Ugrás a tartalomra

A fegyverkezés és a háborúk hajtják az amerikai gazdaságot?

Szerző | Hírlevél | Facebook

Az elmúlt hónapokban több fórumon is találkozhattunk azzal a kijelentéssel, hogy az Egyesült Államok azért keveredik újabb és újabb háborúkba, mert a gazdasági növekedését (és az egyre növekvő államadósság finanszírozását) csak fegyvereladásokkal tudja fenntartani. A narratíva szerint, ha a hadiipar nem pörög, akkor az amerikai GDP összeomlik, az államadósság fenntarthatatlanná válik, és ezért „szükségszerűek” a konfliktusok. A gondolatmenetbe sokaknál most Trump újabb, külpolitikai tervei is könnyen beilleszthetők. Cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy mit mutatnak a számok, azaz az amerikai gazdaság mekkora részét teszi ki a hadiipar, a védelmi kiadások. Megnézzük, hogy a gazdasági növekedésben mekkora szerepet játszanak ezek a szektorok. Témáink:

  • A védelmi szektor jelentősége a GDP-ben és a növekedésben
  • Az AI és az IT szerepe a GDP-növekedésben
  • Hadiipari kiszállítások a GDP-hez mérten

A védelmi szektor jelentősége a GDP-ben és a növekedésben

Az első ábránk azt mutatja meg, hogy az amerikai védelmi kiadások a GDP hány százalékát teszik ki. Jól látható a grafikonon, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek az amerikai védelmi kiadások és a 2010-es csúcsot közelíti a jelenlegi érték, de a védelmi kiadások a GDP 5%-át nem haladják meg. Bár ez az arány nemzetközi összehasonlításban valóban magasnak számít, de ez önmagában nem meglepő egy olyan ország esetében, amely egyszerre a világ legnagyobb gazdasága és legjelentősebb katonai hatalma. Az Egyesült Államok globális biztonságpolitikai szerepéből fakadóan szükségszerűen nagyobb védelmi ipari kapacitással rendelkezik, mint a legtöbb más ország. 

forrás: saját szerkesztés

A fenti kép azonban nem ad választ arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedésben mekkora szerepe van a fegyverkezésnek. Az alábbi ábrán már azt láthatjuk, hogy az adott év GDP-növekedés ütemének mekkora részét magyarázza meg az amerikai védelmi szektor. Jól látható, hogy a legtöbb évben a védelmi kiadások néhány százalékkal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, és bár vannak kiugró évek, de ezek nem tartósak. Sok évben a védelmi kiadások hozzájárulása nulla körüli, sőt időnként kifejezetten negatív értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy ezekben az időszakokban a fegyveriparhoz kapcsolódó kiadások nemhogy nem gyorsították, hanem éppen csökkentették a gazdasági növekedés ütemét.

forrás: saját szerkesztés

A fenti két ábra tehát arról árulkodik, hogy nem a fegyveripar adja az amerikai gazdaság és gazdasági növekedés meghatározó részét, hanem iparágak széles köre, és az elmúlt évben a mesterséges intelligenciával összefüggő beruházások felelősek a gazdasági növekedés jelentős részéért. A alábbi ábra az összehasonlítás kedvéért az IT- és technológiai szektor szerepét mutatja a GDP-növekedésben. 2025-ben (Q1–Q3 alapján, évesítve) a GDP-növekedés közel 40%-a az IT/AI-hoz köthető hatásokból származik. Jól látható, hogy nem annak van jelentősége, hogy egy szektor mekkora, hanem hogy miből jön az új növekedés, és ebben ma az IT, az AI, a szoftver és az adatközpont-beruházások dominálnak, nem a fegyvergyártás.

forrás: saját szerkesztés

Hadiipari kiszállítások a GDP-hez mérten

Az alábbi ábrán már az amerikai fegyveriparhoz köthető beruházási javak kiszállításainak alakulása látható havi bontásban, nominális dollárértéken. A grafikon az 1990-es évektől napjainkig követi nyomon, hogyan változott a hadiipari termelés volumene az Egyesült Államokban (vegyük figyelembe hogy nincs inflációval korrigálva). Az ábra jól mutatja, hogy a 2020-as évektől kezdőden jelentős nominális növekedés látható, amiben szerepet játszik a 2022-ben elszabaduló infláció, az ukrajnai háború miatti fegyverpótlás, a globális geopolitikai feszültségek erősödése, a védelmi költségvetések bővülése.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábra már a GDP-hez viszonyítva mutatja a hadiipari kiszállításokat. Bár a nominális érték jelentős bővülésről árulkodik, de időközben az amerikai GDP nagyobb mértékben nőtt, így GDP arányosan csökkenő értéket látunk. Napjainkban történelmi értelemben alacsony ez a szint, vagyis a teljes amerikai gazdaság kevesebb mint egy százaléka kapcsolódik közvetlenül hadiipari beruházási kiszállításokhoz.

forrás: saját szerkesztés

Összességében azt láthatjuk, hogy bár az Egyesült Államok más országokhoz képest jelentős összegeket fordít védelmi célokra, ez sem a gazdaság méretéhez, sem a gazdasági növekedéshez mérten nem tekinthető meghatározónak. A védelmi kiadások GDP-arányosan mérsékelt szinten vannak, a fegyveriparhoz köthető beruházási javak pedig napjainkban kevesebb mint a gazdaság egy százalékát teszik ki.

Még fontosabb, hogy a gazdasági növekedés oldaláról vizsgálva a fegyverkezés szerepe kifejezetten marginális, azaz számos évben alig járult hozzá a GDP bővüléséhez, sőt időnként kifejezetten visszafogja azt. Ezek az adatok cáfoljákt azt a narratívát, mely szerint az amerikai gazdaság „háborúvezérelt” lenne, vagy hogy a fegyvereladások nélkül a növekedés és az államadósság finanszírozása összeomlana.

A számok ezzel szemben azt mutatják, hogy napjainkban az amerikai gazdaság növekedését elsősorban a technológiai és információs szektorok hajtják. Az elmúlt időszakban az IT-, AI-, szoftver- és adatközpont-beruházások adták a GDP-növekedés jelentős részét, nem pedig a hadiipar. 

 

Tanfolyamaink – fejleszd pénzügyi tudásod!

Ha szeretnél elmélyedni a befektetések világában, válassz az alábbi gyakorlatorientált képzések közül:

  • Befektetés: kezdőknek szóló tanfolyam a portfóliókialakításról, részletek itt.
  • Tőzsdei kereskedés: magyar és külföldi piacok gyakorlati bemutatása, technikai és fundamentális elemzéssel, részletek itt.
  • Daytrade kereskedés: intenzív, rövid távú stratégiák devizákkal és részvényekkel, napi kereskedőknek, részletek itt.
  • Bitcoin és kriptoeszközök: modern, jövőorientált képzés a legújabb blokklánc-trendekről és kriptokereskedésről, részletek itt.
  • Adatelemzés: kvantitatív módszerek gyakorlati bemutatása valódi tőkepiaci adatokon, programozás nélkül, részletek itt.