Érdemes a pénzügyi influencerek tanácsait követni?
A pénzügyi influencerek, vagyis a finfluenszerek az elmúlt években a befektetési tartalmak egyik legfontosabb szereplőivé váltak. A YouTube-on, TikTokon, X-en és más közösségi médiás platformokon naponta jelennek meg részvényajánlások, piaci előrejelzések és befektetési vélemények, amelyeket főként a fiatalabb befektetők követnek nagy figyelemmel. A kérdés az, hogy ezek a tartalmak valóban segítenek-e jobb befektetési döntéseket hozni, vagy inkább csak rövid távon mozgatják meg a részvényárfolyamokat. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy mit mutatnak a legfrissebb kutatások a pénzügyi influencerek eredményességéről, a YouTube-videók részvénypiaci hatásáról, az összesített finfluenszer-ajánlások előrejelző erejéről, valamint arról, hogy a nagyobb követőtábor együtt jár-e jobb befektetési teljesítménnyel. Az eddigi eredmények alapján a finfluenszerek hatása nem elhanyagolható, de ez a hatás jellemzően inkább figyelemvezérelt és rövid távú, mint tartós információs előnyre épülő. Témáink:
- A pénzügyi influencerek eredményei
- Hogyan mozgathatják a YouTube-videók a részvényárfolyamokat?
- A finfluencerek összesített ajánlásait érdemes követni?
- Több követő, alacsonyabb hozam?
- YouTube-részvényajánlások és jövőbeli hozamok kapcsolata
- Mi történik közvetlenül egy részvény YouTube-említése után?
Itt az oldalon már sokat foglalkoztunk a tőkepiaci szereplők különböző csoportjaival. Többek között beszéltünk arról, hogy az átlagos befektető alulteljesít, a kisbefektetők többsége veszteséges a részvénypiacon, a guruk, szakértők kétharmadának találati aránya nem jobb a véletlennél, a sell-side elemzők által leginkább ajánlott részvények jövőbeni hozama alacsony, az átlagos hedge fund elmúlt 20 éves hozama a diszkontkincstárjegyek hozamával vethető össze, az alapkezelők 80-90 százaléka alulteljesít. Természetesen a fentiek átlagot mutatnak, és az átlag mögött találunk eredményes, sikeres befektetőket, szakértőket, de számuk nem jelentős. Az egyetlen terület, ahol az átlagos szereplő is felülteljesít, a bennfentesek köre. Az elmúlt évtizedben azonban egy új szakértői kategória jött létre, a pénzügyi influencerek, akikkel a közösségi média különböző oldalain találkozhatunk, és széles befektetői kör, elsősorban a fiatalabb generáció hagyatkozik a véleményükre, előrejelzéseikre.
A pénzügyi influencerek eredményei
Pénzügyi influencernek, más néven finfluencernek nevezzük azokat a személyeket, akik a közösségi média platformjain befektetési tanácsokat adnak, előrejelzéseket készítenek. Bár sokan edukatív jellegű tartalmakat készítenek, többségük befektetési elemzés formájában adatokat, információkat tesz közzé befektetési eszközökkel kapcsolatban, például részvényekről, árupiaci termékekről, devizákról vagy kriptovalutákról fogalmaz meg véleményt, ajánlást.
A témával kapcsolatos egyik tanulmányban közel 29 ezer, a StockTwits platformon elérhető pénzügyi influencer adatait dolgozták fel, és az influencereket skilled, unskilled és antiskilled kategóriákba sorolták. A besorolás megértéséhez érdemes ismernünk a luck vs. skill problémát. Ha több száz vagy több ezer piaci szereplőt vizsgálunk, majd utólag kiválasztjuk a legsikeresebbeket, nem tudhatjuk biztosan, hogy a jó eredmény tényleges szakértelem vagy egyszerűen a véletlen következménye. Kellően sok próbálkozó között pusztán véletlen alapon is megjelennek kiugróan sikeres szereplők.
A pénzügyek világában ezt a problémát többek között a befektetési alapok teljesítményének vizsgálatánál is régóta kutatják. Bár a befektetési alapok többsége alulteljesít, mindig találunk sikeres alapkezelőket. A kérdés azonban az, hogy teljesítményükből mekkora rész magyarázható valódi szakértelemmel, és mekkora a véletlennel. Ma már léteznek olyan statisztikai eljárások, amelyekkel ez részben vizsgálható. Ezekben a kutatásokban a képzettség egyik mérőszáma az alfa.
- Skilled, azaz képzett, ha α > 0
- Unskilled, azaz képzetlen, ha α = 0
- Antiskilled, ha α < 0
A következő táblázat a 20 napos abnormális hozamot mutatja, vagyis azt, hogy a finfluencer által adott jelzést követő 20 napban milyen abnormális hozam kapcsolódott az adott befektetési eszközhöz. A táblázatból kiderül, hogy a medián hozam negatív (-0,63%), azaz a vizsgált 29 477 jelzés felében a következő 20 nap abnormális hozama negatív. A legrosszabb 10 százalékhoz átlagosan -7,01% abnormális hozam, a legjobb 10 százalékhoz 5,44% abnormális hozam kapcsolódott.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a fenti módszer szerint az influencerek 5,9 + 21,6 százaléka a skilled kategóriákba sorolható. Ezek esetében az abnormális hozam pozitív, 6,76%, illetve 1,42%. A finfluencerek 16 százaléka unskilled, míg 45,6 és 10,9 százalékuk az antiskilled kategóriákba sorolható, negatív alfával. Ez utóbbi szereplők esetében tehát a jelzéseket követően negatív abnormális hozam figyelhető meg.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
A fentiek alapján a vizsgált mintában a finfluencerek jelzéseihez átlagosan gyenge, sok esetben negatív abnormális hozam társult, ugyanakkor a legjobb 10 százalék jelzéseihez magas, 5,44 százalékos abnormális hozam kapcsolódott. Adódik a gondolat, hogy célszerű lenne megkeresni a képzett influencereket, és az ő tanácsaikat követni. Ez azonban korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik, ugyanis a vizsgálat szerint a képzetlenség és a követők száma között pozitív kapcsolat van.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
Ezzel szemben a képzettség és a követők száma között negatív kapcsolat figyelhető meg. A vizsgált mintában tehát minél inkább hozzáértőnek bizonyult egy szereplő, annál kevesebb követője volt.
forrás: Kakhbod et al. (2023)
A vizsgálat alapján a kevésbé képzett influencereknek átlagosan több követőjük van. Ennek egyik lehetséges magyarázata a közösségi platformok figyelemallokációs mechanizmusa. Jellemző a képzetlen szereplőkre, hogy túlzottan optimista vagy túlzottan pesszimista nézeteket fogalmaznak meg. A vizsgálatban arra is rámutattak, hogy a képzetlen szereplők jelzéseire épülő kontrastratégia, vagyis amikor a jelzéseikkel ellentétes ügyletet kötünk, 1,2 százalékos mintán kívüli havi hozamot eredményezett. Sajnos azonban a jelenleg ismert módszerek alapján előre nem tudjuk megbízhatóan megmondani, kik lesznek a későbbiekben pozitív alfát produkáló influencerek.
Hogyan mozgathatják a YouTube-videók a részvényárfolyamokat?
Jang és Jun (2025) a pénzügyi influencerek YouTube-előadásai és a részvények jövőbeni hozama, valamint kereskedési forgalma közötti kapcsolatot vizsgálták. Elemzésük a 2016. január 1. és 2024. június 30. közötti időszakot ölelte fel, amelynek során 2,3 millió YouTube-videót elemeztek. A YouTube-csatornákat nézettségük alapján minden hónapban öt kategóriába bontották.
Az adatokból az derül ki, hogy az influencerek által közzétett videók statisztikailag szignifikáns pozitív kapcsolatban álltak a részvények aznapi hozamával. Ugyanakkor nem feltétlenül a legnagyobb nézettségű influencerek ajánlásai gyakorolták a legerősebb hatást. A pozitív árhatás azoknál a részvényeknél erősebb, amelyek esetében a shortolás korlátozottabb. A kereskedési forgalom is növekedett a videók megjelenése körül, és az adatokból az is kiderül, hogy a legnagyobb nézettségű csatornák hatást gyakorolhatnak más influencerekre, akik később szintén tartalmat készítenek az érintett részvényekről.
