Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhető a részvénypiac árazása a kötvénypiaci hozamok tükrében. A megközelítés lényege, hogy a részvények értékeltségét nem önmagában nézzük, hanem összevetjük a velük versengő alternatív befektetéssel, vagyis a hosszú lejáratú államkötvények hozamával. Témáink: Mit jelez a Fed model? Mi a probléma a Fed model jelzéseivel? Miért olcsóbbak a részvények, mint a kötvények? (Cape Yield) Mit jelez a Fed model? A „Fed-modell” vagy „Fed Stock Valuation Model” (FSVM) egy egyszerű, de sokat idézett megközelítés, amely a részvénypiac relatív árazását a kötvénypiaci hozamokhoz viszonyítva értelmezi. A modell alapgondolata szerint a befektetők különböző eszközosztályok között választanak, ezért a részvények vonzerejét nem érdemes önmagában vizsgálni, hanem...

A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel 5 százalékát költi adósságszolgálatra, ami veszélyesen magas szint. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy valóban magas-e a magyar államadósság, létezik-e „veszélyes” szint, mi határozza meg az adósság fenntarthatóságát, és mit jelentenek a jelenlegi folyamatok Magyarország számára. Témáink: Létezik egyáltalán „veszélyes” adósságszint? Nem az adósság a kérdés, hanem a kamatteher Három út az adósság leépítéséhez A kulcs: növekedés vs. kamat Mi várhat Magyarországra a következő években? Cikkünk a HOLDblog oldalán, az alábbi hivatkozáson olvasható el: https://hold.hu/holdblog/allamadossag-kamatteher-adossagfinanszirozas/

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legintenzívebben tárgyalt technológiai fejleménye, amelyet sokan a következő ipari forradalomként értelmeznek. A várakozások szerint az AI érdemben növelheti a termelékenységet, átalakíthatja a munkaerőpiacot, és új növekedési pályára állíthatja a gazdaságot. Ugyanakkor egyre több empirikus vizsgálat utal arra, hogy ezek a hatások rövid távon jóval korlátozottabbak, mint amit a piaci és médiabeli narratívák sugallnak. Cikkünkben azokat a friss, adatvezérelt kutatásokat tekintjük át, amelyek a ChatGPT megjelenése óta vizsgálják az AI elterjedését és gazdasági hatásait. Különösen a termelékenységre, a munkaerőpiacra és a vállalati alkalmazkodásra fókuszálunk. Célunk annak feltárása, hogy a jelenlegi empirikus bizonyítékok alapján az AI inkább...

A bejegyzésünkben a „10 legjobb nap” mítoszának járunk utána. Ez az állítás arra utal, hogy ha egy befektető kihagyja a tőzsdén a legnagyobb hozamú néhány napot, akkor a hosszú távú teljesítménye jelentősen romlik. Ebből jellemzően az következik, hogy nincs értelme időzíteni, hanem passzívan, a „vedd meg és tartsd” stratégia szerint érdemes befektetni. Témáink: Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Hogyan azonosítsuk a legjobb napokat? Mit mutatnak az eredmények? Mi történik ha kihagyod a 10 legjobb napot? Általában részvénypiaci visszaesések időszakában jelenik meg a magyar és a nemzetközi médiában az az állítás, hogyha a tőzsdepánik alatt eladsz, akkor kihagyod a 10 legjobb napot, így a hozamod lényegesen kevesebb lesz. A Bank of America elemzőjének okfejtése a következő cikkben...

A cikkünkben az extrém pénzügyi események elemzésén alapuló előrejelző módszereket tekintjük át. Az extrém események analízise a pénzügyi piacokon a ritka, de potenciálisan jelentős hatással bíró események vizsgálatára vonatkozik. Ezek az események általában szélsőséges hozamok, amelyek messze eltérnek az átlagos piaci mozgásoktól Témáink: Max-effect a részvénypiacokon, tőzsdéken Mit jelent az ETF alapok esetében a min és max effect? US extreme indikátor és a jövőbeni hozam (2024) A tőzsdei árkorlátok és a jövőbeni hozam (2024) Max-effect a részvénypiacokon, tőzsdéken A max-effect a long-term reversal, a short-term reversal és a momentum-hatáshoz kapcsolódó megfigyelés. Eszerint azok a részvények, melyek az előző hónapban a legnagyobb napi hozamot érték el, átlagosan hajlamosak...

