A klímaváltozás gazdasági hatásai 173 ország adatai alapján

A klímaváltozás ma már egyre fontosabb makrogazdasági és befektetési kockázat is. A hőhullámok, az aszályok, a viharok és az árvizek hatással lehetnek az inflációra, a gazdasági növekedésre, a termelékenységre, valamint az ingatlanok, a kötvények és a részvények árazására.

Cikkünkben azokat a fontosabb empirikus tanulmányokat foglaljuk össze, amelyek a klímaváltozáshoz kapcsolódó fizikai és átmeneti kockázatok gazdasági következményeit vizsgálják. Külön kitérünk arra is, hogy a piacok milyen mértékben árazzák már ezeket a kockázatokat, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük a hosszú távú befektetőknek.

A cikk főbb témái:

• A klímaváltozás gazdasági kockázatai
• A klímaváltozás hatása az inflációra
• A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre
• A klímaváltozás jövőbeni gazdasági hatása
• A klímaváltozás hatásai a helyi hőmérséklettel korrigálva (2023)
• A klímaváltozás jövőbeni gazdasági hatásai (metaelemzés)
• Klímaváltozás hatásai az ingatlanpiacon
• A klímaváltozás hatásai a kötvénypiacon
• A klímaváltozás részvénypiaci hatásai
• Milyen mértékben árazzák a befektetők a kockázatokat?
• A klímaváltozás hatása a termelékenységre (2024)
• Az áradások kezelhetők, de az aszályok és a hőhullámok nem (2025)

A klímaváltozás gazdasági kockázatai

Az alábbi grafikonon a CO₂-kibocsátás a nagyobb régiókra lebontva figyelhető meg. Jól látszik, hogy a nagy népességű régiókhoz (Kína, India, Afrika) a kibocsátott szén-dioxid töredéke kapcsolódik. A javuló életszínvonal, növekvő gazdasági teljesítmény vélhetően ezen országokban is a fogyasztás növekedését idézi elő.

forrás: The Green Swan

A Föld átlaghőmérséklete a fentiekkel párhuzamosan növekszik. Az alábbi grafikon bal felső sarkában a történelmi átlagot látjuk. A többi kép a század végi lehetséges forgatókönyveket mutatják. A színezés jelzi azokat a területeket, ahol a legnagyobb lesz a felmelegedés, melynek következménye, hogy egész régiók éghajlata változik meg az évszázadunkban, különösen Dél-Amerika, Közép-Amerika, Afrika, India, Dél-Ázsia, Ausztrália érintett a változásokban.

Érdemi és lényeges változások hiányában vélhetően a Föld átlaghőmérséklete tovább emelkedik, mely a különböző zöld hattyú események bekövetkezésének valószínűségét növeli. Arra is utaltam fentebb, hogy egyes események láncszerűen kapcsolódnak. Az alábbi grafikonon láthatók az éghajlatváltozással összefüggő események, és azok hatása az éghajlatra vonatkozóan.

forrás: The Green Swan

A klímaváltozás számos módon hatást gyakorolhat a gazdaságra, a befektetési eszközök árazására, de alapvetően két kockázati típust különíthetünk el:

• fizikai kockázatok
• átmeneti kockázatok

Fizikai kockázatok alatt többek között az alábbiakat értjük:

• A szélsőséges időjárás megváltoztatja a fogyasztási szokásokat és a kereslet szerkezetét.
• Csökken a munkaóra száma a nagy hőség miatt.
• A migráció miatt egyes országok munkaerőpiacán a munkaerő-többlet lefelé nyomja a béreket.
• Csökken a mezőgazdaság produktivitása, mely kihat a termények árára.
• Növekvő terményárak élelmiszer-drágulást okoznak.
• Migráció hatására az ingatlanpiacon változások következnek be. Egyes területeken áresés, máshol drágulás következik be.
• Társaságokat pénzügyi veszteség éri.
• Az iparágak jövedelmezősége megváltozik (például halászat, turizmus, mezőgazdaság)
• Az országok gazdasága zsugorodik (melyek gazdasága a klímaváltozással érintett szektorokon alapul).
• Országok kötvénypiacán megugranak a hozamok, a kötvénypiac összeomlik (fenti események egyike miatt).
• A kötvénypiaci és gazdasági hatások egyes devizák árfolyamának csökkenését eredményezhetik.