A YouTuberek által bemutatott részvényeknek is vannak jellegzetes tulajdonságaik. A videók megjelenése előtt 10-30 nappal gyengébben teljesítő, majd növekvő forgalmú és emelkedő árfolyamú részvényekként írhatók le. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a visszaesés után már emelkedésnek induló részvények kerülnek be a hírekbe, a közösségi médiába, majd az influencerek videóiba. Az alábbi grafikon ezt a helyzetet szemlélteti a Level 4-5 influencerek adatai alapján.
A hosszabb távú, 60 napos vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a Level 5 kategóriába sorolható influencerek esetében 50-60 nap múlva további, kismértékű árfolyam-emelkedés is megfigyelhető.
A fentiek arra utalnak, hogy az influencerek gyakran a korábban gyengén teljesítő, de már emelkedő árfolyamú és növekvő forgalmú részvényekre figyelnek fel. Emiatt fontos kérdés, hogy valóban az influencer váltja-e ki a kereskedési aktivitást, vagy egyszerűen egy már korábban megindult folyamatra reagál. Erre a problémára egy később bemutatott új vizsgálat jóval pontosabb, napon belüli adatokkal próbál választ adni.
A finfluencerek összesített ajánlásait érdemes követni?
Bár a fenti kutatások szerint a pénzügyi influencerek egyedi ajánlásaihoz gyakran gyenge vagy negatív jövőbeli hozam társul, az összesített ajánlások vizsgálata azt mutatja, hogy a magasabb ajánlásszám pozitív kapcsolatban állhat a jövőbeli hozamokkal. Lalwani (2025) összesen 38 pénzügyi YouTube-csatorna 2017 és 2024 közötti tartalmait elemezte, és 10 259 részvényajánlást vizsgált meg, amelyek 1419 egyedi részvényre vonatkoztak.
A vizsgálat eredménye szerint pozitív és statisztikailag szignifikáns kapcsolat van az ajánlások száma és a következő havi hozam között. Minél több influencer ajánlotta ugyanazt a részvényt egy adott hónapban, annál magasabb volt annak következő havi hozama. Ez a kapcsolat kontrollváltozók, például az előző havi hozam, a forgalom, a volatilitás, a piaci kapitalizáció és a momentum figyelembevétele mellett is kimutatható.
forrás: Lalwani (2025)
A fentiek arra utalnak, hogy az összesített ajánlások pozitív kapcsolatban állnak a következő havi hozamokkal, ami összhangban áll a figyelemvezérelt vételi nyomás hipotézisével. Ezt támasztja alá az is, hogy a negatív részvénypiaci ajánlások nem hordoznak hasonló előrejelző információt. A kontrollváltozók figyelembevétele után a negatív ajánlások és a következő havi hozam közötti kapcsolat statisztikailag nem szignifikáns.
Több követő, alacsonyabb hozam?
Cao és szerzőtársai (2025) átfogó empirikus vizsgálatot végeztek 9766 pénzügyi influencer befektetési tevékenységével és követőszámának alakulásával kapcsolatban a 2022. január és 2023. december közötti időszakban. Vizsgálatukkal két fontos jelenségre mutattak rá.
Az egyik, hogy a pénzügyi influencerek rövid távú múltbeli teljesítménye, főként az előző havi és az elmúlt három hónap hozamai, szignifikánsan és pozitívan korrelál a követőszám változásával. Minél magasabb hozamot érnek el, annál több követőjük lesz. A regressziós eredmények értelmezése szerint 1 százalékpontos hozamemelkedés körülbelül 0,68 százalékkal növeli az új követők számát a következő hónapban.
forrás: Cao et al. (2025)
Másrészt a pénzügyi influencerek múltbeli teljesítménye és jövőbeli teljesítménye között negatív kapcsolat figyelhető meg. A következő havi hozam és az aktuális, illetve a megelőző hónapok hozamai közötti összefüggés következetesen negatív. A regressziós egyenletek konstansa szintén statisztikailag szignifikánsan negatív, ami a vizsgált mintában gyenge átlagos későbbi teljesítményre utal.
forrás: Cao et al. (2025)
Összességében a vizsgálat arra utal, hogy a rövid távú kiugró teljesítmény alapján történő követőválasztás nem feltétlenül vezet kedvező későbbi befektetési eredményhez.
