A stop limit és stop megbízás használati szabályai
A stop megbízások a tőzsdei és devizapiaci kereskedés alapvető megbízási típusai közé tartoznak. Használhatók pozíció nyitására, egy korábban megnyitott ügylet lezárására, valamint a veszteség előre meghatározott keretek között tartására. Működésük első látásra egyszerű, a gyakorlatban azonban fontos különbség van a stop market és a stop-limit megbízások között. A stopár ugyanis önmagában nem garantálja, hogy pontosan azon az árszinten történik majd a kötés.
Az alábbiakban először azt nézzük meg, hogyan működik a stop megbízás belépéskor, majd rátérünk a kockázatkezelési alkalmazására. Szó lesz a stop market és a stop-limit közötti különbségről, a stopár átugrásáról, a piaci rések kockázatáról, a fix és követő stopokról, valamint néhány gyakran használt stopelhelyezési módszerről.
A cikk főbb témái:
- Mire használható a stop és a stop-limit megbízás?
- Mi a különbség a stop market és a stop-limit között?
- Hogyan használható stop megbízás pozíció nyitására?
- Hogyan zárható long és short pozíció stoppal?
- Mikor térhet el jelentősen a teljesülési ár a stopártól?
- Milyen kockázatot jelentenek a piaci rések és a gyors ármozgások?
- Hogyan használható fix és követő stop?
- Milyen technikai szintekhez igazítható a stop?
- Hogyan használható a Parabolic SAR, a Donchian Channel és a mozgóátlag stopként?
Mire használható a stop és a stop-limit megbízás?
A stop megbízás olyan feltételes megbízás, amely egy előre meghatározott árszint elérésekor aktiválódik. A pontos aktiválási szabály a piactól, a kereskedési helytől és a brókercégtől is függhet, ezért mindig érdemes ellenőrizni a szolgáltató megbízási feltételeit.
Stop market megbízásnál az aktiválást követően piaci áras megbízás kerül végrehajtásra. Ez azt jelenti, hogy a stopár az aktiválás feltétele, és nem garantált végrehajtási ár. Gyorsan mozgó vagy alacsony likviditású piacon a tényleges kötési ár eltérhet a beállított stopártól.
Stop-limit megbízásnál két árszintet határozunk meg. Az egyik a stopár, amely aktiválja a megbízást, a másik a limitár, amely meghatározza, milyen árnál rosszabb feltételekkel nem szeretnénk kötést. Itt tehát korlátozzuk a végrehajtási árat, cserébe vállaljuk annak kockázatát, hogy a megbízás egy gyors piaci mozgás során egyáltalán nem teljesül.
Ez a két megbízási típus eltérő kockázatot kezel. Stop market esetén a kereskedő elsősorban azt szeretné elérni, hogy a megbízás végrehajtódjon. A pontos kötési ár bizonytalan. Stop-limit esetén a kereskedő meghatározza a még elfogadható árszintet, de elfogadja annak lehetőségét, hogy a piac ezen a tartományon keresztülhalad, és a pozíció nyitva marad.
Vételi stop megbízást általában akkor használunk, amikor az aktuális piaci ár fölött szeretnénk pozícióba lépni. Eladási stop megbízásra akkor lehet szükség, amikor az aktuális ár alatt szeretnénk eladni vagy egy long pozíció veszteségét korlátozni.
Miért használunk stop megbízást belépésnél?
Tegyük fel, hogy egy részvény jelenlegi eladási oldala 985 dollár körül található, mi azonban csak akkor szeretnénk vásárolni, ha az árfolyam előbb eléri vagy meghaladja a 990 dolláros szintet. Egy 990 dolláros vételi limitáras megbízás erre nem alkalmas. Mivel a limitár azt jelenti, hogy legfeljebb ennyit vagy ennél kedvezőbb árat vagyunk hajlandók fizetni, a megbízás a jelenlegi alacsonyabb árszinten akár azonnal végrehajtható lenne.
Ha a belépést ahhoz szeretnénk kötni, hogy az árfolyam előbb elérje a 990 dolláros szintet, vételi stop megbízásra van szükség. Ebben az esetben a 990 dollár az aktiválási szint. Stop market megbízás esetén a tényleges vételi ár lehet 990 dollár körüli, de gyors piaci mozgásnál akár magasabb is.
Példa a stop megbízás használatára
A következő példában az árfolyam többször visszafordult a 987 dollár körüli szintről. Ez a terület ellenállásként viselkedett, és az árfolyam több próbálkozás után sem tudott tartósan fölé kerülni.
Ha a kereskedési elképzelésünk arra épül, hogy csak az ellenállás áttörése után szeretnénk vásárolni, akkor logikus lehet a belépést a korábbi csúcs fölé helyezni. Például 990 dollárnál beállíthatunk vételi stop megbízást.
Ebben a helyzetben a 990 dollár nem feltétlenül lesz a tényleges végrehajtási ár. Stop market használatakor a 990 dolláros szint elérése aktiválja a megbízást, amely ezt követően a piacon elérhető áron teljesül. Ha fontos, hogy egy bizonyos árszintnél többet ne fizessünk, stop-limit megbízást is használhatunk. Ennek ára az, hogy gyors emelkedés esetén a megbízás végrehajtás nélkül maradhat.
A stop megbízás előnye, hogy a belépési feltételt előre meghatározhatjuk. Nem szükséges folyamatosan a képernyőt figyelni és manuálisan elküldeni a megbízást abban a pillanatban, amikor az árfolyam eléri a kívánt szintet.
Stop market és stop-limit megbízás
A két megbízási típus közötti különbséget érdemes pontosan érteni. Stop market esetén egy stopárat adunk meg. Amikor az aktiválási feltétel teljesül, a megbízás piaci megbízássá válik. A végrehajtás valószínűsége ezért általában magas, viszont nincs garancia arra, hogy a kötés pontosan a stopáron történik.
Stop-limit megbízásnál a stopár mellett limitárat is meghatározunk. A stopár elérése aktiválja a megbízást, amely ezt követően limitáras ajánlatként kerül a piacra. A limitár azt szabályozza, milyen árnál rosszabb feltételekkel nem szeretnénk kötést.
A stop-limit tehát csökkentheti a kedvezőtlen végrehajtási ár kockázatát, ugyanakkor növeli annak lehetőségét, hogy a pozíció egyáltalán nem záródik vagy nem nyílik meg. Egy gyorsan mozgó piacon az ár átugorhatja a limitárat.
Vételi pozíció zárása stop megbízással
A stop megbízások egyik leggyakoribb felhasználási területe a korábban megnyitott pozíciók kockázatának kezelése. Tegyük fel, hogy 985 dolláros árfolyamon long pozíciót nyitottunk. A pozíciót nyereséggel és veszteséggel is eladási megbízással zárjuk.
Tegyük fel, hogy a célár 1000 dollár, a maximálisan elfogadható veszteséghez tartozó árszint pedig 970 dollár. Ebben az esetben az 1000 dolláros nyereségcélhoz eladási limitáras megbízást, a 970 dolláros veszteségkorláthoz pedig eladási stop megbízást használhatunk.
Ha az árfolyam 1000 dollárig emelkedik, a limitáras megbízás lezárhatja a pozíciót nyereséggel. Ha az árfolyam 970 dollárig esik, az eladási stop aktiválódhat. Stop market esetén a tényleges kötési ár eltérhet a 970 dollártól, főként gyors esés vagy piaci rés esetén.
Egyes kereskedési rendszerekben a két megbízás összekapcsolható úgynevezett OCO konstrukcióban. Ilyenkor az egyik megbízás teljesülése automatikusan törli a másikat. Ha a szolgáltató ilyen megoldást nem kínál, érdemes figyelni arra, hogy az egyik megbízás teljesülése után a másik ne maradjon véletlenül aktív.
A stop szintje később módosítható. Ha például az árfolyam 995 dollárig emelkedik, a korábbi 970 dolláros stop magasabb szintre helyezhető. Ezzel csökkenthető az addig felhalmozott nyereség visszaadásának kockázata.
Short pozíció zárása stop megbízással
Short pozíció esetén fordított a helyzet. Tegyük fel, hogy 985 dolláros árfolyamon short pozíciót nyitottunk. Ha az árfolyam 970 dollárig csökken, nyereséget realizálunk. Ha 1000 dollárig emelkedik, veszteséggel szeretnénk lezárni a pozíciót.
A 970 dolláros célárhoz vételi limitáras megbízás használható. A 1000 dolláros veszteségkorláthoz vételi stop megbízás szükséges. Ha az árfolyam felfelé eléri a stopárat, a stop market megbízás aktiválódik és piaci vételi megbízássá válik.
Short pozíciónál a kockázat elméletileg nagyobb lehet, mint long pozíciónál, mivel egy részvény árfolyamának emelkedése nincs előre meghatározott felső korláthoz kötve. Emiatt a short ügyleteknél a pozícióméretezés és az előre meghatározott kilépési szabály még nagyobb jelentőséget kap.
Mennyire fontos a stop megbízás?
A stop megbízás a rövid távú kereskedés egyik legfontosabb kockázatkezelési eszköze. Segítségével előre meghatározható egy olyan árszint, amelynek elérésekor a kereskedő már nem szeretné fenntartani a pozíciót. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden kereskedési stratégiában kötelező hagyományos stop loss megbízást használni. Léteznek más kockázatkezelési megoldások is, például opciós fedezés, portfóliószintű kockázati limitek, volatilitáshoz igazított pozícióméretezés vagy más, előre meghatározott kilépési szabályok.
Rövid távú és tőkeáttételes kereskedésben azonban veszélyes lehet előre meghatározott veszteségkorlát nélkül pozíciót tartani. Egy részvény árfolyama viszonylag rövid idő alatt jelentős mértékben visszaeshet, ezért a kereskedési tervnek már a belépés előtt tartalmaznia kell azt is, milyen feltételek mellett zárjuk az ügyletet. A kockázatkezelés alapfogalmaihoz kapcsolódó további cikkek:
- Long pozíció
- Short pozíció
- Tőzsdei megbízási típusok
- Ajánlati könyv
- Piaci áras megbízás használata
- Limitáras megbízás használata
- Stop-limit megbízás
Mikor nem véd pontosan a stop megbízás?
A stop loss megbízás fontos korlátja, hogy a stopár nem feltétlenül egyezik meg a tényleges végrehajtási árral. Stop market megbízás esetén az aktiválás után piaci áras végrehajtás történik, ezért gyors ármozgásnál jelentős csúszás alakulhat ki.
Stop-limit megbízásnál más jellegű a kockázat. A limitárnál rosszabb áron a megbízás nem teljesülhet, viszont előfordulhat, hogy egy gyors piaci mozgás során egyáltalán nem történik kötés. Ez a különbség alapvető. Stop market esetén a végrehajtási ár bizonytalan. Stop-limit esetén maga a végrehajtás bizonytalan.
Normál piaci körülmények között a stopár és a végrehajtási ár közötti eltérés gyakran kicsi. Nagy volatilitás, gyorsjelentés, fontos makrogazdasági adat, jegybanki döntés, váratlan hír vagy alacsony piaci likviditás idején azonban jelentősen megnőhet. Az extrém ármozgások során az ajánlati könyv egyes árszintjein kevés vagy egyáltalán semmilyen likviditás nem lehet. Ilyenkor a stop market megbízás aktiválódik, de a kötés csak a következő elérhető árszinten jön létre.
Ezt nevezik gyakran stopátugrásnak vagy slippage-nek. A jelenség következtében a tényleges veszteség meghaladhatja azt az összeget, amelyet a kereskedő a stopár alapján előzetesen kalkulált.
Piaci rések és gyors ármozgások
Napon belüli kereskedésnél egy nagyobb makroadat, jegybanki döntés vagy váratlan hír néhány másodperc alatt jelentős ármozgást idézhet elő. Napon túli részvénykereskedésnél a kereskedési napok közötti rés jelent hasonló kockázatot.
Tegyük fel, hogy egy részvény 100 dolláron zár, és a stop megbízást 95 dolláron helyeztük el. Ha a vállalat zárás után kedvezőtlen gyorsjelentést közöl, a következő kereskedési nap 80 dolláros ár környékén is indulhat. A 95 dolláros stop market ekkor nem 95 dolláros végrehajtást jelent. Az első elérhető ár akár a 80 dollár körüli tartományban lehet.
A stop tehát nem tud olyan árat létrehozni, amelyen nincs piaci partner. A megbízás működését mindig a ténylegesen rendelkezésre álló likviditás határozza meg.
Történelmi példák a stopár jelentős átugrására
2015 januárjában a Svájci Nemzeti Bank megszüntette az EUR/CHF 1,20 körüli árfolyamküszöbének fenntartását. A döntés után rendkívül gyors frankerősödés következett. A devizapiac egyes árszintjein rövid időre szinte eltűnt a likviditás, ezért számos stop megbízás a vártnál jóval kedvezőtlenebb árfolyamon teljesült.
A mozgás azért okozott komoly problémát, mert sok kereskedő arra számított, hogy az 1,20 körüli szint továbbra is erős alsó korlát marad. A hirtelen árfolyamváltozás több tőkeáttételes számlán jelentős veszteséget okozott, és egyes szolgáltatók pénzügyi helyzetére is súlyos hatással volt.
2016 júniusában a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredménye okozott hasonlóan nagy volatilitást. A GBP/USD árfolyama rövid idő alatt jelentősen gyengült. Bár a népszavazás időpontja ismert volt, az eredmény meglepetést okozott a piacon.
2016 októberében a font egy úgynevezett flash crash során néhány perc alatt rendkívül nagyot esett, majd az árfolyam jelentős részt visszakorrigált. Az ilyen mozgások jól mutatják, hogy a stopár és a végrehajtási ár között szélsőséges esetben nagy különbség alakulhat ki.
A részvénypiacon is előfordulnak hasonló helyzetek. A 2010 májusi amerikai flash crash során az S&P 500 index nagyon rövid idő alatt jelentős mértékben esett, majd a veszteség egy részét még ugyanazon a napon ledolgozta.
Több egyedi részvényben ennél is látványosabb mozgások alakultak ki. A Procter & Gamble árfolyama például a flash crash során rövid időre rendkívül nagyot zuhant, majd gyorsan visszapattant.
A kereskedési napok közötti rések ennél sokkal hétköznapibb jelenségek. Gyorsjelentések, profit warningok, vállalati hírek vagy szabályozói döntések után egy részvény a következő kereskedési napot jóval az előző napi záróár fölött vagy alatt kezdheti.
Hogyan csökkenthető a stopátugrás kockázata?
A stop megbízás nem képes megszüntetni a piaci kockázatot. Segít előre meghatározni egy kilépési szabályt, de a végrehajtási kockázatot nem szünteti meg. Napon belüli kereskedésnél érdemes figyelni a fontos gazdasági események időpontját. Jegybanki kamatdöntések, inflációs adatok, munkaerőpiaci statisztikák, GDP-adatok és más nagy jelentőségű bejelentések előtt a pozíció mérete és a stop távolsága is újragondolható.
Alacsony volatilitás idején gyakori hiba, hogy a kereskedő egyre szűkebb stopot használ, majd ugyanakkora pénzügyi kockázat mellett egyre nagyobb pozícióméretet vesz fel. Ha ezt hirtelen volatilitásnövekedés követi, a szokásosnál nagyobb pozíción jelentkezhet a csúszás. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a részvények likviditása jelentősen eltérhet. Nagy kapitalizációjú, aktívan kereskedett részvényeknél általában kisebb a végrehajtási kockázat, míg kis kapitalizációjú vagy alacsony forgalmú papíroknál lényegesen nagyobb lehet.
Negatív egyenleg elleni védelem
Az Európai Unióban a lakossági ügyfelek számára kínált CFD-termékekre szigorúbb befektetővédelmi szabályok vonatkoznak. Ezek közé tartozik a negatív egyenleg elleni védelem is. Ennek célja, hogy a lakossági ügyfél CFD-kereskedésből származó vesztesége meghatározott keretek között ne haladja meg a számlán rendelkezésre álló összeget.
A pontos feltételeket mindig az adott szolgáltató szerződési dokumentációjában és az alkalmazandó szabályozásban kell ellenőrizni. Az is fontos, hogy a lakossági és professzionális ügyfelekre eltérő feltételek vonatkozhatnak.
Kereskedési szabályok napon belüli stopkockázatokra
Napon belüli kereskedésnél érdemes előre ellenőrizni a fontos makrogazdasági eseményeket. Ha a stratégia nem kifejezetten hírkereskedésre készült, a nagy piacmozgató bejelentések idején indokolt lehet a pozíciók csökkentése vagy teljes zárása.
A pozícióméretet nem célszerű pusztán azért növelni, mert az aktuális volatilitás alacsony és emiatt a stop közelebb helyezhető a belépési árhoz. A volatilitás gyorsan változhat, ezért érdemes stresszforgatókönyvvel is számolni.
Részvénypiaci daytrade esetén érdemes megismerni az order routing működését és a slippage költségét is. Egy nagyobb piaci megbízás végrehajtási ára attól is függhet, hogy milyen kereskedési helyeken és milyen likviditás mellett hajtják végre.
Kapcsolódó cikk: Order routing - melyik tőzsdén teljesül a megbízásunk?
Kereskedési szabályok napon túli stopkockázatokra
Napon túli részvénykereskedésnél a kereskedési napok között kialakuló rések jelentik az egyik legfontosabb végrehajtási kockázatot. Ezek gyakran gyorsjelentésekhez, profit warningokhoz, felvásárlási hírekhez, szabályozói döntésekhez vagy más vállalatspecifikus eseményekhez kapcsolódnak. Érdemes ezért figyelni a gyorsjelentések időpontját és azokat az eseményeket, amelyek a részvény fundamentális értékének gyors újraárazását válthatják ki.
Ha valaki ilyen eseményeken keresztül is nyitva szeretné tartani a pozíciót, az előre meghatározott maximális portfóliókockázat még fontosabbá válik. Az ügyletenként alkalmazott 1 százalékos kockázati korlát gyakran használt ökölszabály, de nem tekinthető minden stratégiára megfelelő univerzális értéknek. A megfelelő pozícióméret függ a stratégia találati arányától, a nyereség-veszteség aránytól, a volatilitástól és az egyszerre tartott pozíciók korrelációjától.
Kis kapitalizációjú és biotechnológiai részvényeknél nagyobb lehet a hirtelen árfolyamrés kockázata. Egy klinikai vizsgálati eredmény, hatósági jóváhagyás vagy elutasítás rövid idő alatt jelentős újraárazást válthat ki.
Kapcsolódó cikk: Penny stock, centes részvények kereskedése
Stop megbízások használata a gyakorlatban
A kereskedő egyik legfontosabb munkaeszköze a rendelkezésére álló tőke. A cél nem csupán a nyereséges ügyletek keresése, hanem annak elkerülése is, hogy egyetlen rosszul kezelt pozíció aránytalanul nagy veszteséget okozzon.
A veszteségek matematikája miatt egy nagy visszaesést egyre nehezebb ledolgozni. Ha egy számla értéke 10 százalékkal csökken, körülbelül 11,1 százalékos emelkedés szükséges a korábbi szint eléréséhez. 50 százalékos veszteség után már 100 százalékos hozam kell ugyanahhoz.
Emiatt már a pozíció megnyitásakor érdemes meghatározni, mekkora veszteséget vagyunk hajlandók elfogadni. A stop helye és a pozíció mérete egymással összefügg. Ha a stop távolabb kerül a belépési ponttól, ugyanakkora pénzügyi kockázat mellett kisebb pozícióméret használható.
Miért problémás a mentális stop?
A mentális stop azt jelenti, hogy a kereskedő előre eldönt egy kilépési szintet, de nem helyez el tényleges megbízást. A pozíciót saját maga szeretné lezárni, amikor az árfolyam eléri a korábban meghatározott pontot.
Ennek egyik kockázata pszichológiai. A veszteséges pozíciók lezárását sok kereskedő hajlamos elhalasztani abban a reményben, hogy az árfolyam hamarosan visszafordul. Ilyenkor az eredetileg meghatározott veszteségkorlát könnyen módosulhat. Egy 100 dolláros elfogadható veszteségből előbb 150, majd 300 dollár lehet, miközben a kereskedő folyamatosan új indokot talál a pozíció fenntartására.
A másik probléma technikai. Internetkimaradás, számítógépes hiba, kereskedési platform leállása vagy hirtelen piaci mozgás esetén előfordulhat, hogy a kereskedő nem tud időben reagálni. A mentális stop ezért csak akkor kezelhető fegyelmezetten, ha a kereskedő előre kialakított és következetesen alkalmazott szabályrendszerrel dolgozik. Egy távolabb elhelyezett vész-stop további védelmet nyújthat olyan helyzetekben, amikor a kézi zárás valamilyen okból nem lehetséges.
Vész-stop használata
Vész-stop esetén a kereskedő továbbra is kézzel szeretné kezelni a normál kilépést, de ettől távolabb egy fix stop megbízást is elhelyez. Ennek célja, hogy egy rendkívül gyors és kedvezőtlen piaci mozgás ne veszélyeztesse aránytalan mértékben a számlát.
Tegyük fel, hogy short pozícióban vagyunk. A terv szerint egy közeli ellenállási szint elérésekor manuálisan zárnánk az ügyletet, amely körülbelül 1 százalékos veszteséget jelentene. Ettől távolabb elhelyezhetünk egy második, például 3 százalékos veszteséghez tartozó fix stopot arra az esetre, ha a piac nagyon gyorsan ellenünk fordul.
Ez a megoldás sem garantálja a stopáron történő teljesülést. Egy nagy piaci rés a vész-stopot is átugorhatja. Előnye, hogy normál és mérsékelten gyors piaci körülmények között automatikus védelmet biztosít.
Általános elvek a stop elhelyezéséhez
A stop helyét célszerű a kereskedési stratégia logikájából levezetni. Olyan árszintet érdemes keresni, amelynek elérése után az eredeti belépési feltételezés már lényegesen gyengébbé válik.
Trendkövető stratégiánál például az előző lokális mélypont vagy csúcspont szolgálhat ilyen referenciaként. Long pozícióban egy korábbi lokális mélypont alá, short pozícióban egy korábbi lokális csúcspont fölé kerülhet a stop.
- Long pozíciónál az előző lokális mélypont alá helyezhető a stop.
- Short pozíciónál az előző lokális csúcspont fölé helyezhető a stop.
A stop pontos távolsága már stratégiai kérdés. Ha közvetlenül egy technikai szintre tesszük, kisebb lesz a stop távolsága, így ugyanakkora pénzügyi kockázat mellett nagyobb pozícióméret használható. A szűk stop ugyanakkor érzékenyebb a rövid ideig tartó árfolyamkilengésekre.
Ha a stopot valamivel a technikai szint mögé helyezzük, nagyobb mozgásteret adunk az árfolyamnak. Ebben az esetben ugyanakkora kockázati keret mellett kisebb pozícióméret szükséges.
A stop távolságát érdemes objektív módszerrel meghatározni. Ilyen lehet például a volatilitáshoz igazított ATR-alapú távolság. Az optimális paraméter azonban instrumentumonként, idősíkonként és stratégiánként eltérhet, ezért visszatesztelés szükséges.
Stop loss oldalazó piacon
Oldalazó piacon a sávhatárok szolgálhatnak logikus stopreferenciaként. Ha a stratégia arra épül, hogy az árfolyam a sáv széléről visszafordul, akkor a sávból történő kitörés gyengítheti az eredeti belépési elképzelést.
Long pozíciónál a sáv alsó határa alá, short pozíciónál a sáv felső határa fölé helyezhető stop. A pontos távolság függhet a sáv szélességétől, a piaci volatilitástól és az alkalmazott idősíktól.
Szabálytalan, nagy kilengéseket mutató oldalazásnál a nagyon szűk stop gyakori kilépést eredményezhet. Stabilabb sáv esetén kisebb puffer is elegendő lehet.
Stop megbízások a MetaTraderben
A MetaTrader 4 és más kereskedési platformok lehetővé teszik fix stop loss megbízás elhelyezését. A stop megadható már a pozíció megnyitásakor, illetve később is hozzáadható vagy módosítható.
A már megnyitott pozíció stopja a pozíció módosítására szolgáló ablakban változtatható. Egyes platformokon árfolyamszint, más esetekben az aktuális piactól mért távolság is megadható.
Fontos figyelni arra, hogy a pont és a pip nem minden instrumentumnál ugyanazt jelenti. A brókercég minimális stoptávolságot is előírhat.
Stop módosítása
A stop módosítása után érdemes mindig ellenőrizni, hogy az új megbízás valóban bekerült-e a rendszerbe. Ez a nyitott pozíció adatainál és a grafikonon megjelenő kereskedési szinteknél is látható.
A kereskedési szintek megjelenítése megkönnyíti a stop ellenőrzését és egyes platformverziókban az egérrel történő módosítást is.
Csúszó stop loss használata
A csúszó vagy követő stop olyan stopkezelési módszer, amely a pozíció számára kedvező irányú ármozgást követi. Long pozíciónál az ár emelkedésével a stop is felfelé mozdulhat, lefelé azonban nem követi vissza az árfolyamot.
Tegyük fel, hogy a követési távolság 10 egység, az árfolyam pedig 100. A stop ebben az egyszerű példában 90 körül helyezkedik el. Ha az árfolyam 102-re emelkedik, a stop 92-re tolódhat. Ha ezt követően az árfolyam 99-re esik vissza, a stop továbbra is 92 marad.
Követő stop beállítása
MetaTraderben a követő stop a pozícióhoz tartozó menüből érhető el. A platform több előre definiált távolságot kínálhat, illetve egyedi érték is beállítható.
A beállításnál figyelembe kell venni a szolgáltató által előírt minimális stoptávolságot.
A MetaTrader 4 egyik fontos sajátossága, hogy a klasszikus trailing stop kliensoldalon működik. Ez azt jelenti, hogy a kereskedési terminálnak futnia kell ahhoz, hogy a rendszer tovább mozgassa a stopot. A már elküldött fix stop loss ugyanakkor a szerveren marad, ezért a terminál kikapcsolása után is aktív lehet.
Emiatt a követő stop használata mellett is célszerű fix stopot elhelyezni. A trailing funkció működését mindig a konkrét platform és brókercég szabályai alapján kell ellenőrizni, mert más rendszerekben eltérő technikai megoldást alkalmazhatnak.
Szintekhez igazított stop loss
A stop technikai szintekhez is igazítható. Ilyenkor olyan árszintet keresünk, amelyet a kereskedési stratégiánk szempontjából fontosnak tartunk. Ha az árfolyam ezt a szintet tartósan áttöri, az eredeti belépési elképzelés gyengülhet.
Ilyen referenciaszint lehet:
- korábbi támasz vagy ellenállás,
- lokális csúcs vagy mélypont,
- mozgóátlag,
- kerek árszint,
- trendvonal,
- Fibonacci-szint,
- pivot szint.
Long pozíciónál a stop gyakran a fontos támasz alá, short pozíciónál az ellenállás fölé kerül. A szint önmagában nem garantálja, hogy az árfolyam valóban ott fordul. A stopelhelyezési szabály használhatóságát ezért visszateszteléssel érdemes vizsgálni.
Mozgóátlag használata stophoz
Mozgóátlag is használható dinamikus referenciaszintként. Short pozíciónál például egy gyakran figyelt mozgóátlag fölé, long pozíciónál alá helyezhető a stop.
Nagyobb idősíkon számolt mozgóátlag esetén célszerű lehet némi mozgásteret hagyni az árfolyamnak. A mozgóátlag rövid ideig történő átszúrása önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a piaci irány teljesen megváltozott.
A megfelelő távolságot nem érdemes fix pipérték alapján minden instrumentumra azonos módon meghatározni. A volatilitáshoz igazított távolság, például ATR-alapú puffer, sok esetben jobban alkalmazkodik az eltérő piaci környezethez.
Egy adott grafikonon gyakran több technikailag indokolható stophely is található. Lehet a stop közvetlenül egy közeli mozgóátlag fölött, távolabbi magasabb idősíkú mozgóátlag fölött vagy egy lokális csúcs mögött.
A távolabbi stop általában kisebb pozícióméretet jelent, ha a teljes pénzügyi kockázatot változatlanul tartjuk. Ezért helyes sorrendben először a stop logikus helyét érdemes meghatározni, majd ebből kiszámítani a megfelelő pozícióméretet.
Három indikátor stop loss megbízásokhoz
Egyes technikai indikátorok közvetlenül is felhasználhatók kilépési vagy stopkezelési szabály kialakítására. Ezek előnye, hogy viszonylag objektív módon határoznak meg változó árszinteket. A megfelelő paramétereket ugyanakkor minden esetben a kereskedett instrumentumon és idősíkon kell tesztelni.
1) Parabolic SAR
A Parabolic SAR olyan trendkövető indikátor, amely az árfolyam fölött vagy alatt megjelenő pontokkal jelzi az aktuális referenciaszintet. A mutatót eredetileg is úgy tervezték, hogy segítsen a trendkövető pozíciók kezelésében és a stop fokozatos mozgatásában.
A használat egyik lehetséges módja, hogy a stopot az indikátor által jelzett szinthez igazítjuk. Amikor új gyertya alakul ki és a Parabolic SAR kedvezőbb stophelyet jelez, a stop is módosítható.
Az indikátor paraméterei jelentősen befolyásolhatják az eredményt. Emiatt nem célszerű abból kiindulni, hogy az alapbeállítás minden instrumentumon megfelelő. A paraméterek használhatóságát visszateszteléssel érdemes ellenőrizni.
Magasabb idősík Parabolic SAR értéke is használható alacsonyabb idősíkon történő kereskedéshez. Ez ritkább stopmódosítást és nagyobb mozgásteret eredményezhet.
A Parabolic SAR önmagában belépési jelként való használata jóval problémásabb lehet. Oldalazó piacon sok egymást követő fals jelzés keletkezhet, ezért érdemes inkább egy összetettebb stratégia részeként vizsgálni.
2) Donchian Channel
A Donchian Channel egy meghatározott időszak legmagasabb és legalacsonyabb árfolyamát jeleníti meg. A két vonal egy változó árcsatornát alkot, amely a lokális csúcsokat és mélypontokat követi.
Egy 20 periódusos beállítás például az előző 20 gyertya legmagasabb és legalacsonyabb pontját követi.
A lehetséges stophasználat:
- Long pozícióban az alsó csatornavonal közelében vagy az alatt helyezhető el a stop.
- Short pozícióban a felső csatornavonal közelében vagy fölötte helyezhető el a stop.
Az elgondolás szerint egy long pozíció indokoltsága gyengülhet, ha az árfolyam egy meghatározott időszak legalacsonyabb pontja alá kerül. Short pozíciónál ennek fordítottja alkalmazható.