Az időjárással kapcsolatos veszteség 70 százalékát már ma is a nem biztosítási üzletágban működő cégek szenvedik el, és az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentős természeti katasztrófák száma, lásd alábbi grafikonon.

forrás: The Green Swan

A fizikai kockázatok mellett átmeneti kockázatok is jelentkeznek. Ezek abból fakadnak, hogy a gazdaság alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású működésre áll át. Az új technológiák, a szigorodó szabályozás, a szén-dioxid-árazás és a fogyasztói preferenciák változása egyes vállalatokat kedvezőbb, másokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat.

Különösen azok az iparágak kerülhetnek nyomás alá, amelyek tevékenysége magas kibocsátással jár, eszközeik pedig az átállás miatt a vártnál gyorsabban veszíthetnek értékükből. A vállalati átértékelődés a nyugdíjalapokon, befektetési alapokon és ETF-eken keresztül a pénzügyi rendszer szélesebb részére is továbbgyűrűzhet.

A klímaváltozás hatása az inflációra (2023)

Az IMF által készített vizsgálatban 1970-2020 közötti adatokon, 173 ország gazdaságát vizsgálva mutatták ki a hősokkok, aszályok, klímaesemények inflációra gyakorolt hatásait. A globális adatokon végzett vizsgálatok eredményeit az alábbi három grafikon szemlélteti. A bal oldali ábrán a hősokkok, a középső ábrán az aszályok és a jobb oldali ábrán a viharok inflációra gyakorolt hatása lett kimutatva. A fekete görbe mutatja az összes esemény átlagos hatását, a világosszürke tartományban szóródik az összes eset kétharmada, a sötétszürke sáv pedig az összes eset 90 százalékát öleli fel. Az adatokból az derül ki, hogy a hősokkoknak inflációcsökkentő hatása van, az aszályok a következő két évben pozitívan hatnak az inflációra, a viharok esetében ez a hatás csak egy évig tart.

A 173 országra kiterjedő vizsgálat azonban nem veszi figyelembe, hogy egyes országok eltérő gazdasági fejlettségi szinttel rendelkeznek, eltérő gazdasági ciklusokban (recesszió, konjunktúra) következtek be az események, ráadásul egyes országok eladósodottabbak, mely kisebb mozgásteret tesz lehetővé, ha válságokra reagálni szeretne a kormány. Éppen ezért az adatokat további tényezőkre bontva is megvizsgálták. Az alábbi grafikonon látható, hogy a fejlett országok gazdaságára a hősokkok, aszályok növekvő, míg a viharok inflációt csökkentő hatást gyakoroltak.

A fejlődő országokban az eredeti, globális megfigyelésekkel azonosan alakultak az inflációs hatások.

A következő grafikon a fejlett országokban mutatja a klímaesemények élelmiszer-inflációra gyakorolt hatását. Viharokat leszámítva emelkedő inflációt tapasztalhatunk.

Ezzel szemben a fejlett országok piacán nem mutatható ki, hogy a hősokkok emelkedő élelmiszer-inflációt okoznak, de az aszályok és a viharok esetében kimutatható.

Ha a klímaváltozás hatásait elkülönítjük a gazdasági ciklusok szerint (gazdasági zsugorodás, és növekedés), akkor eltérő hatásokat tapasztalhatunk. Az alábbi képen a fejlett országok adatai láthatók.

A következő ábrasoron pedig a fejlődő országokra vonatkozó inflációs hatások figyelhetők meg.

Eltérő hatása van a klímaeseményeknek akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a magasabb eladósodottság (az ábrán high debt) alacsonyabb mozgásteret jelent a hatalmon levő kormány számára a klímaesemény hatásainak mérséklésére (támogatások, újjáépítések stb..). Az alábbi képen a fejlett országokat látjuk, ahol a low debt az alacsonyan, a high debt a jelentősen eladósodott gazdaságokat jelöli.

A következő grafikonon a fejlődő országokat láthatjuk.

A következő grafikon pedig már csak a súlyosabb klímaesemények (halálesetek számban mérve) inflációra gyakorolt hatását mutatják.

A klímaváltozás hatása a gazdasági növekedésre

Az alábbiakban a fenti három esemény gazdasági növekedésre (reál GDP változás) gyakorolt hatásait tekintjük át. Ahogy az alábbi képen látható alapvetően negatív hatása van a gazdasági növekedésre nézve mind a három eseménynek az eseményt követő 1-2 éven belül, de a hősokkok negatív hatásai tartósabbak.

A következő grafikonon már csak a legsúlyosabb események (halálesetek számában mérve) látjuk. Itt egyértelmű tendencia figyelhető meg, azaz hősokkok, aszályok erőteljes negatív hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre, a szűk szürke tartomány jelzi, hogy az átlag mögötti szórás alacsony, azaz megbízható a kimutatott összefüggés. A fentiekkel ellentétben azonban a súlyos viharok esetében pozitív gazdasági hatást tapasztalhatunk, mely azzal magyarázható, hogy az eseményt követően újjáépítésre kerül sor, mely a gazdasági növekedésre pozitívan hat.

A fejlett és fejlődő országok esetében további különbségeket figyelhetünk meg. A fejlett országokban (lásd az alábbi képet) a negatív hatások jellemzően mérsékeltebbek és rövidebb ideig tartanak.

A fejlődő országokat ugyanakkor sokkal kedvezőtlenebbül érintették a klímaváltozással járó események. Erőteljes negatív hatást figyelhetünk meg a gazdasági növekedésre vonatkozóan.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a klímaváltozással járó súlyosabb események pozitívan járulnak hozzá az inflációhoz, inflációnövelő hatásuk van, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy régiónként, gazdasági ciklusonként, az országok fejlettségi állapota, eladósodottsága szerint jelentős eltérés van az események inflációra gyakorolt hatásaiban. A gazdasági növekedés kérdésében teljesen más kép rajzolódik ki. Itt a hatások következményei inkább negatívak, különösen a súlyos eseményeket követően és a fejlődő országokban. Az egyetlen kivételt a viharok okozta káresemények jelentik, melyek pozitívan hatottak a gazdasági növekedésre.

A klímaváltozás hatásai a helyi hőmérséklettel korrigálva (2023)

Átfogó vizsgálatok azt mutatják, hogy a klímakockázat a jövőben beépülhet az érintett befektetési eszközök árfolyamába. Erre már ma is találhatunk példákat az ingatlanpiacon, kötvény és részvénypiacokon (itt beszéltük ezekről), azaz a befektetőknek a klímakockázat hatásait is figyelembe kell venni, ha hosszú távú döntéseket hoznak. Emellett számos vizsgálat mutat rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos események (hősokkok, szárazság, viharok) növelik az inflációt, de régiónként, és az országok fejlettségi állapota szerint jelentős különbségek tapasztalhatók (lásd fentebb). A fenti változások (hősokk, szárazság, vihar) esetében megfigyelhető az is, hogy alapvetően negatív hatása van a gazdasági növekedésre. Ugyanakkor a fenti vizsgálatok nagyrészt arról számoltak be, hogy a növekvő átlaghőmérséklet egyformán negatív hatást gyakorol az összes ország gazdaságára, és főleg a szegényebb országokban erősödik fel a negatív hatása. Ezzel ellentétes véleményre jutottak a GDP and Temperature: Evidence on Cross-Country Response Heterogeneity cím alatti tanulmány szerzői.

A fentebb hivatkozott anyagban 137 ország területi, lokális átlaghőmérséklet változását, és a hőmérséklet-változás gazdasági növekedésre (egy főre jutó reál GDP) gyakorolt hatásait vetették össze. Ez az összevetés azért tekinthető egyedinek, mert nagyon sok kutatás a globális átlaghőmérséklet változása alapján becsüli meg az események országokra gyakorolt hatását, azonban az átlaghőmérséklet emelkedése területenként eltérő képet mutat, például hazánk esetében is nagyobb átlaghőmérséklet növekedés mutatható ki a globálisnál (iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva). Az alábbi grafikonon látható a globális átlaghőmérséklet-változás alapján milyen gazdasági hatásokra számíthatunk az egyes régiókban (zöld szín pozitív, piros negatív, fehér területeket nem vizsgálták).

A következő ábra pedig azt az esetet mutatja, ha figyelembe vesszük az átlaghőmérséklet változás területenként eltérő, és eltér a globálistól.

Az ábrák egy öt éves időszak hatásait mutatják (horizon 0 az időszak eleje, horizon 5 az időszak vége). Ha a globális átlaghőmérséklettel számolunk, akkor mind a szegény és mind a leggazdagabb országok között találunk negatív hatásokat. De a lokális hőmérséklet-adatokat figyelembe véve a fejlett országok esetében erős negatív hatások figyelhetők meg. Az alábbi grafikonon a fejlett országok gazdaságára gyakorolt hőmérsékleti hatásokat láthatjuk. A globális átlaghőmérséklet változás hatását a szaggatott vonalak, a területi adatokkal számolt hatást a fekete görbék szemléltetik.

A legszegényebb országok esetében az alábbi különbséget láthatjuk.

Összességében a derül ki a fentiekből, hogy összhangban a korábbi vizsgálatokkal a hőmérséklet-változásnak negatív gazdasági hatásai vannak. Ez kimutatható a globális és a lokális hőmérsékleti adatokon is. Másrészt az országok közel felében azt tapasztalhatjuk, hogy a hőmérséklet emelkedésére pozitívan reagál a gazdaságuk, de ez nagyrészt a szegényebb országokban mutatható ki, és a leggazdagabb országok, mint az Egyesült Államok esetében negatív hatásokat láthatunk.

Ugyanakkor a szerzők azt is kiemelik, hogy a fenti összefüggések az elmúlt 30 év megfigyelésein alapulnak, és nem lehetünk biztosak abban, hogy a hőmérséklet-változás és a gazdasági növekedés között kimutatott kapcsolat érvényes lesz akkor is, ha a globális átlaghőmérséklet 2-4 fokkal tér el az iparosodás előtti átlaghőmérséklettől. 2022-ben a globális átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.

A klímaváltozás jövőbeni gazdasági hatása

A Meta-Analysis of the Total Economic Impact of Climate Change cím alatti vizsgálatból még átfogóbb képet kaphatunk a klímaváltozás jövőbeni hatásaival kapcsolatban. Ebben a munkában összegezték az elmúlt években megjelenő kutatásokat, és ahogy az alábbi táblázatban látható a vizsgált előrejelzések többsége szerint a klímaváltozás nettó gazdasági hatása negatív lehet. A táblázat warming oszlopában az iparosodás előtti időszak átlaghőmérsékletéhez képesti eltérés látható. Ez jelenleg +1,1 celsius fok, de az előrejelzések szerint a következő évtizedekben az 1,5-4 celsius fok közötti tartományban növekedhet a Föld átlaghőmérséklete. A magasabb átlaghőmérséklet növekedés (iparosodás előtti állapothoz képest) nagyobb negatív gazdasági hatással jár együtt. Az előrejelzéseknek nagy a bizonytalansága, de ahogy a fenti vizsgálat szerzői is megjegyzik a bizonytalanság inkább a negatív meglepetések irányába tolódott el, azaz sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a becsültnél negatívabb hatásai lesznek a klímaváltozásnak mint pozitívak. Emellett az is kiderül a tanulmányból, hogy a klímaváltozás negatív hatásai a szegényebb országokat jobban érinti.

