A gyorsjelentések tartalmi elemei és az alacsony jövőbeni hozam

A gyorsjelentések tartalma, tartalmának változása összefüggésbe hozható a társaság részvényeinek jövőbeni hozamával. A témát most egy új vizsgálat egészíti ki. Ennek részleteiről szól írásunk. Témáink:

  • A gyorsjelentésekben levő többletinformáció
  • A vezetői jelentés és az alacsonyabb hozam

A gyorsjelentésekben levő többletinformáció

A gyorsjelentések többletinformációt hordoznak. Erre már évtizedekkel korábban rámutattak kutatások a PEAD-hatás vizsgálata során, melyre különböző stratégiák is épülnek (részletek itt). A fentiek mellett megfigyelhető az is, hogy a tőzsdei társaságok vezetői különböző módszereket alkalmaznak a befektetők megtévesztésére, az eredmények „szépítésére”. Ezek közé tartoznak az eredményt megszépítő technikák, a mérleg felfújása, de a befektetői eseményeket is felhasználják arra, hogy a magasabb részvényárak mellett adják el részesedésüket, ahogy arra is láthatunk példákat, hogy inkább a pozitív elemzői véleményeket tüntetik fel a társaság honlapján. Beszéltünk arról is, hogy a jó eredményeket a tőzsdei társaságok korábban, a rossz eredményeket késve publikálják (lásd itt), a pénzügyi év lezárását követően, de arról is szó volt már itt az oldalunkon, hogy a gyorsjelentésekben előforduló pozitív, negatív tartalmú szavak összefüggésbe hozhatók a jövőbeni hozammal (több vizsgálatot itt összegeztünk). A fenti szakirodalmat egy újabb vizsgálati anyag egészíti ki, mely a gyorsjelentések során közzétett vezetői jelentésben (MD&A section) megfogalmazott célok, és a jövőbeni hozam közötti kapcsolatot mutatta ki.

A vezetői jelentés és az alacsonyabb hozam

A témával kapcsolatos kutatásban 2006-2020 közötti időszakon 4848 társaság negyedéves gyorsjelentését dolgozták fel természetes nyelvfeldolgozás (NLP) módszerével. A vezetői jelentésekben különböző célokat azonosítottak, melyek a jelentések meghatározó részét képezik, például értékesítési célok, növekedési célok stb.. Az adatokból az derül ki, hogy a társaságok tudatosan módosítják azokat a mutatókat, összefüggéseket, melyek alapján a társaság növekedését megmagyarázzák, előrejelzik. Például negyedéveken keresztül az árbevétel növekedését emelik ki, majd váltás történik és az árbevétel helyett a legfontosabb termék értékesítési számainak növelésé lesz az elsődleges cél. Az alábbi sor az Apple egyik gyorsjelentéséből származik. Ebben a „Mac értékesítések” az egyik azonosított cél.

“We were very pleased with the 12% year-over-year increase in Mac sales to US education institutions”

Ahogy az alábbi képen látható egyetlen gyorsjelentésben több fontos cél is azonosítható. Az Apple esetében az iphone és a revenue mellett számos meghatározó elemet találunk, de a fontosabb célokban nincs jelentős változás.

forrás: Cohen, Nguyen (2024)

Ugyanakkor számos társaság esetében azt tapasztalhatjuk, hogy a meghatározott célokban egyik negyedévről a másikra jelentős változás következik be. Ezek a változások azonban nem véletlenszerűek, hanem azért következnek be, mert a korábbi mutató mellett nem tudják megmagyarázni, kimutatni a befektetői elvárásoknak megfelelő növekedést.

A tanulmányból tehát az derül ki, hogy a társaság vezetői szándékosan változtatják meg a célokat a vezetői jelentésben. Ugyanakkor ezek a változtatások alacsonyabb jövőbeni hozamot jeleznek előre, azaz a célokat megváltoztató társaságok átlagosan évi 11 százalékkal teljesítik alul a célokat változatlanul hagyó társaságokat. Az alábbi kép szemlélteti, hogyan alakul ki ez a hozamkülönbség. Ezen a grafikonon az összes társaságot kvintilisekre bontva az alsó és felső kvintilisbe tartozó társaságok eredményei kerültek. Az alsó kvintilis (Q1) azokat a társaságokat tartalmazza, melyek kismértékben, vagy egyáltalán nem változtatták a célokat a gyorsjelentésekben. A felső kvintilisben (Q5) azok a társaságok kerültek, ahol a legnagyobb változás következett be a célokban. Jól látható a grafikon, hogy a változásokat követő hónapokban a célokat leginkább megváltoztató társaságok alulteljesítenek.

forrás: Cohen, Nguyen (2024)

Összegezve a fentieket. Egy újabb vizsgálat erősíti meg, hogy a gyorsjelentések hasznos, jövőbe mutató információt tartalmazhatnak. Ebben a tekintetbe a célok megváltoztatása nem tekinthető jó jelnek, ezek ugyanis tudatos változtatások, melyek mögött az áll, hogy a korábbi célokkal nem támasztható alá a növekedés. Ugyanakkor az is kiderül a fentiekből, hogy a drasztikus változások alapvetően alacsonyabb jövőbeni hozammal járnak együtt.

Ha kérdésed van a fentiekkel kapcsolatban, hozzá szeretnél szólni a témához, csatlakozz facebook csoportunkhoz ide kattintva!

Tanfolyamaink:

Új tartalmak