A Donchian Channel előnye, hogy objektív stopmozgatási szabály alakítható ki vele. Oldalazásban azonban hosszú időn keresztül változatlan maradhat a csatorna egyik széle.
Kapcsolódó cikkek:
- Van bizonyíték a támaszok, ellenállások és árcsatornák hatékonyságára?
- Támasz és ellenállás a tőzsdén - van jelentősége?
3) Mozgóátlag
Mozgóátlag segítségével egyszerű kilépési szabály is kialakítható. Long pozíció zárható akkor, ha az árfolyam egy kiválasztott mozgóátlag alá kerül. Short pozíciónál ennek fordítottja alkalmazható.
A módszer használhatósága erősen függ a piaci környezettől. Trendelő piacon jól követheti az ármozgást, oldalazásban azonban gyakori oda-vissza kilépési jelzéseket adhat. Rövidebb periódusú mozgóátlag gyorsabban reagál az árfolyam változására. Ez kisebb visszaadott nyereséget jelenthet, ugyanakkor több korai kilépést is okozhat. Hosszabb periódusú mozgóátlag lassabban követi az árat, így nagyobb trendmozgásokat engedhet végigfutni, de a nyereség nagyobb részét is visszaadhatja egy fordulat során.
Mozgóátlaghoz igazított stop
Több idősík együttes használata is lehetséges. Például egy négyórás mozgóátlag szintjét alacsonyabb idősíkú grafikonon is megjeleníthetjük, ha a platform vagy az indikátor támogatja az MTF-megoldást.
Az ilyen megoldás előnye, hogy a magasabb idősík trendjéhez igazított stop pontosabb vizuális szinten követhető az alacsonyabb idősík grafikonján.
Azonos idősíkon megjelenített mozgóátlag
Magasabb idősík mozgóátlaga alacsonyabb idősíkú grafikonon
A stop helye és a pozícióméret kapcsolata
A stopelhelyezés egyik legfontosabb szabálya, hogy először a kereskedési logika alapján kell meghatározni azt az árszintet, ahol az ügyletet már nem szeretnénk fenntartani. Csak ezután érdemes kiszámítani a pozíció méretét.
Gyakori hiba, hogy a kereskedő először kiválaszt egy kívánt pozícióméretet, majd ehhez próbál mesterségesen közel elhelyezni egy stopot. Ettől a pénzügyi kockázat valóban kisebbnek tűnhet, de maga a stop könnyen olyan területre kerülhet, amelyet a normál piaci zaj rendszeresen elér. Ha például egy technikai szempontból indokolt stop 5 százalékra van a belépési ponttól, akkor ehhez kell igazítani a pozícióméretet. Nem célszerű pusztán azért 2 százalékra húzni a stopot, hogy nagyobb pozíciót lehessen nyitni.
A stop távolsága, a pozíció mérete és a teljes portfólió kockázata együtt határozza meg, hogy egy kedvezőtlen ügylet mekkora veszteséget okozhat.
Összefoglalás
A stop megbízás hasznos eszköz a pozíció nyitásának és lezárásának automatizálására, valamint a kereskedési kockázat kezelésére. Használatakor azonban fontos pontosan érteni, hogy a stopár elsősorban aktiválási feltétel. Stop market megbízásnál nincs garantált végrehajtási ár. Gyors piaci mozgás, alacsony likviditás vagy piaci rés esetén a tényleges kötési ár jelentősen eltérhet a stopártól.
Stop-limit megbízásnál a limitár korlátozza a még elfogadható végrehajtási árat. Emiatt a megbízás kedvezőtlenebb áron nem hajtható végre, viszont fennáll annak a veszélye, hogy a piac átugorja a limitet és a megbízás teljesítetlen marad. A megfelelő stophelyet célszerű a kereskedési stratégia logikájából meghatározni. Korábbi csúcsok és mélypontok, támaszok és ellenállások, volatilitási mutatók, mozgóátlagok, Donchian-csatornák vagy más objektív szabályok egyaránt használhatók. Ezek közül egyik sem tekinthető minden piacon és minden időtávon univerzálisan megfelelő megoldásnak.
A stopelhelyezés mellett legalább ilyen fontos a pozícióméret meghatározása. A kereskedő által vállalt pénzügyi kockázatot a stop távolsága és a pozíció nagysága együtt határozza meg. Ezért a stop helyét érdemes előbb kijelölni, majd ehhez igazítani a kereskedett mennyiséget.
A kockázatkezelés további alapfogalmaival az alábbi cikkekben foglalkoztunk: