A legutóbbi Fed kamatdöntés sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy a vámok miatt inflatorikus hatásokkal számol a jegybank a következő hónapokban. A fentiekhez hozzátartozik az is, hogy mind a gazdaságpolitikai, mind a kereskedelempolitikai bizonytalanság rendkívül magas szinten van, az 1985 óta mért bizonytalanságindexek történelmi csúcson vannak. Az előadásban azt vizsgáljuk meg, hogy a két hatás együttesen milyen módon befolyásolhatja az infláció jövőbeli alakulását.

Hallgatói kérdések nyomán mutatok példákat arra, hogy a gépi tanulással milyen problémákat lehet megoldani. Témáink: Gépi tanulás (Machine Learning) Mélytanulás (Deep Learning) Megerősítő tanulás (Reinforcement Learning) Természetes nyelvfeldolgozás (Natural Language Processing) Hallgatói kérdés: " Szinte mindenhol az AI-ról szól minden, tényleg van értelme ezeknek, vagy ez csak egy hype. Mi történik, ha hibás adatokat adunk egy AI-nak a tanulás során? Meg tudja különböztetni a jót a rossztól? Miből tanul az AI? Honnan tudja, hogy amit megtanult, az jó?"

Előadásunkban megvizsgáljuk milyen hatással van a dollárgyengülés a vállalati profitokra, a részvénypiaci, kötvénypiaci hozamokra, és további makrogazdasági változókra. Témáink: A dollár gyengülés/erősödés hatásainak vizsgálata 1985-2025 között A dollárgyengülés és a vállalati profitok, a részvénypiaci hozamok, a kötvénypiaci hozamok, arany hozama, infláció, részvénypiaci kockázati prémiuma

A devizapiaci elméletek szerint, ha két ország kamata között növekszik a különbség, akkor a magasabb kamatot kínáló ország fizetőeszköze erősödni fog. Előadásunkban a hazai fizetőeszközzel összefüggésben vizsgáljuk meg 2001-2025 közötti időszakon, hogy az euróövezeti és a hazai kamatok közötti különbség összefügg-e a forint árfolyamának alakulásával, illetve kimutatható-e az elméleti várakozás szerinti pozitív kapcsolat. Témáink: Kamatok és a devizaárfolyam közötti kapcsolat a fedezetlen kamatparitás szerint Mit tapasztalhatunk a gyakorlatban? Kamatok és a forint árfolyama 2001-2025 közötti vizsgálat Magyar vs német, EU kötvényhozamok EURHUF változása

Előadásunkban a mean reversion jelenséggel foglalkozunk, és a részvénypiaci hozamokon vizsgáljuk meg azt, hogy jelentősebb tőzsdei visszaesések után a jövőbeni hozamok magasabbak-e. Témáink: A mean reversion, visszatérés az átlaghoz Nagy esések utáni tőzsdei felpattanások vizsgálata 18 ország, 150 év, esés utáni visszapattanás (2025)

A részvénypiaci hozamok jelentős része nem a vállalati nyereségtrendből, hanem az értékeltség változásából származik – ez az irracionális komponens. Elemzések alapján a CAPE érték hosszú távon hajlamos visszatérni a történelmi átlaghoz. Az előadásban bemutatjuk, hogyan mérhető ez a visszatérési hajlam 26 ország tőzsdéin, és hogyan segíthet a felezési idő becslése a befektetési döntésekben. Kiderül, hogy az irracionális viselkedés nem véletlenszerű, hanem statisztikailag modellezhető folyamat. Témák: A részvénypiaci hozamok felbontása: nyereségtrend vs. értékeltség Miért tekinthető az értékeltségváltozás irracionális komponensnek? A CAPE és a mean reversion: visszatérés az átlaghoz Felezési idő kiszámítása, nemzetközi összehasonlítás 26 országban Mit jelent mindez a hosszú távú befektetők...

Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy a dollár dominanciája valóban megingott-e az elmúlt évtizedekben. A 1979 és 2025 közötti időszak tőkepiaci mozgásait, befektetői viselkedést, valamint olyan kulcsfontosságú változókat elemzünk, mint a GPR, EPU, TIC-adatok és a Triffin-dilemma hatása a kötvénypiaci hozamokra. Témáink: A TIC, tőkeforgalmi mozgások Mit csináltak a befektetők az elmúlt 50 évben? 1979-2025 közötti időszak vizsgálata Változók: TTMI30, OTBC25, GPR, EPU, TPU, DPU, VIX A kötvénypiaci hozamok és a Triffin-dilemma Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkban az ingatlanpiaci hozamokat, az ingatlan- és részvénypiac közötti kapcsolatot, valamint az optimális ingatlanarány kérdését vizsgáljuk meg nemzetközi összehasonlításban. A 16 országra kiterjedő elemzés több évtizednyi adatra épül, és gyakorlati szempontból is választ keres arra, milyen szerepet érdemes szánni az ingatlanoknak a hosszú távú portfólióépítésben. Témáink: Ingatlanpiaci hozamok 16 országban 1990-2020 között Ingatlan- és részvénypiac korrelációja, 16 országban Mekkora az ideális ingatlanarány a portfólióban? Vizsgálatok: 16 ország 90-150 évnyi adat Németország (DEU), Japán (JPN), Olaszország (ITA), Dánia (DNK), Egyesült Államok (USA), Belgium (BEL), Hollandia (NLD), Portugália (PRT), Ausztrália (AUS), Finnország (FIN), Spanyolország (ESP), Norvégia (NOR), Egyesült...

Az Anxious Index egy befektetői hangulatot mérő mutató, amely gyakran előre jelzi a gazdasági lassulás vagy recesszió lehetőségét. Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogyan függ össze ez az index a gazdasági növekedéssel, a recessziós időszakokkal és a részvénypiaci hozamokkal 1969 és 2025 közötti időszakban.Témáink: Az Anxious index és a gazdasági növekedés Az Anxious index és a recesszió kapcsolata Az Anxious index és a részvénypiaci hozamok Vizsgálat, 1969-2025 Recesszió, reál GDP, SP500

Előadásunk elsődlegesen a befektetési döntésekhez kapcsolódóan vizsgálja a fejlődés, gazdasági növekedés jelentőségét. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy érdemes-e az elmaradott, fejlődő országok részvény- és ingatlanpiacain befektetni, a felzárkózásra, a jövőbeli gazdasági növekedésre számítva. Témáink: Gazdasági növekedés, béta-konvergencia Unilineáris növekedés Közepes fejlettség csapdája Alacsony jövedelem, elmaradottság ördögi köre A földrajzi elhelyezkedés Gyarmati múlt és az intézmények szerepe Nyersanyag-átok Wallerstein világrendszer-elmélete Sztorik: „Buy what China needs” „China: From factory to consumer powerhouse” „India is the next China” „BRICS will reshape the global economy” Latin-Amerika: „Commodities and Democracy” Vietnám: „The Next Asian Tiger” Afrika: „Africa...

Előadásomban azt vizsgálom, hogyan készülnek a gazdasági előrejelzések az Egyesült Államokban. Bemutatom, mennyire megbízhatóak ezek az előrejelzések, milyen mértékben tévednek, és hogyan használhatók recessziós valószínűségek becslésére. Az előadás célja, hogy rávilágítson az előrejelzések erősségeire és korlátaira. Témáink: Hogyan, kik készítenek gazdasági előrejelzést? Hogyan működik a Fed modellje? Mennyire megbízható a GDPnow? Mennyit téved az előrejelzésben? Smoothed U.S. Recession Probabilities

A vámháború kirobbanásával általános nézetté vált, hogy az események hatására alacsonyabb gazdasági növekedésre számíthatunk, és az első negyedéves amerikai GDP adat arról árulkodik, hogy már láthatóak a bizonytalanság következményei. Előadásunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen módon befolyásolja a kereskedelmi szabályozás szigorodása és a gazdaságpolitikai bizonytalanság a növekedési kilátásokat, különös tekintettel a friss GDP-adatok alakulására. Az amerikai GDP alakulása, összetevői A bizonytalanság és a gazdasági növekedés kapcsolata

Előadásunkban a Sell in May and Go Away tőzsdei kifejezés, stratégia megbízhatóságával foglalkozunk. Megnézzük, milyen eredményeket érhettünk el a múltban, ha az ismert tőzsdei mondásra hagyatkozva hoztunk döntéseket. Témáink: A sell in may.. mondás háttere Átfogó vizsgálatok, stratégiák eredménye Eredmények kereskedési költségekkel S&P500 és BUX indexen értelmezett eredmények A május hónap és az éves hozamok kapcsolata

Előadásunkban az egyenlő és a kapitalizáció szerint súlyozott portfóliókialakítással foglalkozunk és megbeszéljük milyen tényezők hozhatók összefüggésbe a kapitalizáció szerint súlyozott portfóliók felülteljesítése mögött. A vizsgálat 2003-2024 közötti időszakon a következő változókra terjed ki: a részvénypiac kockázati prémiuma, a size-prémium, a value-prémium, a kockázatmentes hozam, az arany árfolyamváltozása, az infláció változása, a reálkamat, a Fed eszközvásárlás, az S&P 500 társaságok egy részvényre jutó nyeresége, az ipari termelés, a Baker-Wurgler gazdasági bizonytalanság, a Shiller P/E (CAPE) változása, a piaci volatilitási index (VIX), a Michigan Egyetem fogyasztói hangulatindex, a BW-féle befektetői hangulatindikátor, az amerikai munkanélküliségi ráta. Témáink: Egyenlő vagy...

Az előadásban Ferreira és Santa-Clara dekompozíciós módszertanán keresztül mutatjuk be, hogy milyen tényezők határozták meg a részvénypiacok historikus hozamait. Megvizsgáljuk, milyen elemek adták az elmúlt 10 év hozamát, és milyen alapfolyamatok határozhatják meg a következő évtized befektetési kilátásait. Témák: Ferreira és Santa-Clara dekompozíció Milyen tényezőkből származik a historikus hozam? Milyen tényezők adják az elmúlt 10 év hozamát? Milyen tényezők befolyásolják a következő 10 év hozamát? Elindult zártkörű FB csoportunk a prémium hallgatók számára, itt tudsz csatlakozni. Az előadás oldalunk prémium tagsággal rendelkező olvasóinak készült.

Előadásunkban a hazai abszolút hozamú alapok eredményeit vizsgáljuk meg 2002-2025 közötti időszakon. Témáink: Hazai abszolút hozamú alapok eredményei 2002-2025 A szakértelem kimutatásai Időzítési képességek kimutatása 343 abszolút hozamú alap

Az előadás középpontjában a geopolitikai kockázat objektív mérésének lehetőségei és makrogazdasági, valamint pénzügyi hatásai állnak. Bemutatom, hogy ez a kockázat miként befolyásolja a kockázatmentes hozamokat, a gazdasági növekedést, valamint az eszközárak (pl. arany, részvénypiac) alakulását. Az elemzések az USA és Magyarország példáján, valamint sokkhatások vizsgálatán keresztül nyújtanak empirikus betekintést. Témák: Hogyan hat a gazdasági növekedésre Hogyan hat az eszközárakra Vizsgálatok: USA kockázatmentes hozam Magyar 10 éves lejáratú, 3 hónapos kötvények Sokkhatások a GDP-re, kötvénypiacra, aranyra, SP500 indexre

Az előadáson a hosszú távú, passzív, globális részvénybefektetések előnyeit és korlátait járjuk körbe, különös tekintettel a részvények kockázati prémiumára és annak eltéréseire. Kitérünk arra, hogy milyen tényezők befolyásolják a jövőbeli hozamokat – például az osztalékhozam, az eredménynövekedés (EPS), az értékeltségi szintek –, valamint szó lesz arról is, hogy a gazdasági növekedés hiánya hogyan hat a befektetések megtérülésére. Témák: Megéri-e hosszú távon passzívan, globálisan részvényekbe fektetni? A részvények kockázati prémiumának létezése és annak heterogenitása Mitől függ a jövőbeli hozam? Osztalékhozam, EPS-növekedés, értékeltségi szintek szerepe. A nemnövekedés és a befektetések hozama

Hallgatói kérdés nyomán foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy egy hagyományos befektetői portfólióban van-e jelentősége, haszna annak, hogy bitcoint teszünk a portfólióba. Témák: Kriptoeszközök előnye a befektetési portfólióban Bitcoin és a részvénypiaci hozamok kapcsolata Saját vizsgálat: BTC és a részvénypiac kapcsolata 2014-2024 Saját vizsgálat: Portfóliókhoz bitcoin hozzáadása javuló eredményekhez vezet? " Kérdés: „Attila, egy korábbi előadásodban azt mondtad, hogy van jogosultsága a bitcoinak a befektetési portfólióban. Van erről az előadás óta újdonság?”" Előzmények, források: Kriptoeszközöket a befektetési portfólióba? [Előadás] Yang (2023): Does Crypto HODL Culture Make Sense? Huang et al. (2024): The Crumbling Wall between Crypto and Non-crypto Markets: Risk Transmission through...

Mai előadásunk a 4%-os szabály lényegét és alkalmazhatóságát vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy mennyire működik a szabály az amerikai tőkepiacokon kívüli környezetben, tárgyaljuk McQuarrie professzor témával kapcsolatos új tanulmányát, amely a fix arányú pénzkivonások módszertani hibáira hívja fel a figyelmet, és alternatív megközelítéseket is javasol. Témák: A 4% szabály lényege Az USA tőkepiacán kívüli világban is működik? Saját vizsgálatom, 30 éves befektetési időtáv esetén, 4, 5, 6% kifizetési rátákkal McQuarrie (2025) vizsgálata: Gondolatok a fix arányú pénzkivonások hibáiról címmel Mit használjunk helyette?