Klímaváltozás hatásai az ingatlanpiacon

Az ingatlanpiacot várhatóan jelentősen fogja érinteni a klímaváltozás a következő években. Ez egyrészt abból fakad, hogy lesznek olyan területek, melyeken a klíma a mainál sokkal elviselhetetlenebb lesz, melynek következtében az emberek országokon  vagy régiókon belül elvándorolnak. A problémával érintett területek ingatlanpiacán csökkenő keresletet, csökkenő árakat tapasztalhatunk, míg a migrációs hullám lehetséges célpontjain növekvő kereslet, emelkedő árak, alacsonyabb bérek alakulhatnak ki. Az ingatlanpiaccal kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a folyamat már ma is megfigyelhető, azaz a befektetők elkezdték árazni a klímakockázatot.

Például a Disaster on the horizon: The price effect of sea level rise cím alatti vizsgálatból kiderül, hogy az Egyesült Államok partvidéki ingatlanpiacán, melyeket a tengerszint emelkedés a következő évtizedekben érinteni fog, az eladási árak átlagosan 7 százalékponttal alacsonyabbak. Egy másik vizsgálatból pedig az derül ki, hogy a tengerszint emelkedésével kapcsolatos kockázat csak azokban a tagállamokban mutatható ki, ahol magasabb a klímaváltozással kapcsolatos hit a lakosság körében. Ahol nagyon kevesen hisznek a klímaváltozásban, ott nem mutatható ki diszkont, azaz nem indult meg a klímakockázat árazódása.

Egy, az amerikai ingatlanpiaccal kapcsolatos vizsgálat nem a partvidéki, hanem az árvíz szempontjából veszélyes területeken levő ingatlanpiacot vizsgálta meg. A kutatás szerint 3,8 millió családi ház található árterületeken az Egyesült Államokban, de nem mutatható ki a klímakockázat az ingatlanpiac ezen szegmensében, sőt ezek az ingatlanok túlárazottak. Egyedül azokban az államokban mutatható ki ez a kockázat (olcsóbbak ezek az ingatlanok), ahol az árterekben levő ingatlanok értékesítéshez szigorúbb a tájékoztatási kötelezettségek kapcsolódnak.

A fentiekből látható, hogy főleg azokon a területen figyelhető meg a klímakockázat árazása, ahol a befektetők széles köre tudatában van a problémának. Ma még az ingatlanpiaci befektetők szempontjai között kevésbé dominálnak ezek a kockázatok, de ez a klímaváltozás hatásaival domináns tényezővé válhatnak. Ma még például ha a Balatonon nyaralót szeretnénk venni, nem szempont, hogy 20 év múlva akár lefolyástalan is lehet a tó, vagy a tó vize fürdőzésre alkalmatlanná válik, esetleg több száz méterrel beljebb kerül a partvonal. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a fenti kockázatok 10 év múlva már uralni fogják a befektetők döntései, így az ingatlanpiacra is hatást gyakorolhatnak.

A klímaváltozás hatásai a kötvénypiacon

A klímakockázatoktól a kötvénypiac sem mentes. Ennek egyrészt az az oka, hogy a jövőben egyes régiók, országok sokkal jobban szenvednek majd a globális felmelegedéstől. Részben földrajzi elhelyezkedésük, részben egyedi okok miatt (tengeráramlatok, időjárási rendszerek megváltozása). Például hazánkban is magasabb a felmelegedés üteme a globális átlagnál. Ezekben az országokban számos iparág kerülhet kihívások elé, de többek között a mezőgazdaság, állattenyésztés, turizmus. A régiókat, országokat érintő kockázatok pedig emelkedő kötvénypiaci hozamokat idéznek elő, ami a korábban megvásárolt kötvények leértékelődését eredményezheti.

A témával kapcsolatos egyik anyag már 2013 óta ki tudta mutatni az amerikai kötvénypiacon a klímakockázatok hozamra gyakorolt hatását. A Sea Level Rise Exposure and Municipal Bond Yields cím alatti vizsgálatból kiderül, hogy a klímakockázattal kapcsolatos növekvő médiamegjelenés, google keresésszám hatást gyakorol a problémával érintett államok kötvényárazására, és magasabb hozam köthető a növekvő médiamegjelenéshez. A hatások nagyrészt a hosszú lejáratú kötvények hozamán mutathatók ki.

Egy másik vizsgálat pedig összefüggést talált a klímaváltozás és a banki hitelek értékpapírosítása között. Eszerint minél inkább a köztudatba kerül a klímaváltozás és annak kockázata, a bankok annál inkább értékpapírosítják a hiteleiket. A hitelek értékpapírosításának az a célja, hogy a bank a kockázatot egy befektetőre hárítsa, mivel így a kötvény nemfizetési kockázata a befektetőt terheli. A folyamattal a 2008-2009-es gazdasági válságot okozó CDO, CLO termékek kapcsán ismerkedtünk meg.

A klímaváltozás részvénypiaci hatásai

A klímaváltozás a részvénypiacot is érintheti, hiszen a fizikai kockázatok jellemzően a gazdasági életben működő vállalatokat érintik. Ilyen fizikai kockázatot jelenthet a terméshozamok csökkenése, a szárazságok, aszályok miatt veszteségek a mezőgazdaságban, de a turizmusban bekövetkező változások is hatást gyakorolhatnak vállalatok széles körére. A fizikai kockázatok mellett pedig szabályozói, átmeneti kockázatok is felmerülnek. Ennek lényege, hogy a klímaváltozás hatásainak érzékelhető szintre növekedésével egyre nagyobb lesz a politikusokon a társadalmi nyomás, mely a környezetszennyezésben érintett, magas CO₂-kibocsátással járó iparágra helyeződő nagyobb nyomást, szigorodó előírásokat, és végső soron növekvő költségeket eredményez. Ezek a költségek azonban nem feltétlenül lesznek teljes mértékben átháríthatók a fogyasztóra, hiszen a fejlődő országok kormányai a múltban is „elnézőbbek” voltak a környezetszennyezéssel szemben (így olcsóbban tudnak gyártani). A jelenleg elérhető vizsgálatok azonban inkább azt mutatják, hogy a klímaváltozás kockázatait még nem árazza pontosan a piac.

Például egy 31 ország élelmiszertermelő társaságára kiterjedő vizsgálat összevetette a társaságok részvényeinek árváltozását az adott időszak szárazságának súlyosságát mérő mutatóval. A vizsgálatból az derül ki, hogy a szárazság súlyossága és a részvények árazása között nincs erős kapcsolat, azaz a befektetők nem reagáltak ezekre az eseményekre.

Ugyanakkor a Do Investors Care About Carbon Risk? cím alatt vizsgálat arra jutott, hogy a vállalati tevékenység szén-dioxid-intenzitása (vagyis hogy a tevékenység mekkora károsanyag-kibocsátással jár) részben már ma is beárazásra kerül, és a befektetők magasabb hozamot várnak el az ilyen társaságokba történő befektetésért. A zöld részvény vs. barna részvény témában már megbeszéltük, hogy az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, a barna részvények (környezetkárosító társaságok) hozama magasabb.

Összegezve a fentieket, azt láthatjuk, hogy a befektetési eszközök különböző piacain már szempont a klímakockázat, pedig 10 évvel ezelőtt ennek még semmi nyomát nem tapasztalhattunk. Elsődlegesen ott mutatható ki a klímakockázatok árfolyamra gyakorolt hatása, ahol a befektetők tudatában vannak a problémának, így vélhetően a jövőben a befektetési eszközök árazásában egyre fontosabb tényező lesz a klímaváltozás.

