünk 3-400 évre? Teljesen más volt a berendezkedés és civilizáció. Az utóbbi 100 évben szinte megtörtént minden, háborúk, kötvény, részvények hozamának változása cikázása, földrajzi és eszköz alul és felül teljesítés, lufik és kidurranásuk.

Volt egy nagyon érdekes adat ami megütötte a szememet, hogy Amerikában a munkanélküliségi ráta összefügg a piaci hozamokkal, minél magasabb a munkanélküliségi ráta, annál nagyobb a várható hozam az elkövetkező években, és fordítva. 105. oldalon volt egy olyan kijelentés hogy a kötvények szórása nagyobb részvényeknél. Ez nagyon meglepett és nem is értem igazán, hogy lehetséges ez.

A 162. oldalon van egy visszatesztelés, ami megmutatja, hogy részvény kötvény arányban mennyi volt a legnagyobb visszaesés. Portfolio Visualizernél csak 1972-től lehet futtatni visszatesztelést. Vagy én vagyok béna? De itt a könyvben 1928-2013 közötti időszakot vizsgálja. Jók ezek az adatok?

Mivel én még nem éltem meg ilyen szintű visszaesést, próbálom elképzelni, hogy mekkora esés után aludnék jól. Jelenleg ez 20-25% közötti értékben határozom meg. Ez alapján nekem 50-50 arányú portfóliót kellene tartsak, mivel ennek 24% körül volt a maximális visszaesése? Persze, feltehetően hozamról is lemondok az alacsonyabb kockázatvállalás miatt."

 
 

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak