Melyik profitmutatóra figyelnek a befektetők a tőzsdén?

Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a tőzsdei gyorsjelentések során közzétett különböző profitmutatók (a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény) milyen módon és milyen mértékben befolyásolják a részvények iránti keresletet. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a fenti mutatók közül melyek hordoznak önálló információt a befektetői döntések szempontjából. Témáink:

• Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések?
• Mi mozgatja a részvények iránti keresletet?

Miért fontosak a tőzsdei gyorsjelentések?

A tőzsdei gyorsjelentések fontos szerepet töltenek be a befektetői döntésekben, mivel ezek során a befektetők átfogó képet kapnak a vállalatok aktuális teljesítményéről. A jelentésekben közzétett különböző profitmutatók, mint például a bruttó profit, az üzemi eredmény és a nettó eredmény, eltérő jelentéstartalommal bírnak, különböző módon értelmezhetők a befektetők által, így eltérő befektetői reakciót válthatnak ki. 

Ugyanakkor a ma ismert vizsgálatok jelentős része elsősorban azt vizsgálja, hogy ezek az információk miként épülnek be az árfolyamokba, miközben kevesebb figyelmet kap az a kérdés, hogy a profitmutatók közvetlenül hogyan befolyásolják a részvények iránti keresletet.

A fenti, hagyományos megközelítés tehát abból indul ki, hogy a számviteli információk értékét az árfolyam-reakciók tükrözik. Eszerint tehát azt a profitmutató érdemes követnie a befektetőnek, amelyik erősebben magyarázza az árfolyamot. Ez a megközelítés viszont nem tesz különbség a kereslet és a kínálat között, hiszen kizárólag a részvényhozamok tekintetében vizsgálja a profitmutatókat. A fentiekhez tegyük hozzá, hogy a hagyományos megközelítés a nettó eredményt tekinti a legfontosabb profitmutatónak, de a legújabb vizsgálatok kiemelik az üzemi eredmény (operating profit) jelentőségét is, mert stabilabb, kevésbé torzított egyszeri tételekkel (további részletek itt). 

Ahogy azonban fentebb utaltunk rá, a hagyományos megközelítés nem választja szét a keresletet és kínálatot, így a témában megjelenő új vizsgálat ezt a hiányosságot kezelve vizsgálja a gyorsjelentésekben publikált különböző profitmutatók és a részvények iránti keresletet.

Mi mozgatja a részvények iránti keresletet?

A témával kapcsolatos legújabb vizsgálat az Egyesült Államok tőzsdéin jegyzett társaságok adatait használta fel, 1981 és 2021 közötti időszakon. A szerzők a SEC 13F jelentéseiből származó intézményi befektetői portfólióadatokat, valamint a CRSP és Compustat adatbázisok számviteli és piaci információit felhasználva mutatták ki, hogy a különböző profitmutatók miként befolyásolják a részvények iránti keresletet.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a különböző intézményi befektetőtípusok nem ugyanazokra a profitmutatókra reagálnak a legerősebben. A Large Value, Large Growth, Small Value és Small Growth kategóriák az intézményi befektetőket aszerint csoportosítják, hogy elsősorban nagy vagy kis piaci értékű vállalatokba fektetnek-e, illetve inkább alulértékelt, stabil („value”) vagy gyorsan növekvő („growth”) cégeket részesítenek előnyben.

A Large Value befektetők esetében az üzemi eredmény a legfontosabb. Az itt látható 0,46-os érték azt jelenti, hogy az üzemi eredmény 1 százalékos növekedése átlagosan körülbelül 0,47 százalékkal növeli a Large Value befektetők adott részvény iránti keresletét, minden más tényezőt változatlanul hagyva. Jól látható, hogy a Large Growth típusú intézményi befektetők kereslete elsősorban a nettó eredményre érzékeny, azaz a nettó eredmény 1 százalékos növekedése átlagosan mintegy 0,93 százalékkal növeli a részvény iránti keresletüket. Hasonló megállapítást tehetünk a Small Value és a Small Growth típusú befektetők esetében is, ahol a nettó eredmény rendelkezik a legnagyobb keresleti hatással, megelőzve az üzemi eredményt és a bruttó profitot.

forrás: saját szerkesztés

A következő ábrán már nemcsak az intézményi befektetőket, hanem a háztartásokat, és a két kategóriát együttesen (aggregált kereslet) is láthatjuk. Az intézményi befektetők esetében a részvények iránti keresletet elsősorban az üzemi eredmény és a nettó eredmény befolyásolja, míg a bruttó profit szerepe jóval kisebb. Ugyanakkor a lakossági befektetők körében a nettó eredmény negatív kapcsolatot mutat a kereslettel. Bár ez az eredmény azt sugallja, hogy a nettó eredmény növekedésére csökkentik a keresletet a lakossági befektetők, de ez nem feltétlenül jelent tudatos befektetői döntést. Sokkal inkább arról van szó, hogy nem az eredményt tekintik elsődleges döntési információkat, hanem olyan tényezők alapján döntenek, melyek negatívan korrelálnak a profittal. Olyan tényezőkre kell gondolni, melyek rövid távon csökkentik a profitot, de narratív szempontból vonzóak, például növekedési történetek, beruházások, láthatóság, mely marketing költségekben nyilvánul meg és csökkenti a profitot.  

Az aggregált kereslet pedig azt mutatja, hogy az üzemi eredmény marad a legfontosabb profitmutató, míg a nettó eredmény hatása nagyrészt eltűnik, a bruttó profit pedig továbbra is másodlagos szerepet játszik. 

forrás: saját szerkesztés

Összegezve azt láthatjuk, hogy a vállalati profitmutatók eltérő szerepet játszanak a különböző befektetői körök döntéseiben. Az intézményi befektetők kereslete szoros és pozitív kapcsolatot mutat a számviteli eredményességgel. Esetükben a nettó eredmény és az üzemi eredmény tekinthető fontosnak, míg a bruttó profit másodlagos, de szintén releváns információ.

Ezzel szemben a lakossági befektetők viselkedése lényegesen más. A keresletük negatív kapcsolatot mutat a hagyományos profitmutatókkal. A fentiek értelmezése szerint ez arra utal, hogy a háztartások nem a tárgyidőszaki nyereségre fókuszálnak, hanem inkább olyan tényezőket vesznek figyelembe, amelyek negatívan korrelálnak a profitabilitással, mint például a kutatás-fejlesztési kiadások, az immateriális beruházások vagy más, rövid távon költségként (például marketing) megjelenő, de hosszabb távú növekedési narratívát hordozó elemek.