EPS mutató jelentése, számítása, képlete

Bejegyzésünkben az egy részvényre jutó nyereség  (EPS) mutatóval foglalkozunk. A legfontosabb tudnivalókat szedjük össze, illetve az egy részvényre jutó nyereség (EPS) mutatók közötti különbséget is áttekintjük. Továbbá arra is kitérek, hogy hol tudjuk nyomon követni az EPS adatokat, hogyan lehet szűréseket végezni, illetve kereskedni az EPS adatra. Kezdjük először a legfontosabb alapismeretekkel, beszéljük meg az EPS mutató jelentését, számítását.

EPS mutató jelentése, értelmezése

Az EPS az angol Earnings Per Share kifejezés rövidítése, ami az egy részvényre jutó nyereséget jelenti. Az EPS mutató számítása során a társaság adózott eredményét kell osztanunk a kibocsátott  részvények számával. Így megtudhatjuk, hogy a vállalat az adott évben mekkora adózott nyereséget ért el egy részvényre vonatkozóan. Tehát az EPS azt mutatja meg, hogy 1 db részvény mennyi jövedelmet termelt a vállalatban. Az érhetőség kedvéért nézzünk meg egy példát az EPS mutató számítására.

Egy részvényre jutó nyereség, EPS képlete és kiszámítása

Példaként nézzük meg egy ismert nagyvállalat az Apple eredményeit. Az alábbi képen az 5 évvel ezelőtti adatokat láthatjuk. Aktuális eredménykimutatás itt érhető el.

A fenti hivatkozáson az elmúlt 5 év adatait láthatjuk, ezek közül az első oszlopot, a 2013-09-es dátummal jelzett adatokat vizsgáljuk meg a példában. Az eredmény kimutatás fontosabb elemei a bevételek (Revenue) és a bevétellel (cost of revenue) és működéssel kapcsolatos költségek (operating expenses) illetve további költségek, adók, melyeket ha levonunk a bevételekből, megkapjuk a társaság adózott eredményét.  Ahogy fentebb már utaltam rá az EPS képlete az adózott eredmény elosztva a kibocsátott részvények darabszámával.  Az adózott eredményt a fenti eredmény kimutatásban a Net Income sorban találjuk, összesen 37.037.000.000 dollár.

Az EPS kiszámításához a fentiek után már csak a kibocsátott részvények darabszámát kell megtudnunk, amit szintén tartalmaz a fenti eredmény kimutatás, mégpedig a Weighted average shares outstanding megnevezés alatt. A shares outstanding kifejezés jelöli a kibocsátott részvényeket, a weighted average pedig a kibocsátott részvények súlyozott átlaga.

Erre érdemes odafigyelni. Fontos, hogy az átlagos kibocsátott részvény darabszámmal számoljunk, ugyanis a vizsgált időszak alatt (például 1 év) változhat a részvények darabszáma, és így akár torz eredményt is kaphatunk. A súlyozott átlag jelentősége tehát abban van, hogy az időszak eleji és az időszak végi kibocsátott részvényszám átlagát mutatja.

A kibocsátott részvények darabszámának is két típusa létezik, az ún. basic és az ún. diluted változat, és emiatt két EPS fajtáról is beszélhetünk. Maradjunk először a basic változatnál.

Basic (általános) EPS kiszámítása

A fenti példa szerint tehát tudjuk a társaság adózás utáni eredményét, és ezen időszak alatti átlagos részvény állomány nagyságot (6.477.000.000), így az EPS kiszámítása már csak egy osztási művelet, azaz  37.037.000.000 / 6.477.000.000 =  5,72 dollár. A fenti képen látható táblázatot figyelmesen megvizsgáló olvasó valószínűleg fel is fedezte, hogy ez az adat megtalálható a táblázatban, mégpedig az Earnings per share alatt. Az eredménykimutatásban tehát már kiszámolják az EPS értékét, de a fenti példában azért számoltam végig, hogy lássuk, és megértsük, miből származnak az adatok.

Diluted, azaz hígított EPS kiszámítása

Az EPS mutató lényege, hogy kimutassuk a társaság legkisebb egységére mekkora megtermelt jövedelem esik. Ugyanakkor a vizsgált időszak alatt kimutatott részvény darabszáma a jelent mutatja, és ekkor, már vannak olyan információk az elemzők birtokában, melyek alapján valószínűsíthető a részvények hígítása, azaz a részvényszám növekedése. Nem feltétlenül kell ehhez bajban lennie egy társaságnak, teljesen szokványosnak tekinthető, hogy a társaság részvényekre átváltoztatható kötvényeket bocsát ki, vagy a vezetőség rendelkezik opciókkal, melyek mind a részvényszám jövőbeni növekedését vetítik előre. A hígított, diluted EPS számítása során tehát már figyelembe vesszük ezeket az eszközöket és a kibocsátott részvények darabszámát korrigáljuk. Az Apple példájánál maradva a Weighted average shares outstanding sor alatt a Diluted sorban találjuk a hígított részvény darabszámot, ami 6.522.000.000 darab. Az alap és a hígított részvény darabszám között az Apple esetében nincs 1 százalékos eltérés, azonban ha gyakrabban vizsgáljuk társaságok eredménykimutatását, számos esettel fogunk találkozni, amikor 1%-ot meghaladó, jelentősebb eltérések is lesznek. Emiatt pedig a hígított EPS érték kisebb lesz. Az Apple esetében a hígított EPS 5,68 dollár, tehát jelentős különbség nem lesz a basic EPS (5,72 dollár) képest.

Egy részvényre jutó nyereség, EPS mutató a gyakorlatban

A fentiek lettek volna az alap EPS és a hígított EPS-el kapcsolatos elméleti tudnivalók. Ezek alapján már látható, hogy milyen információkat kapunk az EPS értékből. Nézzük meg most a legfontosabb tudnivalókat, az EPS mutató gyakorlati alkalmazását.

Miért fontos az EPS mutató?

Az EPS mutató fejezi ki azt, hogy egyetlen részvényre mekkora jövedelem jut. Ez tehát egy alap információ a befektetés előtt, mivel ebből tudjuk a várható megtérülést megbecsülni. Természetesen az egy részvényre jutó nyereség kimutatása, megléte, nem jelenti azt, hogy ezt az összeget ki is fizetik a részvényesek számára. Ezzel a nyereséggel a társaság gazdálkodik, ami jelentheti azt is, hogy egy része osztalék formájában valóban kifizetésre kerül, de gyakran a társaság a növekedési céljainak megvalósítását fogja biztosítani. A növekedés is megfelelő opció a befektető, részvényes számára, mivel így az EPS is valószínűleg növekedni fog (feltéve, ha a fejlesztés, bővülés hasznos volt) a jövőben. Ez pedig a részvény árfolyamának növekedését is eredményezheti. A fentiek mellett az EPS mutató az ún. P/E mutató egyik paramétere. A P/E a részvény árfolyamának és az egy részvényre jutó nyereségnek a hányadosa. A mutató használatával kiküszöbölhetjük az EPS mutató problémáját, mégpedig azt, hogy nem derül ki belőle, mennyibe kerül a részvény.

Nehéz összehasonlításokat végezni EPS alapon, gondoljunk csak arra a helyzetre, hogy a "A" társaság egy részvényre jutó nyeresége 1 dollár, "B" társaság egy részvényre jutó nyeresége 2 dollár. Melyiket választjuk? A fenti információk alapján a "B" társaságot választanánk, de a helyes válasz az lenne, hogy nézzük meg a társaságok részvény árfolyamát. Ugyanis, ha például "A" társaság részvényeinek árfolyama jelenleg 10 dollár, míg "B" társaság részvényeinek árfolyama 100 dollár, akkor már egész más a helyzet megítélése. "A" társaságba történő 10 dollár befektetés 1 dolláros jövedelmet termel, míg "B" társaságba történő 100 dollár befektetés 2 dollárt termel.

A fentiek alapján látható, hogy az EPS mutató nem alkalmas arra, hogy közvetlenül két vállalatot összehasonlítsunk, ehhez ugyanis a részvények árát is figyelni kell. Ugyanakkor az EPS mutató jól használható akkor, ha a társaság eredményeit a korábbi eredményeihez viszonyítjuk, a fejlődést, a növekedést szeretnénk kimutatni.

Mit jelez az egy részvényre jutó nyereség, EPS változása?

A társaság stabilan növekvő egy részvényre jutó nyeresége, egy bővülő, növekvő vállalatról árulkodik. Rossz jel lehet a csökkenő EPS, illetve az évek óta stagnáló EPS-re is érdemes odafigyelni, ez ugyanis az iparág, a vállalat piacának változására is utalhat. Természetesen vannak kivételek, olyan iparágak, ahol eleve az EPS növekedésnek szűk tere van (például közművek, energia ipar), illetve beszéltünk róla, hogy ingatlanpiaci társaságok esetében is torz információkat adhat az EPS (P/E mutató hátrányai ingatlanpiac, REIT esetében). Azonban egy átlagos termelő, szolgáltató vállalkozás esetén az EPS változása utalhat a társaságon belüli folyamatok megváltozására. Értelemszerűen egyetlen negyedév EPS visszaesése még nem ad okot az aggodalomra, ez bármely társaságnál előfordulhat, de akár ciklikussága is lehet az EPS változásnak éven belül. Továbbá akár egyedi tételek is befolyásolhatják az EPS értékét jó és rossz irányba is (főleg akkor ha az eredménykimutatás net income és net income from continuing operations soraiban látható értékek jelentősen eltérnek) , így egyelten negyedévből könnyen lehet téves következtetéseket levonni.

Az alábbi képen az Apple egy részvényre jutó nyeresége (kék görbe) és az Apple részvények árfolyama látható. Az EPS az elmúlt években folyamatosan növekedett az Apple esetében.

(kép forrása: gurufocus.com)

Hasonló EPS növekedést látunk a FaceBook esetében is

(kép forrása: gurufocus.com)

Az alábbi képen pedig az Allergan EPS változása látható (zöld színnel jelölve). Itt évekig stagnált az egy részvényre jutó nyereség, majd egy rövid felfutás után jelentős visszaesést láthatunk. Befektetői szempontból ez nem egy ideális eset.

(kép forrása: gurufocus.com)

Az alábbi példa pedig a Fossil részvények árfolyamát, és EPS változását mutatja.

(kép forrása: gurufocus.com)

A fenti képen meredeken eső egy részvényre jutó nyereséget láthatunk, ezzel együtt az árfolyam is esik.

Az EPS mutató korlátai

Az EPS mutató alapján a múltat és a jelent tudjuk vizsgálni, tehát a jövőbeni EPS várakozások bekövetkezése nem következik a természetszerűen a múltbeli növekedésben. A fentiek mellett az elemző cégek jellemzően kiadnak EPS előrejelzéseket, így meg tudjuk nézni, hogy milyen növekedési várakozásokat áraznak be a piaci szereplők.

Az EPS mutató nyomon követése során megkülönböztetünk 5 különböző EPS mutatót a vizsgált időtávok függvényében:

• EPS growth this year: EPS növekedés ebben az évben
• EPS growth next year: EPS növekedés a következő évben. Ez utóbbi a lényeges, hiszen ez a jövőre vonatkozó várakozás. Elemzői konszenzus alapján becsült EPS növekedés
• EPS growth qtr over qtr: EPS növekedés százalékban megadva az előző negyedévhez képest
• EPS growth past 5 years: EPS növekedés az elmúlt 5 évben. Ez a mutató arra használható, hogy visszatekintsünk az elmúlt 5 évben, milyen eredménye volt a vállalatnak.
• EPS growth next 5 years: EPS növekedés a következő 5 évben. Szintén elemzői becslés, a jövőre vonatkozó EPS várakozás. Ez az EPS mutató az alapja a PEG rátának, melyről oldalunkon már beszéltünk: Hogyan használható a PEG mutató a befektetési döntéseink során

EPS vizsgálatok, szűrések

Különböző részvényszűrő, screener programokkal a fenti EPS mutatókra szűréseket is végezhetünk, az egyik ilyen ingyenes alkalmazás a finviz.com oldalon a felső menüsor Screener menüpontjában érhető el. Itt a fundamental aloldalon találjuk a fenti 5 EPS paramétert.

EPS mutató és a kereskedési szempontok

A fentiek nagyrészt az EPS mutató hosszú időtávú, befektetői szempontjait tárgyalták, azonban a rövid távú kereskedőknek is célszerű odafigyelnie néhány tényezőre az EPS mutatóval kapcsolatban. Ahogy fentebb is beszéltünk róla az EPS adatot az elemző cégek rendszeresen megbecsülik, ezeket a várakozásokat a piaci szereplők beépítik döntéseikbe, így a részvény árfolyama valamennyire tükrözi a becsléseket. Ugyanakkor, amikor a tényadatok közzétételre kerülnek, elképzelhető, hogy az EPS tényadata és a várakozások között eltérés lesz. Azt hívjuk meglepetésnek (surprise), ami minél nagyobb, annál nagyobb a piaci reakció. Értelemszerűen a negatív meglepetés a részvény árfolyam esését, míg a pozitív meglepetés a részvény árfolyam emelkedését okozhatja rövid távon.

Az alábbi hivatkozáson egy olyan grafikont találunk, melyen zöld és piros nyilak formájában megjelenik a grafikonon, hogy a piacot negatív, vagy pozitív meglepetés érte az eredménykimutatás (negyedévente egy alkalom) közzétételét követően, lásd itt.

Az alábbi képen a Coca-Cola árfolyama és az EPS meglepetések láthatók. A nyilak hosszúsága utal a meglepetés mértékére. Bár az alábbi képen ez nem látható, de ha a jelentősebb az eltérés a tényadat EPS és az előrejelzett EPS között, akkor a nyilak hosszabbak a grafikonon. Ha pedig az egérkurzort rávisszük a nyílra, akkor a meglepetés nagyságáról is kapunk információt (százalékban kifejezve).

Ahogy a fentiekben is láthatta az olvasó, az EPS mutató értelmezése, nyomon követése a befektetési döntése esetében is hasznos lehet. Különösen azért, mert számos mutató például P/E, vagy PEG ráta egyik paramétere az egy részvényre jutó nyereség. Rövid távú kereskedés esetén pedig a tényadat és a várakozás közötti eltérés lehet hatással a részvények árfolyamára.

Az egy részvényre jutó nyereség manipulálható

Tőzsdei kereskedők széles köre vásárolja meg egy-egy vagy néhány társaság részvényeit különböző elemzésekre, pénzügyi adatokra alapozva. Azonban ezek az adatok különböző módszerekkel szépíthetők, beállíthatók úgy, hogy azokból téves következtetéseket vonjunk le, így nem árt, ha bizonyos összefüggésekkel tisztában van a tőzsdén kereskedő. Ezek az információk segíthetnek abban, hogy valós képet kapjunk egy tőzsdei társaság helyzetéről. A fentiekre tekintettel, most bemutatok néhány olyan módszert, melyet számtalanszor tapasztalhatunk, hogy alkalmaznak tőzsdei társaságok, és ezek javítják az eredményeket, de csak papíron. Hozzátenném ehhez, hogy az esetek többségében ezek nem szándékos manipulációk, hanem a vállalati struktúra, a jutalmazási, fizetési rendszer, a tőkepiacok működésének a következménye.