A klímaváltozás hatása a termelékenységre (2024)

Kumar, Mairit (2024) vizsgálata bizonyítékot talált arra, hogy az 1990-2018 közötti időszakon a klímaváltozás hatást gyakorolt az érintett országok termelékenységének (TFP, total factor productivity) változására. A tanulmányban elsősorban fejlődő, feltörekvő országok gazdaságára fókuszáltak (Argentína, Brazília, Bulgária, Chile, Kína, Kolumbia, Egyiptom, India, Indonézia, Irán, Malajzia, Mexikó, Marokkó, Nigéria, Peru, Fülöp-szigetek, Oroszország, Dél-Afrika, Thaiföld, Törökország, Ukrajna), de nincs okunk feltételezni azt, hogy más fejlődő országok (például hazánk) esetében a fentiek nem érvényesülnének a jövőben. Ahogy ugyanis a közepes fejlettség csapdájának témakörében megbeszéltük, a fejlődő országok felzárkózásának egyetlen hosszú távon is járható útja van a termelékenység növelése. Rossz hír a fejlődő országok számára, hogy Kumar, Mairit (2024) kapcsolatot talált az átlaghőmérséklet változása és a termelékenység (TFP) között. A kapcsolat kointegrációs jellegű, azaz a két változó között hosszú távú egyensúlyi kapcsolat feltételezhető, de jelentős hatású és negatív, azaz az átlaghőmérséklet 1°C-os emelkedése körülbelül 3%-kal csökkenti a TFP-t hosszú távon, lásd az alábbi táblázatban.

Kumar, Mairit (2024)

Ahogy pedig az alábbi képen látható (piros görbe), a hőmérséklet emelkedésének termelékenységre gyakorolt negatív hatása nem csökken az idő előrehaladtával. Ennek egyik oka lehet, hogy hiába próbálnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, a bevezetett intézkedések nem segítik jelentősen az alkalmazkodást, vagy nem tudnak bevezetni olyan technológiákat, melyek segítenék az alkalmazkodást.

Kumar, Mairit (2024)

A fentieken túl, a kutatók megbecsülték a klímaváltozás termelékenységre gyakorolt hatását a tárgyalt 21 országra egyénileg. Ehhez az Intergovernmental Panel on Climate Change RCP-forgatókönyveit vették alapul:

• RCP 2.6: ennek feltétele, hogy a globális hőmérséklet emelkedése 2100-ig jóval 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest.
• RCP 4.5: A globális hőmérséklet várhatóan 2–3°C-kal nő az iparosodás előtti szinthez képest.
• RCP 6.0: A hőmérséklet-emelkedés 2100-ra 3°C körüli lehet.
• RCP 8.5: Feltételezi, hogy nem történik jelentős intézkedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ebben a forgatókönyvben a globális hőmérséklet-emelkedés 2100-ra akár 4–5°C is lehet.

Az alábbi grafikonon azt láthatjuk, hogy a RCP 2.6 forgatókönyv esetén minimális a termelékenységben bekövetkező veszteség.

Kumar, Mairit (2024)

Méréskelt termelékenységcsökkenést lehet megfigyelni az RCP 4.5 és 6.0 forgatókönyvek esetén is, de az RCP 8.5 forgatókönyv (folytatódik, amit eddig csináltak a társaságok) esetén jelentős termelékenységcsökkenés következett be.

Kumar, Mairit (2024)

A fentiek tehát arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás hosszú távon hatást gyakorol a feltörekvő gazdaságok növekedési kilátásaira. Ezeket a hatásokat ma még a befektetők nem biztos, hogy teljes mértékben árazzák, de a jövőben a befektetési döntések fontos része lehet a klímaváltozás gazdasági, befektetési eszközök árazására gyakorolt hatásainak mérlegelése.

Milyen mértékben árazzák a befektetők a kockázatokat?

Ha a Yale Egyetemen által rendszeresen elvégzett felmérésből indulunk ki, akkor óvatosan arra következtethetünk, hogy a klímakockázat valószínűleg még nincs teljes mértékben beárazva a befektetési eszközök piacán. Ahogy az alábbi képen látható, a megkérdezetteknek mindössze csak a 33 százaléka hallott már a globális felmelegedésről.

De az emberek többsége (72%) úgy gondolja, hogy a klímaváltozás csak a következő generáció problémája lesz, és mindössze csak a 47 százalék gondolja úgy, hogy a saját életében is problémát jelent a klímaváltozás.

Az áradások kezelhetők, de az aszályok és a hőhullámok nem (2025)

Az EKB kutatói (Usman et al., 2024) 27 európai uniós ország 1160 NUTS 3-régiójában (gyakorlatilag megyei szint) végeztek vizsgálatot az 1995–2022 közötti időszakban, és arra voltak kíváncsiak, hogy a klímaváltozással összefüggő események (hőhullámok, áradások, aszályok) milyen változásokat eredményeznek különböző makrogazdasági mutatókban (GDP, munkaerőpiac, tőkeállomány, ledolgozott órák száma stb.). Az alábbi grafikon összefoglalja az időszak alatti eseményeket. Piros színnel a hőhullámok, sárga színnel az aszályok, kék színnel az áradások előfordulási számai követhetők nyomon.

forrás: Usman et al., 2024

A lenti grafikon a hőhullámok utáni impulzusválaszokat szemlélteti, az alábbi változók szerint:

• Investment (Beruházás)
• Capital stock (Tőkeállomány)
• Total hours worked (Teljes ledolgozott órák száma)
• Employment (Foglalkoztatottság)
• TFP (Teljes tényezőtermelékenység)
• Output (Kibocsátás, GDP)

Az eredmények alapvetően azt mutatják, hogy a foglalkoztatás és a munkaórák csökkennek az esemény után, ami összhangban áll a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a hőhullámok csökkentik a munkatermelékenységet. A beruházások és a tőkeállomány nőnek a középtávon, mert az érintett régiók alkalmazkodni igyekeznek (például hűtési rendszerekbe, infrastrukturális fejlesztésekbe fektetnek). A teljes termelékenység (TFP) viszont csökken, azaz az adaptációs beruházások nem növelik a termelékenységet olyan mértékben, mint más típusú befektetések. Érdemes megnézni, hogy öt évvel az esemény után az összesített gazdasági kibocsátás (GDP) még mindig alacsonyabb, mint az esemény előtt.

forrás: Usman et al., 2024

Az alábbi kép már az aszályok hatását mutatja be. Eszerint a gazdasági teljesítmény (GDP) tartósan csökken, még négy évvel az esemény után is érezhető: a GDP 2,4 százalékkal alacsonyabb. A foglalkoztatottság és a ledolgozott órák csökkennek, a beruházások és a tőkeállomány nem mutatnak jelentős növekedést, vagyis az aszály nem vezet adaptációs beruházásokhoz. Az aszályok jelentős és elnyúló negatív hatást gyakorolnak a gazdaságra, elsődlegesen a foglalkoztatásra és a termelékenységre. A legfontosabb különbség a hőhullámokhoz képest, hogy itt nincs jelentős alkalmazkodás, ezért a hatások mélyebbek.

forrás: Usman et al., 2024

A következő ábrák az áradások, illetve árvizek hatásait mutatják. Itt nincs egyértelmű hatás a gazdasági teljesítményre, a tőkeállományra és a termelékenységre nézve, de a ledolgozott órák száma csökken, azaz az árvíz zavart okoz a munkaerőpiacon. Az árvizek esetében a negatív hatásokat befolyásolja a régió fejlettsége is, fejlettebb régiókban (feltételezhetően magasabb fokú árvízvédelem) a negatív hatások kisebbek.

forrás: Usman et al., 2024

Összegezve a fentieket, az az 1995-2022 közötti időszakban is megfigyelhető, hogy a szélsőséges időjárás negatív gazdasági hatásokkal jár együtt. Hőhullámok esetében négy évvel az esemény után a régiós GDP 1,4 százalékkal, aszályok esetében 2,4 százalékkal alacsonyabb. Az árvízek hatása eltérő, és itt a magasabb jövedelmű régiók gyorsabban képesek helyreállítani a károkat, így a gazdasági hatások mérsékeltebbek.