A vállalatok növekedése első ránézésre egyértelműen pozitív jelenségnek tűnik: több beruházás, több eszköz, nagyobb méret. A részvénypiaci adatok azonban árnyaltabb képet mutatnak. Az ún. asset growth és investment premium irodalom szerint azok a vállalatok, amelyek gyors ütemben növelik eszközállományukat, átlagosanalacsonyabb jövőbeni hozamokkal járnak együtt. Ez felvet egy alapvető kérdést. Vajon minden típusú növekedés „rossz” a befektetők szempontjából, vagy léteznek olyan beruházások, amelyek valóban értéket teremtenek? A válasz kulcsa az innovációban keresendő. A kutatás-fejlesztési ráfordítások ugyanis eltérően viselkednek: számos empirikus vizsgálat szerint azok a vállalatok, amelyek méretükhöz képest többet költenek K+F-re, magasabb jövőbeni részvénypiaci hozamot érnek el. Ezt a...

A politikusok munkájuk során rendszeresen jutnak olyan információk birtokába, amelyek a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. Régóta vita tárgya, hogy vajon igazságos-e, hogy aktívan kereskedhetnek a tőzsdén? A téma azonban nemcsak etikai, hanem befektetési szempontból is érdekes. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanis bizonyos körülmények között a politikusok részvényügyletei felülteljesítik a piacot. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy tartalmaznak-e ezek az ügyletek olyan információt, amely segíthet jobban megérteni a piaci folyamatokat. Témáink: Vásárolhatnak a politikusok részvényeket? A rénszarvasok vagy a politikusok jobb befektetők? A gazdasági bizonytalanság jó előrejelző Mikor teljesítenek felül a politikusok? A politikusi portfóliók teljesítménye: NANC vs. S&P 500 Vásárolhatnak a...

Bejegyzésünkben az asset growth hatás néven ismert tőkepiaci összefüggést mutatjuk be, amely a tőzsdei társaságok eszközállományának növekedése és a jövőbeni részvénypiaci hozam közötti kapcsolatot írja le. A klasszikus eredmények szerint a gyorsabban növekvő cégek részvényei átlagosan alacsonyabb jövőbeni hozamot érnek el, mint a lassabban növekvő társaságok részvényei. A cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy az újabb kutatások miként árnyalják ezt a képet. Témáink: Mi az az asset growth hatás a tőzsdén? Mit jelent az eszközállomány növekedése? Milyen magyarázata lehet a fordított hatásnak? Asset growth hatásra épülő stratégiák Az asset growth és a crash risk összefüggése Nem mindegy, hogy mi a növekedés forrása? A fejlődő országok esetében eltér a hatás? Mi az az asset growth...

Cikkünkben a geopolitikai kockázatok mérését és pénzpiaci hatásait vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a geopolitikai események hogyan befolyásolják a kötvénypiaci hozamokat és a befektetési eszközök jövőbeni teljesítményét. Fő kérdéseink: Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok? Hogyan hatnak a kamatokra? Hogyan befolyásolják a befektetési eszközök hozamát? Milyen szerepe van a piaci rezsimeknek (nyugodt vs. stressz időszakok)? A geopolitikai kockázatok hatása a magyar tőkepiacon Hogyan mérhetők a geopolitikai kockázatok? A geopolitikai bizonytalanság mérése lényegesen bonyolultabb, mint a konkrét háborús események vizsgálata (ezeket lásd itt). A geopolitikai kockázatok definiálása során elkülönítünk geopolitikai eseményeket és fenyegetéseket. Ugyanis amíg a geopolitikai...

A választások idején rendszeresen előkerül az a kérdés, hogy mit üzen a piac? Erősödik vagy gyengül a forint, emelkedik vagy esik a tőzsde, csökken vagy nő az országkockázat a választás után? A közvélekedés erre gyors és egyértelmű választ vár, a múltbeli adatok viszont jóval árnyaltabb képet mutatnak. Nemcsak az számít, ki nyer, hanem az is, hogy a befektetők milyen gazdaságpolitikai pályát, kockázatot és nemzetközi környezetet társítanak az adott eredményhez. Cikkünkben az elmúlt évtizedek országgyűlési választásait követő piaci reakciókat vizsgáljuk meg a BUX index, az EUR/HUF árfolyam és a magyar-német 10 éves hozamspread alapján. Témáink: Hogyan vizsgáltuk a választások piaci hatását? Mit mutat a BUX a választások után? Hogyan reagált a forint? Mit árazott a kötvénypiac? Piacbarát...

A populista vezetők gazdasági hatása régóta vitatott kérdés a közgazdaságtanban. A több mint 100 évet és 60 országot vizsgáló kutatások alapján azt láthatjuk, hogy a populista kormányzás hosszabb távon gyengébb gazdasági teljesítménnyel jár, míg a demokrácia tartós növekedési előnyöket biztosít. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb empirikus eredményeket. Témáink: A populista vezetési stílus sikerei Mitől lesz egy vezető populista? A populista vezetők és a gazdasági növekedés (1900-2020) Mennyit ér a demokrácia? Magyarország demokráciaindexe A populista vezetési stílus sikerei A populista, kirekesztő, ellenségkereső vezetői stílus az elmúlt évtizedekben szokatlanul sikeressé vált országok széles körében. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a megvizsgált 60 országban a hatalmon levő...

Az elmúlt években világszerte felgyorsult a jegybankok aranyvásárlása. A hírek rendszeresen arról szólnak, hogy egyre több ország csökkenti dollárkitettségét, és aranyba menekíti tartalékait. Ez a folyamat sokak szerint egy szélesebb trend része, és a globális pénzügyi rendszer lassú elmozdulása a dollártól, vagyis a de-dollarizáció. A felszínt vizsgálva valóban ezt láthatjuk, hiszen az arany aránya a jegybanki tartalékokon belül emelkedik, és egyes országok csökkentik amerikai állampapír-állományukat. Ez könnyen értelmezhető úgy, hogy a világ fokozatosan hátat fordít a dollárnak. A kép azonban ennél jóval összetettebb, és a cikkünkben megbeszéljük azt a hét tényezőt, amelyek miatt a jegybanki aranyvásárlások önmagukban még nem jelentenek valódi de-dollarizációt. Témáink: A világ...

A tőzsdei kereskedők és befektetők körében gyakran elhangzó érv, hogy ha a piac már több napja vagy hete egy irányba mozog, akkor „ideje a fordulatnak”. Ez az intuíció azonban sok esetben hibás, és komoly veszteségekhez vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy statisztikailag valóban nő-e a fordulat valószínűsége többnapos emelkedések vagy esések után, illetve bemutatjuk a mögötte álló egyik leggyakoribb döntési hibát, a szerencsejátékosok tévedését. Témáink: Van-e statisztikai jelentősége a többnapos emelkedéseknek/eséseknek? Mit jelent a szerencsejátékosok tévedése a tőzsdén? Miért ritkák a hosszú trendek? Mit mutatnak az adatok többnapos visszaesések után? Léteznek-e működő fordulós stratégiák? Van jelentősége, hogy mennyi ideig esik/emelkedik a részvénypiac? Tőzsdei blogokban...

A momentum egy, a tőzsdéken erősen kimutatható hatás, melyre stratégiák széles köre épül. Ugyanakkor a témával kapcsolatos legtöbb vizsgálat heti és havi időtávokon, azaz több hetes, több hónapos ügyletkötési időszakon foglalkozott az összefüggéssel. A cikkünkben tárgyalt vizsgálat szerint néhány napos időszakon is kimutatható momentumhatás, de ez nem univerzális jelenség: főként a fejlődő piacokon figyelhető meg, míg a fejlett piacokon inkább a rövid távú visszarendeződés dominál. Témáink: A momentum-hatás elméletileg nem létezik A rövid távú momentum felderítése Mely országokban létezik a hatás (1980-2017)? Mi az oka annak, hogy tőzsdénként eltérő eredményeket kapunk? A momentum-hatás elméletileg nem létezik Egy olyan részvénypiacon, ahol a befektetők teljesen racionálisan döntenek és a...

A részvények hosszú távú tartásáról széles körben él az a nézet, hogy a befektetési időtáv növekedésével a kockázat fokozatosan eltűnik, és 20-30 éves távon már szinte lehetetlen veszteséget elszenvedni. Ez a vélekedés azonban nagyrészt az amerikai részvénypiac múltbeli tapasztalataira épül. Ha viszont nemcsak az Egyesült Államokat, hanem több ország hosszú távú tőzsdei adatait is megvizsgáljuk, jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. A múltbeli adatok alapján ugyanis 30 éves befektetési időtávon sem volt kizárható a negatív reálhozam. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, mennyire tekinthető megalapozottnak a „részvények hosszú távon biztonságosak” állítás, és mit mutatnak erről a szélesebb történeti adatok. Témáink: A részvények hosszú távon kevésbé kockázatosak? 39 tőzsde vizsgálata 1841-2019...

Az elmúlt hónapokban ismét felerősödtek a mém részvényekkel kapcsolatos hírek, melynek oka az időről időre megfigyelhető extrém árfolyammozgás. Továbbá a közösségi médiában terjedő témák újra előtérbe helyezték a short squeeze és a naked short ügyletek kérdését. A befektetői fórumokon egyre gyakrabban jelennek meg olyan állítások, hogy „több részvény forog, mint amennyi létezik”, vagy hogy a piacot fedezetlen short ügyletek torzítják. A kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy ezek az állítások mennyiben tükrözik a valóságot, és mennyire egyszerűsítik le a problémát. A shortolás mechanikája, a részvénykölcsönzés rendszere, valamint az elszámolási folyamat sajátosságai ugyanis olyan összetett piaci struktúrát alkotnak, amely könnyen félrevezető lehet. A fentiek miatt ebben a bejegyzésben...

A Fear and Greed indikátor a CNN egyik legismertebb befektetői hangulatmutatója. Saját vizsgálatunk alapján az extrém félelemhez a következő hetekben magasabb átlagos hozamok társulhatnak, míg az extrém optimizmus után gyengébb teljesítmény is előfordulhat. Ugyanakkor az indikátor önmagában nem ad megbízható, közvetlen kereskedési jelzést. Témáink: Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor? Van kapcsolat a Fear and Greed és a részvénypiaci hozamok között? Hogyan használható a Fear and Greed hangulatindikátor? A CNN oldalán elérhető Fear and Greed indikátornak számos előnye van. Az egyik, hogy egy kompozit indikátorról van szó, azaz hét piaci jelzést összesít az indikátor. Másrészt pedig napi rendszerességgel kerül kiszámításra a mutató, így ellentétben a fogyasztói...

A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket különösen a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési...

Mi az a stagfláció, mi okozza, és miért kerül elő ez a téma egyre gyakrabban? Cikkünk bemutatja a stagfláció jelentését, az 1970-es évek amerikai tapasztalatait, a magas infláció és munkanélküliség együttes megjelenését, valamint azt is, hogy a növekvő energiaárak és olajsokkok miért növelik ismét ezt a gazdasági kockázatot. Témáink: Mit jelent a stagfláció? Stagfláció a valóságban Stagfláció az Egyesült Államokban Mi vezetett a stagflációhoz? Újra nő a stagfláció kockázata? Mit jelent a stagfláció? A stagfláció olyan kedvezőtlen gazdasági helyzet, amikor a gazdasági növekedés lelassul vagy megakad, miközben az infláció továbbra is magas marad. Ez azért különösen problémás állapot, mert a gyenge növekedés, a romló foglalkoztatási helyzet és az áremelkedés egyszerre jelenik meg, így a...

Az elmúlt évben látványos árfolyamemelkedést tapasztalhattunk egyes ipari fémek és a nemesfémek piacán, így a megnövekedett befektetői figyelem mellett az elemzések, előrejelzések száma is megszaporodott. Ezek szerint az ipari fémek tartósan magasabb árazásra kerülhetnek különböző okok miatt, de legfőképp a zöld átállás miatti növekvő nyersanyagigény, valamint a gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok következtében. Cikkünk célja annak vizsgálata, hogy a fenti kockázati tényezők milyen mértékben magyarázzák az árupiaci termékek (réz, ezüst, arany, CRB árupiaci index) hozamváltozásait, valamint annak bemutatása, hogy az értékeltségnek milyen szerepe van a jövőbeni teljesítményben. A téma aktualitását az is növeli, hogy a globális nyersanyagpiacok az elmúlt években egy új...