YouTube-részvényajánlások és jövőbeli hozamok kapcsolata
A témával kapcsolatos egyik újabb, de még nem végleges vizsgálatban kilenc ország mintegy 230 pénzügyi YouTube-csatornájáról gyűjtöttek adatokat. A végső adatbázisban több mint 70 ezer videó, 3396 egyedi részvény és több mint 20 ezer részvényajánlás szerepel. A vizsgálat időszaka 2013 és 2025 októbere közé esik, de a videók többsége 2019 után került fel, vagyis abban az időszakban, amikor a finfluencerek szerepe látványosan megnőtt.
A szerzők a videók hanganyagát gépileg átírták, majd egy nagy nyelvi modellel kinyerték belőlük, hogy mely részvényekről esik szó, és milyen a róluk alkotott vélemény. A sentimentet egy ötfokú skálán mérték a strongly selltől a strongly buyig. A YouTube-on megjelenő ajánlások erősen pozitív irányba torzítanak, vagyis a legtöbb videó inkább vételi, mint eladási hangvételű.
A legfontosabb eredmény az alábbi ábrán látható. A pozitívabb YouTube-szentiment együtt jár a következő egy hónapban elért magasabb részvényhozamokkal, de ez a kapcsolat három, hat és tizenkét hónapos horizonton már eltűnik. Ez arra utal, hogy a kedvezőbb YouTube-véleményekhez rövid távon magasabb hozam társul, tartós többlethozam azonban már nem mutatható ki. A szerzők azt is megvizsgálták, hogy a nagyobb nézettségű videók informatívabbak-e, illetve hogy a kapcsolat függ-e a cégmérettől, de erre nem találtak érdemi bizonyítékot.
Ez az eredmény önmagában még nem bizonyítja, hogy a videók okozzák az ezt követő árfolyam-emelkedést. Elképzelhető ugyanis, hogy a finfluencerek eleve olyan részvényeket választanak, amelyek iránt nő a befektetői érdeklődés. A finfluencerek tehát képesek lehetnek rövid időre egy-egy papírra irányítani a figyelmet, de a pozitív hangvétel és a rövid távú hozam közötti kapcsolatból önmagában még nem következik tartós információs előny.
forrás: saját szerkesztés, SSRN
Mi történik közvetlenül azután, hogy egy YouTuber kimondja egy részvény nevét?
A fenti eredmények mellett továbbra is fontos kérdés marad, hogy ténylegesen maga a YouTube-videó váltja-e ki a befektetők reakcióját, vagy a finfluencerek egyszerűen olyan részvényekről beszélnek, amelyek iránt már eleve növekszik az érdeklődés. Aaron J. Black 2026-os vizsgálata erre a problémára próbál pontosabb választ adni. A kutatás 261 amerikai pénzügyi YouTube-csatorna összesen 36 016 részvénybefektetéssel foglalkozó videóját vizsgálta a 2015 januárja és 2025 júniusa közötti időszakban.
A szerző nagy nyelvi modell segítségével dolgozta fel a videók átiratait, címeit és leírásait. Így azonosította, hogy mely részvényeket említették meg, illetve hogy a finfluencer pozitív, semleges vagy negatív véleményt fogalmazott-e meg az adott papírról. Ezt követően napon belüli tőzsdei tranzakciós adatok segítségével vizsgálta meg, hogyan változik a kisbefektetők kereskedési aktivitása közvetlenül a videó publikálása után.
A vizsgálat egyik előnye, hogy félórás időablakokkal dolgozik. Ez azért fontos, mert napi adatok használata esetén nehéz lenne eldönteni, hogy a YouTuber egy már korábban megindult kisbefektetői érdeklődésre reagált-e, vagy valóban a videó váltotta ki a kereskedés növekedését.
A kutató kontrollcsoportként nem olyan részvényeket használt, amelyek egyáltalán nem szerepeltek YouTube-videókban. Ehelyett olyan részvényekhez hasonlította az adott papír kereskedését, amelyeket ugyanazon a kereskedési napon, de csak később említettek meg egy videóban. Ezzel részben kiszűrhető az a probléma, hogy a finfluencerek eleve népszerűbb, nagyobb figyelmet kapó részvényeket választanak ki. Az eredmény az alábbi ábrán látható. A videó megjelenése előtti órákban nem figyelhető meg egyértelmű növekvő trend a kisbefektetői vételekben. A videó publikálása után azonban szinte azonnal növekedni kezd a vásárlási aktivitás.
forrás: Black (2026)
Egy órával a videó megjelenése után a kisbefektetői vételek száma körülbelül 3,4 százalékkal magasabb, mint az ugyanazon a napon csak később YouTube-videóban említett részvények esetében. A hatás tehát nagyon gyorsan megjelenik. A szerző szerint ez arra utal, hogy a finfluencerek valóban képesek a befektetői figyelmet egy adott részvényre irányítani, és ezzel kereskedési aktivitást kiváltani.
A hatás nem minden esetben egyforma. Erősebb kereskedési reakció figyelhető meg a nagyobb elérésű finfluencerek videóinál, azoknál a tartalmaknál, amelyek konkrét hozamelőrejelzést tartalmaznak, illetve azoknál a részvényeknél, amelyek korábban kisebb befektetői figyelmet kaptak. Ez is azt erősíti, hogy a YouTube egyik fontos szerepe a befektetői figyelem elosztásában keresendő.
Megfigyelhető azonban egy másik érdekes jelenség is. A finfluencerek nem véletlenszerűen választják ki azokat a részvényeket, amelyekről beszélnek. A videókban véleménnyel, azaz pozitív vagy negatív állásponttal említett részvények az előző 252 kereskedési napban átlagosan közel 89 százalékot emelkedtek. Az összehasonlításként használt széles amerikai részvényuniverzumban ugyanez az érték körülbelül 8 százalék volt. A finfluencerek tehát feltűnően gyakran foglalkoznak olyan részvényekkel, amelyek már korábban is nagy árfolyammozgást mutattak.
A lényeg tehát az, hogy a finfluencerek képesek további figyelmet és kereskedést irányítani egy részvényre, miközben sok esetben eleve olyan papírokat választanak, amelyek már korábban is a befektetők érdeklődésének középpontjába kerültek.
A vizsgálat hosszabb távú eredményei ugyanakkor már nem mutatnak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a finfluencerek részvényválasztása tartós befektetési előnyt jelentene. A kiválasztott részvényeknél rövid távon megfigyelhető bizonyos hozamelőny, de hosszabb időtávon, megfelelő benchmarkokhoz és vállalati jellemzőkhöz viszonyítva nem jelenik meg érdemi abnormális felülteljesítés. Ez fontos különbség. A finfluencer képes lehet arra, hogy sok befektető figyelmét ugyanarra a részvényre irányítsa és rövid idő alatt kereskedést generáljon. Ebből azonban még nem következik, hogy olyan információval rendelkezik, amely segítségével tartósan meg lehet verni a piacot.
Összegzés
A pénzügyi influencerekkel kapcsolatos kutatások egyre jobban szétválasztják a finfluencerek két lehetséges szerepét. Arra kevés meggyőző bizonyíték van, hogy ajánlásaikkal tartósan, kockázattal korrigált többlethozamot lehetne elérni. Arra viszont egyre több bizonyíték utal, hogy képesek befolyásolni, mire figyelnek a kisbefektetők, és milyen részvényekkel kezdenek kereskedni.
A legújabb napon belüli adatok ezt különösen jól mutatják. Egy részvény YouTube-videóban történő megemlítése után már egy órán belül mérhetően növekszik a kisbefektetői vásárlás. A finfluencerek hatása tehát valós, de ez a hatás nem feltétlenül jelent információs előnyt vagy jobb részvénykiválasztást.
Tegyük a fentiekhez hozzá, hogy a finfluencerek gyakran éppen azokat a részvényeket veszik észre, amelyek már korábban is nagy árfolyammozgást mutattak és jelentős figyelmet kaptak. Könnyen előfordulhat ezért, hogy egy már népszerű részvény még nagyobb figyelmet kap, a videó hatására pedig újabb kisbefektetők kezdenek vásárolni.
A finfluencerek tőkepiaci jelentősége ezért valószínűleg kevésbé a részvénykiválasztási képességükben, sokkal inkább a befektetői figyelem irányításában keresendő. A YouTube-videók, posztok és ajánlások képesek kereskedési aktivitást és átmeneti vételi nyomást generálni, de ebből önmagában még nem következik tartós befektetési előny. A befektetők számára ezért továbbra is fontos, hogy egy népszerű videót vagy sok követőt ne tekintsenek a szakértelem és a várható felülteljesítés bizonyítékának.